Kereső toggle

Megmenekül-e az óriás? - Hullámvasúton a Deutsche Bank

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Nagy bajba került a német Deutsche Bank, miután az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 14 milliárd dollár büntetést szabott ki a pénzintézetre a 2008-as válságban betöltött szerepe miatt.

A Deutsche Bank történetének legnagyobb részvényár-zuhanását élte meg az elmúlt két hétben, miután kiderült: a bank nem biztos, hogy képes lenne ekkora büntetés kifizetésére. A hírek következtében a következő egy hétben a bank részvényeinek értéke csaknem ötven százalékot zuhant, így a Deutsche értéke a tőzsdén már ,,csak” 16 milliárd euró. Ez azt jelenti, hogy Németország legnagyobb bankja piaci kapitalizáció tekintetében csupán két és félszer ér többet, mint az OTP Bank. Összehasonlításul: a Deutsche több mint 70 országban van jelen százezernél is több alkalmazottal, míg az OTP 9 országban üzletel 35 ezer alkalmazottal.
Hogyan juthatott idáig a világ egyik legfontosabb befektetési bankja? Bár a 2008-as pénzügyi válságot túlélte a Deutsche, a bank sok esetben nem tanult a saját és versenytársai hibájából, és tovább folytatta veszélyes üzleteit. A nyáron az amerikai jegybank, a FED által végrehajtott stresszteszt (melyen a Deutsche megbukott) rávilágított, hogy a bank súlyos hibát vétett, amikor hagyta elszállni tőkeáttételi mutatóit (a tőkeáttétel a bankok esetében a saját és idegen tőke arányát mutatja). A világválság után az európai és amerikai felügyelőszervek is előírták bizonyos bankok számára stressztesztek lefuttatását, melyek keretében azt modellezik, túl tudna-e élni a bank egy újabb válságot. Ebben nagy szerepe van a tőkeáttételnek is, hiszen az minél kisebb, a bank annál több saját tőkével rendelkezik, annál jobban ,,ki van párnázva”, ez pedig növeli a túlélés esélyeit. Jelenleg a nagy szereplők közül a Deutsche-nak van a legmagasabb tőkeáttételi aránya.
Egy következő rizikófaktor a Deutsche Bank óriási kitettsége a határidős piacokon. A világon a Deutsche rendelkezik a legnagyobb származtatott értékpapír-állománnyal, melynek értéke eléri a 42 ezer milliárd eurót (Németország éves GDP-je 3 ezer milliárd euró). Ezeknek egy része úgynevezett 3-as szintű értékpapír, melyek nem likvid eszköznek minősülnek, valós értékük meghatározása komplex folyamat, nehéz rájuk vevőt találni, így könnyen a bank nyakán maradhatnak, és egy esetleges értékzuhanás esetén a bank hatalmas értékvesztést kénytelen elkönyvelni.
A nemzetközi sajtóban szinte kötelező volt a Deutsche párhuzamba állítása a Lehman Brothersszel, ezzel is a német bankcsoport csődbe menetelét jósolva. Valóban, a Deutsche Bank részvényárainak beszakadása kísértetiesen hasonlított a Lehman csődjét megelőző részvényárzuhanáshoz.
A Lehmannal ellentétben a Deutsche azonban jelentős, 220 milliárd eurós likvid tartalékkal rendelkezik, és hozzáférése van az Európai Központi Bank forrásaihoz is.
A bírság hírére bekövetkező részvényáresés a spekulánsok kedvenc célpontjává tette a Deutsche Bankot; az áresésre fogadó befektetési alapok több millió eurós nyereséget könyvelhettek el az elmúlt két hétben.
A cégek csődjére köthető biztosítások, úgynevezett kötvénykockázati swapok tulajdonosai is profitáltak a bank gyengélkedéséből, a Deutsche-swapok értéke ugyanis féléves csúcson van. A befektetők tehát úgy látják, a Brexit júniusi megszavazása óta most a legnagyobb az esély egy bankcsődre.
Viszonylagos nyugalmat hozott a múlt szerda, amikor a Deutsche sikeresen növelte tőkéjét egymilliárd euróval, miután eladta Abbey Life nevű biztosító leányvállalatát. Csütörtökön azonban újabb mélyrekordot döntöttek a részvények, miután tizenegy hedge fund bejelentette, hogy kivonja plusz tőkéjét a Deutsche Bankból, és más bankkal folytatják az üzletet. Végül úgy tűnt, mindenki fellélegezhet, amikor pénteken olyan hírek láttak napvilágot, hogy a büntetés mértékét letárgyalták 5,4 milliárd dollárra; ez az összeg pedig jóval kevésbé terhelné meg a bankot, mint az eredeti 14 milliárd dolláros. Hivatalosan azonban még nem érkezett hír a tárgyalások eredményességéről.
A Deutsche nem először fizet bírságot a válság óta, 2015-ben 2,5 milliárd dollár büntetést fizettek, miután kiderült, hogy a német bank is részt vett a Libor-botrányként elhíresült kamatláb-manipulálásban. Akkor a bank európai és amerikai szabályozó szerveknek fizette a bírságot. A mostani büntetés azonban sokak szerint ,,furcsa”. A bírságot ugyanis nem az Értékpapír- és Kereskedelmi Bizottság, hanem a Fehér Ház egyik csápjaként működő  Igazságügyi Minisztérium rótta ki. Több elmélet szerint ez egy amerikai válaszlépés volt arra, hogy az Európai Bizottság 13 milliárd euróra büntette az Apple-t szeptember elején, amiért az jogtalanul egyezett meg az ír állammal, így jelentős adókedvezményben részesült 1991 óta. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy a Deutsche Bank a nemzetközi politika áldozata lesz.
Németország legnagyobb bankjának helyzete egyelőre stabilizálódott, azonban kérdés, mi történne, ha valóban csődre kerülne sor. Az amerikai bírság csökkentése ugyanis nem oldaná meg sem a Deutsche, sem az európai bankszektor problémáit, a magas tőkeáttétel, a veszélyes derivatíva állomány mind megmaradna, és a bankközi hitelezés más bankokra nézve is veszélyessé tenné a Deutschét.
Múlt héten lengette meg a német sajtó a hírt, miszerint a kormány végső esetben hajlandó lenne kimenteni a Deutsche Bankot, ezt azonban Angela Merkel azonnal tagadta. Számára ugyanis politikai öngyilkosság lenne, ha azok után, hogy a görögökkel és az olasz bankrendszerrel szemben igen kemény feltételeket szabott, otthon adófizetők pénzén kimentenék a Deutschot.
A kancellár már így is sokat veszített támogatottságából a migránskérdés miatt, egy ilyen gazdasági manőver végképp véget vethetne pályafutásának.

Olvasson tovább: