Kereső toggle

Elvették Traian Basescu moldáv állampolgárságát

Visszavonásig érvényes

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Moldávia újonnan megválasztott elnöke, Igor Dodon visszavonta Traian Basescu állampolgárságát. A korábbi román elnök és felesége november 3-án tette le Kisinyovban a moldovai állampolgársági esküt, néhány nappal az előtt, hogy Dodon megnyerte a moldovai elnökválasztást. Basescu a Moszkva-barát, szocialista politikus Dodon riválisának, a Bukaresthez és az Európai Unióhoz való közeledést szorgalmazó Maria Sandunak a választási esélyeit próbálta növelni lépésével, amely egy erős román nemzeti érzést, a Moldáviával való újraegyesülést testesítette meg.

Igor Dodon kijelentette: nem politikai döntés született, hanem adminisztratív, mivel a moldovai hatóságok Traian Basescu esetében nem tartották be az állampolgárság megadásának szabályait. „Ha Basescu a Moldovai Köztársaság állampolgára akar lenni, törvényesen kell megszereznie az állampolgárságot, úgy, ahogy az másnak is jár, nem pedig szabálytalanul, puszta választási érdekből” – idézte a román sajtó Dodon szavait.
A romániai politikában a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöki tisztségét betöltő Traian Basescu számít a Moldovával való egyesülés leghangosabb szószólójának. A volt román elnök nemrég úgy nyilatkozott: a második világháború idején a román hadseregnek csak a Dnyeszterig volt „legitim konfliktusa” a Szovjetunióval. Basescu pályafutása során több hasonló utalással is jelezte: szerinte Moldovának csak úgy lehet esélye egyesülni Romániával, ha lemond a Dnyeszteren túli szakadár területekről (Transznisztriáról), ahol ma is orosz csapatok állomásoznak.
A moldáv politikai elitet kifejezetten zavarta, hogy a szomszédos Románia az utóbbi években stratégiai célként kezeli Moldova európai integrációját. Bukarest ugyanis főszerepet akar játszani abban, hogy a kelet-európai állam orientációja visszavonhatatlan legyen, így burkolt nacionalista céljaikat is igyekeznek megvalósítani az egyesülést szorgalmazók – fogalmazza meg véleményét lapunknak Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. A nacionalista történelmi hűség azonban csalóka, a mai moldovai terület nem sokáig volt román fennhatóság alatt – jegyzi meg Nagy Árpád kolozsvári történész. A mai Moldovával csaknem megegyező területű Transznisztria vagy más néven Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság nélküli Besszarábia – a Prut, a Dnyeszter és Duna-delta által határolt térség – több mint egy évszázados cári uralom után az 1917-es bolsevik forradalom idején önállósult, majd 1918 márciusában fogadta el a Román
Királysággal való egyesülésről szóló nyilatkozatot.
A terület 1940-ig volt Nagy-Románia része, aztán a sorsa szorosan a Szovjetunióhoz kötődött. A visszatérést tulajdonképpen minden politikai formáció lehetségesnek véli, de a hangzatos nyilatkozatokon kívül csak egy igen szűk réteg tesz valamit. Tüntetéseket szerveznek, vagy éppen a kettős állampolgárság megszerzésében segédkeznek, mint ahogyan tette ezt a volt elnök is – mondja Nagy Árpád.  Basescu azzal, hogy a moldovai választási kampányban, november 3-án feleségével együtt Kisinyovban letette a moldovai állampolgársági esküt, Dodon ellenjelöltjének, a Moldova Bukaresthez és az Európai Unióhoz való közeledését szorgalmazó Maria Sandunak a választási esélyeit próbálta növelni. Ezek után nem csoda, ha az újonnan beiktatott moldáv államfő egyik első dolga volt, hogy levetette az EU-lobogót az elnöki palota homlokzatáról. Az oroszbarát államfő internetes oldalának román nyelvű változatát pedig moldáv nyelvűre változtatták. Mindezzel Igor Dodon ismét bemutatta, hogy szemben áll az unionista, azaz a két román nyelvű állam egyesítését célzó törekvésekkel. Kampányában is azt ismételte, hogy elsődleges célja az ország függetlenségének megőrzése. A választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott.
„Mi mást gondolhatnék, mint hogy egy Moszkva-párti elnök visszavonja egy moldovai köztársaságbeli állampolgár állampolgárságát csak azért, mert az nem úgy gondolkodik, mint ő. Én soha nem fogok tudni bolsevik módra gondolkodni” – fogalmazott Basescu a hírt kommentálva. A volt államfő azt fontolgatja, hogy megpróbálja az igazságszolgáltatás útján megtámadni a határozatot. Basescu azt is leszögezte: „Nem látok esélyt rá, hogy az egyesülés 2018-ban, a Nagy Egyesülés 100. évfordulóján megvalósuljon, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy 5-7 év múlva, amikor olyan körülmények állnak elő, népszavazást lehet majd kiírni az egyesülésről. Száz évvel ezelőtt a parlamentek szavazták meg, és most ki kell várnunk, hogy egyesüléspárti, Románia-barát többség kerüljön hatalomra Chisinauban” – fogalmazott Basescu.

Egy kis történelem

A nagyjából a mostani Moldovának megfelelő Besszarábia tartozott magyar, lengyel, később török fennhatóság alá is, majd 1812-ben szállták meg az oroszok. A kisinyovi népgyűlésre hivatkozva, és az orosz polgárháborút kihasználva Románia az első világháború végén bevonult Besszarábiába, majd a háború győztesei végül oda is adták a területet Romániának. Az oroszok ezt nem fogadták el, és a Molotov–Ribbentrop-paktum alapján az első adandó alkalommal megszállták Besszarábiát, amely a Szovjetunió 15. tagállama lett.
A szovjetek deportálták a lakosság majdnem 15 százalékát, és bevezették a cirill ábécét. 1941-ben a németek oldalán harcoló Románia visszaszerezte a területet, 1944-ben aztán a szovjetek megint bevonultak, és a párizsi békeszerződés szentesítette is, hogy Moldova a Szovjetunióhoz tartozik. 1991-ben vált ki hivatalosan a Szovjetunióból, és lett önálló állam. Ekkor a gagauz többségű, az ország déli részén fekvő, 170 ezres Gagauzia és a keleti határ melletti, együttesen ukrán-orosz többségű Dnyeszter Menti Moldáv Köztársaság is bejelentette kiválását. Az előzővel sikerült kiegyezni, és végül a terület autonómiát kapott. Az utóbbit viszont még egy miniháborúval sem sikerült bent tartani – ami nem csoda, hiszen a doni kozákok mellett a szovjet hadsereg támogatását is élvezték a szakadárok. Moldáv fennhatóság így nincs a Dnyeszteren túli, nagyjából megyényi Transznisztria területén, de a világon senki nem ismeri el önálló államnak, még Oroszország sem.

Olvasson tovább: