Kereső toggle

Donald Trump az év embere

De ellenfelei az utolsó esélyt is megragadnák ellene

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miután az újraszámlálási kísérletek kudarcot vallottak, azok, akik képtelenek belenyugodni  Donald Trump győzelmébe, most az utolsó szalmaszálba kapaszkodnak, és az elektori testülettől várják, hogy megakadályozza a megválasztott elnök beiktatását. Úgy látszik, a média és az amerikai liberális értelmiség egy részének nem volt elég a november 8-ai kínos szembetalálkozás a valósággal, tovább próbálkoznak, egyre irreálisabb terveket javasolva.

Az alternatív valóságtól függetlenül az élet persze zajlik tovább: Donald Trump lett az év embere a Time magazin címlapján. A hetilap maga sem tudta megállni, hogy ne vigyen be politikai elfogultságot hagyományos év végi döntésébe, amikor Trumpot az „Amerikai Megosztott Államok” elnökének titulálta. A megválasztott elnök szóvá is tette ezt, és kijelentette, hogy óriási megtiszteltetésnek tartja a jelölést, de szerinte „tiszteletlenség ezt a kifejezést használni. Semmit nem tettem a megosztottságért” – mondta Trump, akiről legelszántabb ellenfelei azt remélik, hogy be sem teheti majd lábát elnökként a Fehér Házba. Az amerikai választási rendszernek köszönhetően erről még néhány napig álmodozhatnak. (Utána már csak valamilyen tragédia akadályozhatná meg azt, hogy Donald Trumpot január 20-án beiktassák a hivatalába. Persze volt, aki felvetette: a CNN-nek bocsánatot kellett kérnie azért, mert egyik szerkesztőjük arról viccelődött, hogy milyen lenne, ha lezuhanna Trump repülőgépe. A megjegyzés nem került élőben adásba, de a felvétel a YouTube-ra így is felkerült.)

December 19-én szavaz ugyanis az 538 tagú elektori testület az elnök és az alelnök személyének megválasztásáról. Az alkotmány szerint az elektoroknak nem kell feltétlenül figyelembe venniük az őket delegáló államban kialakult választási eredményt, bár többségüket pártjuk kötelezi erre. Ettől azonban eltérhetnek, legfeljebb némi büntetést kell fizetniük érte, a leadott szavazatuk azonban ettől függetlenül érvényes marad. Nos, ebbe a lehetőségbe kapaszkodnak most azok, akik nem akarják elfogadni a választási eredményt. A továbbra is masszívan Trump-ellenes főáramú média pedig készségesen asszisztál mindehhez, és egyre-másra publikálják az elektoroknak szóló „felhívásokat” és „Trump-buktató” forgatókönyveket.

A The New York Times azt találgatja, vajon mennyi esélye van annak, hogy legalább 37 republikánus elektor „hűtlenné válik”, és Trump helyett Hillary Clintonra szavaz, aki ezzel az Egyesült Államok következő elnöke lehetne. (Az elnökválasztás hivatalos végeredménye szerint Trumpnak 306, míg Clintonnak 232 elektora van.) Bár egy texasi republikánus elektor bejelentette, hogy nem szavaz Trumpra, a napilap is elismeri, hogy a tömeges dezertálás esélye gyakorlatilag nulla.

Semmi baj, van másik terv. Ha azt nem is lehet várni, hogy a republikánus elektorok Clintonra szavazzanak, beírhatnak bármilyen más nevet (akár olyan személyt is, aki egyáltalán nem indult a 2016-os választáson), a lényeg, hogy Trump ne kapjon 270 szavazatot. Az alkotmány szerint ugyanis ha egyik jelölt sem kapja meg a minimálisan szükséges 270 voksot, akkor a kongresszusnak kell kiválasztania az elektoroktól a három legtöbb szavazatot kapott személy közül az elnököt. A képviselőknek ekkor nem kell figyelembe venniük a sorrendet, így az elmélet szerint Trump és Clinton mellett egy „középutas” jelöltet kell találni, aki „egyesítheti az országot”. El is kezdődött a lázas keresés, ami némileg emlékeztet a legendás 2009-es magyar miniszterelnöki castingra, mert a kiszemelt jelöltek sorra utasítják vissza a felkérést. Lapzártánkkor éppen John Kasich ohiói szenátor mondott nemet. Nem véletlenül, hiszen egy ilyen manipulált választás politikailag még nagyobb megosztást hozna, nem beszélve arról, hogy ha lenne is legalább 37 elektor, aki Kasichra szavaz, a republikánus többségű képviselőház akkor is simán megválasztaná Donald Trumpot elnöknek.

A The Washington Post egyik kommentárja ezért egy még hajmeresztőbb tervvel állt elő. A lap abból indult ki, hogy a republikánus kongresszus miatt csak úgy lehet megakadályozni Trump elnökségét, ha az elektori testület érvényesen megválaszt vele szemben egy elnököt. Hogy ez miként lenne lehetséges? Nos, a lap szerint a 232 demokrata elektornak egységesen be kellene állni egy alternatív republikánus jelölt mögé, akinek ezután már „csak” 38 republikánus elektort kellene megnyernie, és máris megvan a 270 szavazata, amivel érvényesen elnökké választották.

A lap az alapító atyák egyikére, Alexander Hamiltonra hivatkozik. Hamilton azt írta 1788-ban, hogy az elektorok felelőssége, hogy megakadályozzák egy olyan személy megválasztását, akinek az elnöksége „zűrzavart és felfordulást” eredményezne. Emiatt a The Washington Post szerint Hillary Clintonnak fel kellene szólítania a demokrata elektorokat, hogy az „ország érdekében” ne rá, hanem egy „mérsékelt republikánus jelöltre” szavazzanak. A lapnak már jelöltje is van erre, mégpedig Mitt Romney, aki 2012-ben az országos szavazatokból nagyobb részt szerzett (47,2 százalék), mint idén Donald Trump (46,2 százalék). Ez pedig elég érv lehet a Trump-szkeptikus republikánus elektoroknak arra, hogy rá szavazzanak, a demokrata párt pedig most megmutathatja, hogy a nagyobb cél érdekében kész túllépni a párthatárokon.

A lapot mit sem zavarja az, hogy egy ilyen választás teljesen figyelmen kívül hagyná a november 8-án a választáson részt vett több mint 134 millió szavazó döntését (Romney konkrétan egyetlen voksot sem kapott). Amúgy Trumpnak ezek az ellene zajló utóvédharcok sem tudtak kárt okozni: támogatottsága a megválasztása óta eltelt egy hónapban növekedett, a határozott politikai lépéseinek (például a tajvani elnökkel folytatott telefonbeszélgetésnek) és a formálódó kormánynévsornak köszönhetően. Utóbbiak között ott van korábbi riválisa, Ben Carson is, aki lakásügyi és városfejlesztési miniszter lesz, valamint James Mattis négycsillagos tengerészgyalogos tábornok, akit Trump védelmi miniszternek kért fel.

Olvasson tovább: