Kereső toggle

Veszélyeztetett örökség

A múltat végképp eltörölnék

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kedden az UNESCO Végrehajtó Bizottsága jóváhagyta azt a múlt heti határozattervezetet, amely tagadja a jeruzsálemi Templom-hegy és a Siratófal zsidó kötődését. Huszonnégy ország szavazta meg Jeruzsálem zsidó múltjának eltörlését, hat országgal szemben. Bár a kérdés elsősorban Jeruzsálem palesztinok által tervezett felosztásának ágyaz meg, valójában a kereszténység elleni támadás is egyben. Ha igaz lenne a palesztinok érvelése, és nem volt második Templom a Templom-hegyen, akkor a keresztény hitnek nincsenek alapjai, mivel Jézus maga prófétálta meg, hogy a Szentélyt lerombolják, és kő kövön nem marad. (Lásd kapcsolódó véleménycikkünket.)

Az UNESCO-határozat nyilvánvalóan egy politikai folyamatnak a része, amellyel a palesztinok le akarják választani Kelet-Jeruzsálemet Izraelről. Ha ugyanis sikerülne meggyőzni a döntéshozókat arról, hogy Kelet-Jeruzsálemnek – vagyis a Templom-hegynek, a Siratófalnak és a többi történelmi helyszínnek – nincs köze Izraelhez és a zsidó múlthoz, akkor könnyebb lenne kikiáltani a majdani Palesztina fővárosának. E cél elérése érdekében a palesztinok a világ által moderáltnak tartott arab államok segítségével több olyan határozati javaslatot kezdeményeztek az UNESCO-nál, amelyeknek ez volt a célja. Tavaly tavasszal terjesztették elő azt a határozati javaslatot, amely kimondta volna, hogy a Siratófal és az előtte található tér tulajdonképpen az Al-Aksza mecset része. Ez a kezdeményezés végül elbukott, de a történelemhamisítási offenzíva folytatódott; azóta az UNESCO Végrehajtó Bizottságának minden egyes ülésén beterjesztettek egy határozati javaslatot, amely a megszállt Palesztináról szól, és amelyben a Templom-hegyet és a Siratófalat következetesen arab néven emlegetik.

Idén áprilisban az UNESCO Végrehajtó Bizottsága végül elfogadott egy a jelenlegihez hasonló javaslatot olyan európai országok támogatásával, mint Franciaország, Svédország, Szlovénia és Spanyolország. A Megszállt Palesztina elnevezésű határozati javaslatról első olvasatban a múlt héten szavaztak. Az itt született eredménynek – bár az Izraelre nézve negatív volt – az az érdekessége, hogy áprilishoz képest Franciaország és Spanyolország is megváltoztatta a véleményét, és tartózkodott a szavazás során. Hasonlóan tett Argentína és India is, akik a szokásoktól eltérően ezúttal nem szavaztak Izrael ellenében. Izraelnek ugyanakkor mindössze hat támogatója volt a határozati javaslat keddi elfogadásakor: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Hollandia, Litvánia, Németország és Észtország. A szavazás így 24–6 arányban elfogadta az Algéria, Egyiptom, Libanon, Marokkó, Omán, Katar és Szudán által benyújtott szöveget.

A határozati javaslat elfogadását követően Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök gúnyos szavakkal minősítette a döntést: „Mi jöhet még? Az UNESCO tagadni fogja a Batman és Robin közötti kapcsolatot? Vagy a rock és roll közöttit?” Netanjahu felhívta a figyelmet arra is, hogy a Biblia mellett elég megnézni Titus diadalívét Rómában ahhoz, hogy felismerjük a zsidóság jelenlétét a Templom-hegyen: „A diadalíven látni, hogy a rómaiak mit vittek haza azt követően, hogy lerombolták a második Templomot és kifosztották azt. Titus diadalívén szerepel a hétágú gyertyatartó, amely a zsidó nép szimbóluma, és hadd emlékeztessek mindenkit, hogy ez a zsidó állam szimbóluma ma is… Azt állítani, hogy Izraelnek nincs köze a Templom-hegyhez vagy a Siratófalhoz, olyan, mintha azt mondanánk, hogy Kínának nincs köze a kínai nagy falhoz vagy Egyiptomnak a piramisokhoz.” A helyzet pikantériája, hogy mindkét említett ország Izrael ellen szavazott.

Az UNESCO által elfogadott határozattal az ENSZ kulturális szervezetének sikerült a Ceausescu-diktatúra morális szintjére letornáznia magát. A Kárpátok géniusza bizonygatta hasonló hévvel a hetvenes-nyolcvanas években, hogy Erdély történelmi múltjában nincs jelen a magyarság. A Ceausescu-korszak történelemoktatása is nagyjából hasonló mértékben volt megalapozott, mint a mostani UNESCO-döntés: ahogyan Erdély történelme nem választható el a magyarságtól – hiszen lépten-nyomon ezt igazoló történelmi emlékekbe botlunk –, hasonlóképpen nem lehet elválasztani Jeruzsálemet, Kelet-Jeruzsálemet, a Templom-hegyet illetve a Siratófalat a zsidóság történelmétől. Még akkor sem, ha az elfogadott határozat mindezeknek a helyeknek az arab nevét említi. Az idegen nevek ellenére ugyanis milliók tudják, hogy a Siratófal és a Templom-hegy a zsidó Jeruzsálemben van.

A mostani UNESCO-határozattal a történetnek még nincs vége: a jövő héten ülésezik Párizsban az UNESCO Világörökség Bizottsága, amelynek ülésén az a tét, hogy a bizottság a Templom-hegyet és a Siratófalat is, valamint az egész óvárost veszélyeztetett történelmi örökséggé nyilvánítja, ami bizonyos szempontból igaz is. Az igazi veszélyt azonban a történelemhamisítás jelenti.

Olvasson tovább: