Kereső toggle

Zavargások és kijárási tilalom amerikai városokban

Véres napok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hat napon át tartó zavargásokat követően a hét elején feloldották a kijárási tilalmat Charlotte-ban, ahol a polgármester rendkívüli állapotot hirdetett. A zavargások az után törtek ki, hogy az elmúlt héten a rendőrség tisztázatlan körülmények között lelőtt egy fekete férfit az észak-karolinai városban.

Az elmúlt években egyre súlyosbodó nemzeti botránnyá dagadt az Egyesült Államokban a rendőrség rasszizmussal való megvádolása, miután több feketét intézkedés közben lelőttek rendőrök, több esetben utólagos vizsgálat alapján indokolatlanul. A fekete lakosság és a rendőrség közötti, elharapódzó konfliktus több városban is tüntetésekben és zavargásokban nyilvánult meg a közelmúltban. Az észak-karolinai Charlotte-ban a fosztogató és gyújtogató tömeg faji diszkriminációval vádolta a rendőrséget Keith Lamont Scott halála miatt; ez esetben azonban a férfival szemben fegyverrel intézkedő rendőr ugyancsak fekete volt.
Ugyanezen a hétvégén Tulsában lőtt le egy fekete férfit egy fehér rendőrnő intézkedés közben. Az oklahomai városban kezdődött tüntetés azonban mégis békés maradt, többek szerint a szervezettség miatt, illetve mert az élén a helyi egyházak vezetői álltak. Ugyancsak fontos tényezőnek látják az indulatok elkerülésében, hogy a tulsai rendőrség azonnal publikálta az esetről készült videófelvételeket. Ezeken látható, hogy az áldozat, Terence Crutcher feltartotta a kezeit, azonban nem állt meg többszöri utasításra sem, hanem a járműve felé sétált.
Az intézkedő rendőrök furcsának tartották a viselkedését, feltételezhetően kábult állapotban volt. Az azóta emberölésért vád alá helyezett rendőrnő azért sütötte el fegyverét, mert azt hitte, hogy a férfi a fegyveréért akar nyúlni a járműben. Crutcher családjának ügyvédjei szerint azonban az autó ablakai fel voltak húzva. Az utólagos vizsgálat során erős érzéstelenítő, valamint hallucinogén hatású, fenciklidin (PCP) nevű drogot találtak az autóban.
Crutcher potenciálisan kábult állapota feltűnt az eseményeket figyelő helikopteren tartózkodó rendőrnek is, azonban lapzártánkig még nem bizonyosodott be, hogy a férfi valóban a szer hatása alatt állt-e. A család ügyvédje, David Riggs szerint a nyomozásnak ez az aspektusa azt bizonyítja, hogy a rendőrség mindent megtesz, hogy Crutchert rossz színben tüntesse fel, miközben ő egy „fegyvertelen áldozat volt, akinek segítségre, és nem halálos ítéletre volt szüksége”. A helikopterről, valamint a rendőrautóban található videokamera felvételeiből szakértők úgy vélik, hogy az a rendőr cselekedett helyesen, aki nem a fegyverét, hanem az elektromos sokkolóját akarta alkalmazni.
Ezzel szemben a charlotte-i eset nem ennyire egyértelmű, mivel több kulcsfontosságú adat hiányzik a bizonyítékok közül, aminek egyik oka a rendőri gondatlanság. 2015-ben a rendőri elszámoltathatóság érdekében Charlotte városa 7 millió dollárt költött 1385, testre szerelhető eseményrögzítő kamera megvásárlására, amit a rendőröknek aktiválniuk kell, amikor egy adott helyzetben intézkedni kezdenek. Az aktiválási pillanat előtti 30 másodpercet a kamera automatikusan rögzíti, de hang nélkül. A Scott-tal szemben intézkedő rendőrök többsége civil ruhás volt, így ők a rendőri mellényen nem hordanak testkamerát. Azonban a helyszínre érkezők között az egyetlen kamerával rendelkező rendőr a szakértők szerint későn aktiválta a testkameráját, ami miatt videóval nem bizonyítható Scott lelövésének indokoltsága. A férfinél viszont egy csőre töltött fegyvert találtak a helyszínen. Miután a zavargások apropója az esetről készült videofelvétel követelése volt, a felvételt a charlotte-mecklenburg-i rendőrfőnök, Kerr Putney a tömeghatásnak engedve szombaton nyilvánosságra hozta.
A charlotte-i és a tulsai események összehasonlításakor figyelembe kell venni a testkamerás felvételekre vonatkozó szabályokat is. Oklahoma 2015-ben fogadott el egy olyan törvényjavaslatot, miszerint halálos áldozattal járó incidens felvételét csak akkor hozzák nyilvánosságra, ha annak okozója bűnöldözési szerv valamely tagja. Ezzel szemben Észak-Karolinában októberben lép életbe az a törvény, amelynek értelmében ilyen jellegű felvételeket csak bírói rendelkezésre hozhat nyilvánosságra a rendőrség. Charlotte-ban a feszültséget fokozza az a körülmény is, hogy a város az ország leggyorsabban elszegényedő települése, ahol a 800 ezres lakosság 34 százaléka fekete és 44 százaléka fehér. 2016-ban a rendőrök által okozott hat halálesetben négy személy fekete volt.
Lapzártánkkor San Diegóban gyűlt össze békésen tiltakozó tömeg, miután szerdán a rendőrség lelőtt egy fekete férfit az egyik külvárosban. A rendőrök azt állították, hogy ismeretlen tárggyal a kezében lövőállásba helyezkedett, és kiszámíthatatlanul viselkedett. Azt egyelőre nem tudni, hogy mi volt a kezében, de többek szerint egy sokkoló lehetett.

Ámokfutó Houstonban

Hétfőn a rendőrség lelőtte Houstonban azt a férfit, aki kilenc embert megsebesített, egy négysávos út mentén lövöldözve, egy, a belvárostól nyugatra fekvő lakóövezetben. Nathan Desai, egy 46 éves ügyvéd eddig nem ismert okokból kezdett lövöldözni félautomata fegyverével. A rendőrség egy géppisztolyt és 2600 töltényt talált a férfi Porsche kabriójában, valamint katonai öltözékén és személyes tárgyain náci jelvényeket. Otthona hasonló katonai emléktárgyakkal volt tele, az amerikai polgárháború koráig visszamenőleg. A hatóságok szerint Desai legálisan szerezte be a fegyvereket.

Olvasson tovább: