Bár Rio állam kormányzója a hónap elején „válsághelyzetet” hirdetett, és 860 millió dollárt kért a szövetségi kormánytól, az összeg még nem érkezett meg. Ezzel veszélybe került az olimpiai helyszínek gyorsabb eléréséhez fontos új metróvonal átadása (melyet az eddigi tervek szerint is épp csak befejeznének négy nappal a megnyitó előtt), és ami még lényegbevágóbb, a játékokkal járó biztonsági követelmények kielégítése. Hétfőn 300 rendőr tüntetett Rio de Janeiro utcáin: hónapok óta elmaradt fizetésüket és munkakörülményeik javítását követelték (nemcsak irodaszerekből, üzemanyagból van hiány, hanem olyan alapvető dolgokból is, mint a víz vagy a vécépapír). Egy érzékletes példa: amikor a közelmúltban húsz fegyveres rajtaütött a város legnagyobb kórházán, hogy kiszabadítson egy drogbárót, a rendőrök nem kaptak azonnali erősítést, mert nem volt helikopterük.
Új kihívást jelent, hogy az Iszlám Állam kódolt weboldalakon és chatalkalmazásokon portugál nyelvű propagandaanyagokat kezdett terjeszteni, megnövelve annak az esélyét, hogy a lakosság köréből kerül ki egy-egy magányos elkövető. Közvetlenül a tavaly novemberi párizsi vérengzések után Maxime Hauchard, a terrorszervezet egyik hóhéra a Twitteren üzente, hogy „Brazília következik”. Annak ellenére, hogy a közel-keleti bevándorlók integrációja itt kiemelkedően sikeres, hírszerzési információk szerint mintegy száz radikalizált személy élhet Brazíliában, köztük olyanok is, akik hűséget fogadtak az Iszlám Államnak.
A brazilok egyébként különösen büszkék arra, hogy országuk mentes a háborúktól és a terrorizmustól, és úgy gondolják, hogy mivel külső konfliktusokban sem érintettek, és nincsenek igazán ellenségeik, valószínűleg nem is jelentenek célpontot. A biztonsági szervek ezért kiemelik, hogy az olimpia előtt igyekeznek felkészíteni a külföldiekkel dolgozókat, például taxisokat, szállodai, éttermi alkalmazottakat, hogyan figyeljenek a gyanús jelekre, és értesítsék a hatóságokat. A problémát bonyolítja, hogy a gyakran drogbandák uralta nyomornegyedekben, favelákban tulajdonképpen bárki hozzájuthat környező országokból becsempészett fegyverekhez. A drog- és fegyverkereskedelem a brazil–argentin–paraguayi hármas határ menti, ellenőrizetlen területeken virágzik. Az itt élő jelentős szíriai-libanoni közösség biztonsági elemzők szerint az ügyletekből származó hasznot a Hezbollah pénzelésére fordítja.
2016. 07. 01. (XX/26)
