Kereső toggle

Homlokegyenest eltér  Trump és Clinton kampánya

Már készülnek a vitára

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Sikerült némi hátrányt lefaragnia Donald Trumpnak Hillary Clintonnal szemben, amiben közrejátszhatott a régóta esedékes új kampányhirdetések sugárzása és a Clinton Alapítvánnyal kapcsolatos botrányos információk kiszivárgása is. Míg a milliárdos aktívan kampányol, ellenfele leginkább adománygyűjtő eseményeken vesz részt. A republikánus jelölt szerdán Arizonában tartott beszédet, melyet nagy várakozás övezett, hiszen előre beharangozta, hogy pontosítja az illegális bevándorlókkal kapcsolatos álláspontját. A két rivális hamarosan szemtől szemben mérkőzik egymással: az első vitát szeptember 26-ára tűzték ki.

Rázós időszak után a múlt héten a Trump-kampány számára biztatóbb adatok láttak napvilágot. Clinton továbbra is vezet, de egy országos szondázás szerint a konvenció utáni 13 ponttal szemben most 7-tel (46:39 arányban). A Morning Consult felmérésében a demokrata jelölt előnye egy hét alatt a felére, azaz mindössze 3 pontra zsugorodott (43:40). A Real Clear Politics átlagosan 6 ponttal mutatja Trumpot lemaradva, ami nem rossz, de a milliárdos több, hagyományosan republikánus államban, illetve az ingaállamokban gyengén szerepel. Ha csak ezeket a számokat nézzük, jelenleg Clinton könnyedén megszerezné az 538 elektor felénél eggyel többet (azaz 270-et), de még hátravannak a jelölti viták, és Julian
Assange újabb szivárogtatásokat helyezett kilátásba.
A Trump-párti Conservative Tree House hívta fel a figyelmet a „monster vote”-nak nevezett jelenségre: nagy számban szavaznak olyanok, akik korábban egyszer sem éltek ezzel az állampolgári jogukkal (az elnevezés ennek a tömegnek a méretére és vegyes demográfiai összetételére utal). A legtöbb közvélemény-kutatás által használt választói modellek nem számolnak ezekkel a „láthatatlan” szavazókkal. Donald Trump kezdettől fogva éppen arra épített, hogy ebben az évben többen járulnak az urnákhoz, sokan akár életükben először. Ezt a taktikát alátámasztani látszik, hogy például a floridai kongresszusi előválasztásokra szavazatukat postán beküldők több mint negyede első alkalommal, 20 százalékuk pedig másodjára adott le voksot.
A Trump-kampány javuló mutatóihoz hozzájárult többek között az AP elemzése, amelyből kiderül, hogy a külügyminiszteri ideje alatt nem kormányzati keretek között tartott találkozóinak több mint a felében Hillary Clinton a Clinton Alapítvány adományozóival folytatott megbeszélést. Trump emellett igyekszik felzárkózni ellenfele hirdetési hadjáratához, aki június óta 77 millió dollárt meghaladó összeget költött tévés és rádiós reklámokra. Trump ehhez képest elenyészőnek tűnő 5 millió dollárt áldozott első, augusztus elején debütáló hirdetésére, amit most hétfőn követett egy második. A 10 milliós, Clinton gazdaságpolitikáját kritizáló kisfilmet kilenc ingaállamban, Ohióban, Pennsylvaniában, Észak-Karolinában, Floridában, New Hampshire-ben, Virginiában, Iowában, Coloradóban és Nevadában sugározzák.
Ami az egyéb kampányeseményeket illeti, Hillary Clinton (most is) leginkább adománygyűjtéssel van elfoglalva. Ehhez nemcsak sokkal kevesebb állóképesség kell, de a rossz nyelvek szerint így biztosítja be magát arra az esetre, ha további Wikileaks-szivárogtatások miatt megcsappannának a támogatói források. Az egészségével kapcsolatos találgatásokat táplálja, hogy bár naptára mozgalmasnak tűnik, ha közelebbről megnézzük a hónapra tervezett 15 programját, ezekből mindössze egyen vesz részt személyesen, mégpedig a szeptember 26-ai vitán. Végül is, a demokrata párt jelölését is sikerült példa nélküli módon úgy megszereznie, hogy az egész előválasztási folyamat során egyetlen sajtótájékoztatót sem tartott.
A szeptemberi elnökjelölti vita, melyet még kettő fog követni (október 9-én és 19-én), az elnökválasztások történetében a legnézettebbnek ígérkezik. A két főszereplő felkészülési módszere nem is lehetne különbözőbb. Clinton a legjobb trénerekkel, tanácsadókkal, ügyvédekkel, egyetemi oktatókkal, média- és kommunikációs szakemberekkel körülvéve magolja az adatokat, tartalmi részleteket, illetve próbálja az esetleges szituációkat. Csapatával nagy hangsúlyt fektet Trump személyiségének elemzésére, így például Tony Schwartz, a milliárdos memoárjának
(Art of the Deal) szellemírója segítségével igyekeznek feltárni legbensőbb bizonytalanságait és frusztrációit. Pszichológusok hada dolgozik a republikánus jelölt profiljának elkészítésén, olyan gyenge pontokat keresve, mint vagyonának valódi mértéke, az intelligenciája, a sikeres üzletember képéhez való ragaszkodása. Az elsődleges cél Trump zavarba hozása; Clinton valószínűleg megpróbál majd csalikat bedobni, hogy ellenfele hibázzon. Ehhez képest a magabiztos médiaszereplő Trump nem hivatalos tanácsadók – köztük frissen kinevezett kampányfőnöke, Stephen Bannon (a Breitbart News volt vezetője), új kampánymenedzsere, Kellyanne Conway, Rudolph Giuliani, New York korábbi polgármestere, Laura Ingraham rádiós műsorvezető és a Clinton-botrányok „krónikása”, valamint a Fox Newstól kirúgott Roger Ailes – társaságában, például a New Jersey-i golfpályáján, vasárnapi hamburgerezések mellett hangolódik rá a közelgő szópárbajra. „Szerintem a túl sok készülés veszélyes lehet” – magyarázta Trump egy interjúban. „Betanultnak vagy hamisnak tűnhet, amit mond az ember – mintha megpróbálna más lenni, mint aki.” A nézőkkel mint az igazat mondó politikai kívülálló igyekszik majd elfogadtatni magát, egyúttal rá akar világítani Clinton erkölcsi és őszinteségbeli hiányosságaira.
A közvéleményt mindeközben leginkább Trump bevándorlással kapcsolatos álláspontjának lehetséges „finomodása” foglalkoztatta. Miután a milliárdos célzott rá, hogy esetleg változtat eddigi álláspontján, vasárnap bejelentette, hogy szerdán beszédet tart erről Arizonában. A legnagyobb kérdés, hogyan lépne fel a jelenleg az Amerikában élő illegális bevándorlókkal szemben, vagyis felállítana-e egy kiutasítási végrehajtó hatóságot, mint korábban hangoztatta. Lapzártánkkor a tájékoztatója tartalma még nem ismert, csak annyit tudunk, hogy a jelöltet hivatalosan támogatja a határ menti állam seriffje, Joe Arpaio és korábbi kormányzója, Jan Brewer, akik mindketten a keményebb bevándorlási politika hívei; illetve, hogy az utolsó pillanatban Trump elfogadta Enrique Peña Nieto mexikói elnök meghívását, közvetlenül az arizonai rendezvény előttre.
A témának külön aktualitást adott, hogy hétfővel bezárólag az Obama-adminisztráció a 2016-os költségvetési évre kitűzött céljának megfelelően elérte a 10 ezer szíriai menekült betelepítését. A sajtónyilatkozatok kivétel nélkül aláhúzták, hogy a menedékkérőket alaposan átvilágították. „Hogyan lehet átvilágítani egy szíriait vagy irakit, aki azt állítja, hogy egy IÁ által megszállt városból jön?” – teszi fel ugyanakkor a kérdést Daniel Greenfield. A David Horowitz Freedom Center Shillman programjának újságírója arra is rámutatott, hogy bár Szíriában a keresztények és jazidik jelentik a leginkább üldözött csoportot, 9 144 betelepített szírből 9 077 muzulmán. „Mindössze 47 kereszténynek és 14 jazidinak sikerült átcsusszannia a szigorú átvilágítási rendszeren” – jegyzi meg. Holott egy felmérés szerint a menedékkérők között, akik állítólag az IÁ miatt hagyták ott otthonukat, 13 százalék támogatja a terrorszervezetet. „Egy IÁ-tagnak jobb esélye van eljutni Amerikába, mint saját jazidi szexrabszolgájának” – vonja le a tanulságot Greenfield.

Olvasson tovább: