Kereső toggle

Levélhullás - Újabb 15 ezer Clinton-e-mail került elő

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ha augusztus első heteiről el lehetett mondani, hogy rémálomként teltek Donald Trump számára (Trump: Van-e visszaút? Hetek, 2016. augusztus 12.), úgy a hónap második fele Hillary Clinton számára alakult kifejezetten rosszul. A média által számára biztosított védőernyő ellenére (erről lásd bővebben cikkünket a 18–19. oldalon), az újabb 15 ezer, eddig titkolt e-mail előkerülése és a Clinton Alapítvány körüli botrányok ha tompítottan is, de eljutottak a közvéleményhez. Alighanem ennek tudható be, hogy a felmérések ismét szoros versenyt jeleznek a két jelölt között.

„Ó Jimmy, az e-mailjeim annyira unalmasak, hogy már zavarban vagyok miattuk. Rém unalmasak, ezért mit számít az, ha még néhányat hozzáadunk az eddig nyilvánosságra hozott több mint 30 ezer levélhez?” – így reagált Hillary Clinton augusztus 22-én Jimmy Kimmel televíziós talkshow-jában arra a hírre, hogy az FBI bejelentette: újabb közel 15 ezer e-mailt talált, amelyek nem szerepeltek a Clinton által eddig átadott dokumentumok között. A Szövetségi Nyomozó Iroda saját vizsgálata nyomán bukkant Clinton magánszerverén a levelekre, amelyeket átadott a Külügyminisztériumnak. Az e-mailek Clinton külügyminisztersége idején keletkeztek, ennek ellenére nem voltak a demokrata elnökjelölt ügyvédei által az FBI-nak korábban kiadott levelek között, pedig ezekről azt állították, hogy a vizsgált időszak valamennyi iratát tartalmazzák.

Az FBI igazgatója, James Comey már júliusban jelezte, hogy a nyomozóknak sikerült a szerveren olyan e-mailekre bukkanniuk, amelyeket az ügyvédek nem adtak át. Most kiderült, egész pontosan 14 900 dokumentumot találtak, amelyeket a Külügyminisztériumnak kell átvizsgálnia és nyilvánosságra hoznia. Az, hogy erre mikor kerül sor, csak a szeptember 23-ára kitűzött újabb meghallgatáson dől el. Ez egyben azt is jelenti, hogy az e-mailek ügye végigkíséri majd a választási kampány utolsó időszakát is, annak ellenére, hogy a Clinton-stáb – és maga a jelölt is – már régóta szerették volna félresöpörni a kérdést.

Ez most úgy tűnik, nem sikerül, mert a közvélemény választ vár arra, mit tartalmaz az újabb hatalmas levéltömeg, és arra is, miért akarták ezeket Clinton ügyvédei eltitkolni a nyomozók elől. S persze kellemetlen, hogy ezt az e-mail-botrányt – ellentétben a demokrata pártelit leveleivel, vagy a Soros Györgyhöz köthető szervezetek dokumentumaival – nem lehet a Vlagyimir Putyin által pénzelt hackerhordák vagy a Clintont gyűlölő Wikileaks-aktivista, Julian Assange nyakába varrni. (Bár ki tudja, még az is felmerülhet, hogy az ellenség az FBI nyomozói közé is befurakodott. Ebben a kampányban már semmin nem csodálkozhatunk. Volt idő, amikor Clinton környezete az e-mail-ügy külügyminisztériumi vizsgálata miatt az Obama-adminisztrációt vádolta azzal, hogy hadjáratot folytat a volt külügyminiszter ellen.)

Comey FBI-igazgató, aki a bizonyított „rendkívüli gondatlanság” ellenére nem javasolt vádemelést Clintonnal szemben, most is a demokrata jelölt segítségére sietett: „Előfordulhat, hogy (Clinton) munkatársainak figyelmét a szerver átvizsgálásakor elkerülte néhány hivatali levél” – mondta Comey. Nos, 15 ezer levelet félrenézni nem lehetett könnyű.

Az ABC News mindenesetre összegyűjtötte azt, mit mondott Hillary Clinton az elmúlt másfél évben az e-mail-ügyben. A kronológia tanulságos, mert kiderül belőle, hogy a demokrata jelölt soha nem önként ismert el tényeket, hanem mindig a vizsgálatok nyilvánosságra került eredményeit igyekezett magyarázgatni.

2015. március 10. A privát e-mailszerveréről küldött levelekről Clinton először „idegen pályán”, az ENSZ-ben tartott sajtótájékoztatóján beszélt. Ekkor kényelmi okokkal és a kialakult szokásokkal magyarázta, hogy saját telefonjáról és e-mail-címéről intézte a – részben titkosított – levelezését.

A külügyminisztérium vizsgálata azonban megállapította, hogy erre Clintonnak nem volt engedélye (ha kért volna, sem kapott volna ilyet), továbbá megsértette a minisztérium szabályzatát azzal a gyakorlattal, hogy valamennyi hivatalos levelét a magán e-mail-fiókjából kezelte. Clinton azzal is védekezett, hogy ezt a módszert elődei javasolták neki, ám Colin Powell ezt nemrég határozottan cáfolta (bár ő maga is használt privát e-mail-fiókot hivatali ideje alatt).

Ugyanezen a sajtótájékoztatón Clinton azt is állította, hogy miután távozott a külügyminisztériumból, minden munkával kapcsolatos dokumentumot, köztük a magánszerveren kezelt leveleket is, átadott a hivatalnak. Ezt a kijelentést a most előkerült 15 ezer újabb levél egyértelműen cáfolja.

2015. szeptember 8. Az ABC Newsnak adott újabb interjúban Clinton elismerte, hogy „hiba volt” a közös szerver használata. „Visszatekintve, bár volt rá lehetőségem, jobb lett volna két e-mail-fiókot használnom. Ez hiba volt, sajnálom. Vállalom érte a felelősséget” – mondta Hillary Clinton.

2016. február 4. Az előválasztási kampány elején, a Bernie Sanders szenátorral folytatott vitában Clinton kijelentette, hogy „abszolút nem aggódik” a vizsgálatok miatt, mert „sohasem küldtem semmilyen titkosított anyagot (a magánszerveren keresztül)”. Azóta ezt az FBI vizsgálata cáfolta, mert James Comey júliusban elmondta: 110 olyan levélváltást találtak, amelyek titkos minősítésű anyagokat tartalmaztak, köztük 7 olyat, ami „top secret” (szigorúan titkos) besorolású volt.

2016. július 3. Clinton a NBC televízióban elmondta, hogy „önként vállalta” az FBI-meghallgatást, ami három és fél óra hosszú volt. Ugyanakkor jelezte, részéről az ügy le van zárva, nem kíván többet beszélni a nyilvánosság előtt az e-mailekről: „Nem kívánom a továbbiakban kommentálni a vizsgálatot. Több mint egy éve válaszolok már az ezzel kapcsolatos kérdésekre. Nyilvánosságra hoztam az e-mailjeimet, bárki elolvashatja őket. Fenntartom, amit egy éve mondtam.” Az újabb levelek tükrében Clinton aligha választhatja a hallgatást, legkésőbb az elnökjelölti vitákban Donald Trump biztosan felveti majd ezeket a kérdéseket.

2016. július 31. Clinton azt állította a Fox Newsnak adott interjúban, hogy az FBI szerint az ügyben „őszinte volt” a közvélemény előtt. Valójában James Comey nem ezt mondta, hanem azt, hogy „rendkívül gondatlanul” kezelte a hivatali leveleket.

Augusztus 6-án Clinton visszavonta az FBI-nak tulajdonított „őszinte” megjegyzést, és ezt a Fox News riporterének azzal indokolta, hogy rövidzárlat állt be nála, amikor a kérdésre válaszolt. (Trump azonnal felkapta a „rövidzárlat” indoklást, és ezt is Clinton aggasztó egészségi állapotának tudta be.)

Augusztus végén a jelöltek támogatottsága nagyjából arra a szintre állt vissza, ahol volt július elején, az elnökjelölti kongresszusok előtt. Attól függően, hogy melyik közvélemény-kutatást nézzük, az állás döntetlen, vagy Clinton vezet néhány százalékkal. A célegyenesben nyitott maradt a verseny, ami most inkább Donald Trumpnak jó hír.

Olvasson tovább: