Kereső toggle

Kormányalakítás újraszámlálás mellett

Átmenet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Donald Trump megválasztott elnök a héten újabb megbeszéléseket folytatott a Trump Towerben, hogy megtalálja a megfelelő jelölteket kormánya még üresen maradt helyeire. Több döntés a hét elején már megszületett, de a külügyminiszter személyéről még nem határoztak, Trump tanácsadói köre is megosztott lévén a kérdésben. Jill Stein zöld párti jelölt a szavazatok újraszámlálását kezdeményezte három államban, amihez Hillary Clinton kampánya is csatlakozott.

Újabb miniszterjelöltekről döntött Donald Trump. Múlt szerdán az oktatási miniszternek Betsy DeVost választotta, aki milliárdos filan-trópként számos, a szabad iskolaválasztást támogató nonprofit intézmény munkájában részt vett. DeVos nem híve a kötelező alaptantervnek, annál inkább a „school voucher”, azaz iskolai utalványi rendszernek (a kormány évente a családok rendelkezésére bocsátja a gyermekek taníttatásához szükséges összeget, csak e célra felhasználható utalványok formájában, melyeket bármely állami vagy magánintézményben beválthatnak, sőt kiegészíthetnek), a bárki számára nyitott, közpénzből fenntartott, de a hagyományos intézményeknél nagyobb autonómiával rendelkező „charter school”-oknak, valamint az otthonoktatásnak.

Kedden eldőlt a közlekedési és az egészségügyi tárca sorsa is: az előbbi élére Elaine Chaót, az utóbbiéra Tom Price-t jelölte Trump. A Tajpejben született Chao az idősebb George Bush kormányában a közlekedési miniszter helyettese, majd az ifjabb Bush kormányában a Munkaügyi Minisztérium vezetője volt. A hatvanhárom éves politikusnak – aki mellesleg Mitch McConnellnek, a republikánus szenátusi többség vezetőjének a felesége – kulcsfontosságú szerepe lesz Trump beígért infrastrukturális fejlesztéseinek megvalósításában. Az egyik leküzdendő probléma, hogy az évtizedes engedélyezési eljárások miatt az új projektek több mint kétszer annyiba kerülnek, mint a valós költségek. Ennek kapcsán egyesek azt várják Trumptól, amit 1986-ban a Wollman korcsolyapályával tett. 2015-ben a még esélytelen Trump indulásakor több sajtóorgánumban leporolt történet szerint a város vezetése már hat éve képtelen volt dűlőre jutni az addig 13 millió dollárt elnyelt felújítással, mire a harminckilenc éves manhattani ingatlanvállalkozó meggyőzte őket, hogy bízzák rá a beruházást. Trump a vállalt idő előtt, kevesebb mint 3 millió dollárból rendbe hozatta a létesítményt.

Dr. Tom Price Georgia állambeli képviselő – civilben ortopéd sebész – az egészségügyi miniszteri poszton az Obamacare teljes felszámolását venné célba. Megoldási javaslatait két fő pillérre alapozza. Az egyik a biztosítások államok közötti átjárhatósága lenne, amit a törvény pillanatnyilag nem engedélyez, pedig versenyre ösztönözné a biztosítókat, és az ügyfelek számára kibővítené a választási lehetőségek körét. A másik a kártérítési eljárások reformja, ami azért égetően fontos, mert egy friss tanulmány szerint az orvosok a műhibaperek elkerülése miatti „védekező orvoslás” költségeit az éves országos egészségügyi költségek 26–35 százalékára teszik (650–850 milliárd dollár). Price az Obamacare visszavonása mellett érvelve hangsúlyozza, hogy annak célja „a kormány kontrolljának kiterjesztése az egészségügy minden területére”. Miután az Obama-adminisztráció előírta a cégeknek, így a keresztény vállalkozásokat is rákényszerítve, hogy alkalmazottaiknak abortusztablettákat biztosítsanak, sokat nyom a latban, hogy Price elkötelezetten életpárti.

A pénzügyminiszteri tárca várományosa a volt Goldman Sachs bankár, a Trump-kampány pénzügyi igazgatója, a producerként is tevékenykedő, így hollywoodi kapcsola-tokkal is rendelkező Steven Mnuchin lett, aki Trumphoz hasonlóan szkeptikus a Dodd–Frank-törvénnyel szemben, amely a 2008-as pénzügyi válság után átalakította a Wall Street működését.

A legnagyobb várakozás a külügyminiszteri kinevezést övezi. A jelöltek listájára David Petraeus tábornok is felkerült, aki hétfőn találkozott Trumppal. A CIA korábbi igazgatójaként Petraeus Afganisztánban és Irakban irányított műveleteket. Neve leginkább mégis egy 2012-ben kirobbant botrány révén ismert: nemcsak arra derült fény, hogy házasságon kívüli kapcsolata volt Paula Broadwell riporterrel, de bizalmas információkat is megosztott vele. A hatóságokkal való együttműködését figyelembe véve 100 ezer dolláros bírságra és két év próbaidőre ítélték (amiből jövő év elején, esetleges hivatalba lépésekor még néhány hónap hátra lesz). Legnagyobb vetélytársa Mitt Romney, akivel kedden ismét beszélt Trump, bár közvetlen környezetében sokan ellenzik

a volt massachusettsi kormányzó jelölését, arra hivatkozva, hogy az „sértés lenne” a választókkal szemben, hiszen Romney volt Trump elnökjelöltségének legádázabb és leghangosabb ellenzője. Lapzártánkkor még nem derült ki, hogy ki a befutó, a Trump International Hotelben tartott békacombos vacsora után Romney mindenesetre nem fukarkodott a Trumpot méltató szavakkal. „Azt gondolom, hogy Amerika legjobb napjai állnak előttünk” – áradozott. A tárcáért versenyben van még Newt Gingrich korábbi házelnök, Bob Corker tennessee-i szenátor, a szenátus külügyi kapcsolatokért felelős bizottságának elnöke, valamint John Bolton volt ENSZ-nagykövet is.

Még mindig akadnak ugyanakkor, akik képtelenek elfogadni, hogy Trump formálódó kormánya hamarosan hivatalba léphet. Hillary Clinton kampánycsapata múlt szombaton bejelentette, hogy csatlakozik a szavazatok három államban – Wisconsinban, Pennsylvaniában és Michiganben – történő újraszámlálásáért küzdő Jill Stein zöld párti jelölthöz. Bár elismerték, hogy nem sok reményt fűznek a sikerhez, és nem rendelkeznek kézzelfogható bizonyítékkal a csalásra vonatkozóan, „szeretnék a szavazóikat megnyugtatni, hogy mindent megtesznek annak kizárására, hogy nem befolyásolta orosz hackertámadás vagy más szabálytalanság az eredményt”. A szavazóik azonban ettől nagy valószínűség szerint nem fognak megnyugodni – legalábbis a The New York Times címoldalas cikke szerint, mely azt állítja, sokan szakítják meg a kapcsolatukat Trump-szimpatizáns barátaikkal, sőt családtagjaikkal. A coloradói szoftvermérnök, aki az idén kihagyja a texasi családi karácsonyt; a washingtoni szociális munkás, aki kivételesen nem az anyjával és az öccsével töltötte a Hálaadást; a chicagói szoftvertervező, aki Olaszországba tette át az esküvője színhelyét, hogy ne kelljen élete legfontosabb napján a vendégek közt „elszenvednie” vőlegénye floridai nagymamáját és nagynénjét, egyáltalán nem elszigetelt példák.

A The Times is elismeri, hogy a jelenség csak a „toleráns” demokrata szavazók körében jellemző, nem pedig a „bigott”, „rasszista”, „homofób”, „gyűlölködő” konzervatívok között.

Olvasson tovább: