Kereső toggle

WikiLeaks: betelt a pohár

Lekapcsolták a netről a Clintonról szivárogtató portál alapítóját

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Podesta-akták kiszivárogtatása volt az utolsó csepp a pohárban. Ecuador gyakorlatilag lekapcsolta a netről a négy éve a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén élő Julian Assange-ot. A WikiLeaks alapítója október elején azt ígérte, hogy a novemberi választásokig minden héten újabb adag e-mailt tesz közzé amerikai vezetők feltört szervereiről. Assange tartotta az ígéretét: a demokrata párt kampányfőnökének, John Podestának (képünkön Hillary Clintonnal) több mint 12 ezer e-mailjét publikálta. A folytatás azonban kérdéses.

Assange október 4-én videokapcsolaton keresztül tartott berlini sajtóértekezletén bejelentette, hogy a WikiLeaks egymillió újabb dokumentumot szivárogtat ki még az amerikai elnökválasztás előtt. Azt ígérte, hogy a dokumentumok három ország kormányát érintik, és a kiszivárogtatások között lesznek „jelentősebbek”, egyebek között a háborúval, a fegyverekkel, az olajjal kapcsolatosak, a Google  terveiről, valamint az amerikai elnökválasztásról szólók.

Az ecuadori hatóságok október 15-én korlátozták Assange számára az internethez való hozzáférést. Ezt azzal indokolták, hogy a WikiLeaks a titkos anyagok közzétételével beavatkozik az amerikai elnökválasztásba. „Szuverén jogával élve Ecuador ideiglenesen, részlegesen korlátozta a nagy-britanniai nagykövetségén lévő berendezéseinek (internet)használatát (Assange számára)” – tudatta az ecuadori külügyminisztérium. Közölték, hogy az utóbbi hetekben a WikiLeaks nagy mennyiségű dokumentumot tett közzé, amelyek befolyásolhatják az egyesült államokbeli elnökválasztási kampány kimenetelét, és ezért kizárólag a Wiki-Leaks viseli a felelősséget.

Ecuador a nyilatkozatban magára vállalta a döntést, mondván „tartja magát a más államok belügyeibe való be nem avatkozás elvéhez, megpróbálja nem befolyásolni a folyamatban lévő választási eljárásokat, és nem támogatni senkit sem az elnökjelöltek közül” – áll a dokumentumban. Assange elvágása az internettől azonban alighanem az Egyesült Államok nyomatékos kérésére történt, egyfajta utolsó figyelmeztetésként. A WikiLeaks alapítója ellen 2010-ben adtak ki európai elfogatóparancsot, miután egy svéd nő feljelentette nemi erőszak miatt. Annak érdekében, hogy elkerülje az őrizetbe vételt és a kiadatást, Assange 2012-ben menedéket kért Ecuador londoni nagykövetségén, és azóta is ott tartózkodik, immár több mint négy éve. Az ecuadori közlemény szerint az Assange-nak adott politikai menedékjogot nem vonták vissza.

A kiszivárogtatások között voltak olyanok, amelyek csupán politikai érdekességnek számítanak. John Podesta, a Clinton-kampány vezetője még márciusban küldte el Hillary Clintonnak a szóba jöhető alelnökjelöltek 40 nevet tartalmazó listáját. Köztük szerepelt az IT-szektor két nagyágyúja, Bill Gates, a Microsoft alapítója és az Apple jelenlegi vezetője, Tim Cook is. A listán szerepelt több demokrata párti szenátor, köztük Elizabeth Warren, a Demokrata Párt balszárnyának politikusa, és Tim Kaine virginiai szenátor, aki a végső befutó lett. Bernie Sanders azonban csak a megfontolásra ajánlott jelöltek listájának legvégén szerepelt. Visszatetszést keltett, hogy Podesta származásuk szerinti csoportokra osztotta a lehetséges alelnökjelölteket: feketékre, nőkre és spanyol ajkúakra.

Aztán voltak olyan e-mailek, amelyek kifejezetten kellemetlenek voltak Hillary Clinton számára. Podesta 2015 áprilisában például azt írta Clinton kommunikációs vezetőjének, Jennifer Palmierinek, hogy a demokrata elnökjelölt „gyűlöli az átlag amerikaiakat”. Podesta szerint ezt a kampányban titkolni kell, mert az „átlag amerikaiaknak hősre van szükségük”.

Egy másik, szintén tavaly áprilisi e-mailben a stáb médiához való hozzáállására derült fény. Podesta és Palmieri arról levelezett, hogy milyen szerkesztőségeknek küldjék meg előzetesen a hírt arról, hogy Clinton indul az elnökválasztáson. Felmerült például a Business Insider című online portál, amelyet „jobbosnak” ítéltek, és ezért lehúztak a listáról, szemben a barátinak ítélt médiumokkal.

Az sem vet jó fényt a volt külügyminiszterre, hogy kiderült: Clinton tudott az Iszlám Államnak juttatott szaúdi és katari támogatásról. Azt írta Podestának az Egyesült Államok kiemelt szövetségeseiről, hogy azok „titokban pénzügyi és logisztikai támogatást nyújtanak az ISIS-nek és más radikális szunnita csoportoknak a régióban. Ez a katonai-paramilitáris akció folyamatos, ezért diplomatáink és titkosszolgálati eszközök révén nyomást kell gyakorolnunk Katarra és Szaúd-Arábiára” – írta a volt külügyminiszter.

A több mint 12 ezer kiszivárgott e-mail között voltak a tradicionális politikától távol eső témák is. Több levélben szerepeltek konkrét utalások arra, hogy az amerikai kormány információkkal rendelkezhet a „földönkívüliek” tevékenységéről és feltételezett szándékaikról.

A WikiLeaks X-aktáiról a Vigyázó blogon olvashatnak részletes összeállítást.

Olvasson tovább: