Kereső toggle

„Rendkívül felelőtlen”

Hillary Clinton és az e-mail-botrány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kihallgatta a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) Hillary Clintont az ünnepi hétvége során. Mint ismeretes: Clinton a magán e-mail szerverét használta hivatalos ügyek intézésére külügyminiszterként. A gyanú szerint a 2009 és 2013 között tartó hivatali ideje alatt több titkos információt tartalmazó e-mailt küldött nem hivatalos szerveréről, ezzel lehetséges kibertámadás veszélyének tett ki államtitkokat. Az FBI Clinton eljárását „rendkívül felelőtlennek” minősítette, de vádemelést nem javasol az ügyben.

Ne emeljenek vádat Hillary Clinton, a demokraták várható elnökjelöltje ellen – ezt javasolta James Comey, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) igazgatója keddi washingtoni sajtótájékoztatóján az amerikai politikai élet egyik központi kérdésévé vált e-mail-botrány ügyében folytatott nyomozás eredményeit ismertetve. Az FBI „rendkívül felelőtlennek” minősítette Clinton és stábja eljárását az ügyben, de a nyomozók szerint bár kifogásolható, hogy Clinton külügyminiszterként több alkalommal nem a biztonságos külügyi számítógépes rendszert használta, de nem követett el olyan mértékű hanyagságot – és nem került nyilvánosságra titkosított információ –, ami indokolná a vádemelést.

A botrány az elmúlt év júliusában robbant ki, amikor a Külügyminisztérium főfelügyelője és a titkosszolgálati szervek felfedeztek olyan magánúton küldött és fogadott e-maileket, amelyek államtitkokat tartalmaztak. Clinton a botrány elején tagadta, hogy titkos információt küldött volna a magán e-mail szerveréről, azonban a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) a 30 000 oldalnyi hivatalos jellegű levelezést vizsgálva megállapította, hogy több tucat közülük szigorúan titkos információt tartalmazott, annak ellenére, hogy azok nem voltak titkosítva az e-mailek küldésének vagy fogadásának idején. Clinton retorikája július óta változott, és azóta rendszeresen bocsánatot kért az eset miatt, kijelentve, hogy hiba volt a szerver használata. Azonban továbbra is tagadja, hogy veszélynek tett volna ki államtitkokat, valamint állítása szerint más korábbi miniszterek számára is bevett gyakorlat volt a magán e-mailfiók használata levelezésük során. Szövetségi törvények alapján jogsértésnek számít, ha valaki tudatosan kezel titkosított információkat a biztonságos állami csatornákon kívül, vagy ha súlyos gondatlanság miatt engedélyezi ezt a gyakorlatot.

A három és fél órás beszélgetésre az FBI Washingtonban található központjában került sor, amin Clinton önként vett részt, és amire a jelöltet ügyvédjén kívül szűkebb stábja is elkísérte, melynek négy tagja képzett jogász. A kihallgatást követően egy telefonos interjú során a korábbi miniszter azt nyilatkozta: „Már nagyon vártam, hogy megtehessem ezt a lépést, és nagyon örültem a lehetőségnek, hogy segítsem az Irodát a vizsgálat összegzésében.” Szakértők szerint az FBI rendszeresen behívja a kulcsszereplőket egy önkéntes kihallgatásra, mielőtt befejezné a vizsgálatot, és javaslatot tenne további nyomozás, illetve vádemelés szükségességéről, azonban ez nem jelenti azt, hogy az illető törvényt sértett. Az anyag technikai elemzése még nem történt meg, ami meghatározatlan ideig kitolhatja a nyomozást, azonban a felülvizsgálat alapján tett javaslatra a következő hetekben számítanak.

Clinton megítélését az ügy több szempontból erősen ronthatja. Egyrészt, az eset azt az általános felfogást erősíti, miszerint Clinton úgy döntött, hogy nem követi a mindenki másra vonatkozó szabályokat. A jelölt férje, a korábbi amerikai elnök Bill Clinton nem javított ezen a mérlegen, miután kiderült, hogy találkozott Loretta Lynch főállamügyésszel annak magángépén. Ugyan a felek állítják, hogy a phoenixi repülőtéren véletlen egybe-esés következtében találkoztak, és az unokákról, valamint a golfról beszélgettek, az esetet utólag mindkét fél hibás döntésként értékelte. A találkozás erősen kifogásolható, ugyanis Lynch főállamügyészként ellenőrzi az Igazságügyi Minisztérium működését, ami a Szövetségi Nyomozó Iroda munkáját felügyeli, ami a szerverbotrány részleteit is vizsgálta. A vizsgálatot követően a két intézmény javaslatot tesz a vádemelés szükségességéről (ezt tette meg az FBI kedden), azonban Lynch kezében van a végső döntés. Mivel a találkozó következtében felmerült a politikai befolyásolás gyanúja, a hétvégén Lynch bejelentette, hogy elfogadja az üggyel foglalkozó ügyészek és jogászok ügynökségen belüli független csoportjának javaslatát.

Az ügyben felmerült annak a kérdése, hogy vajon az Obama-adminisztráció keretében működő ügynökség elfogulatlanul tudja-e végezni a nyomozást; Loretta Lynch-et is Barack Obama elnök nevezte ki 2010-ben. Obama a héten csatlakozott Clinton kampányához, de az elnök a kezdetek óta támogatta korábbi miniszterének jelölését.

Donald Trump republikánus elnökjelölt szerint Clinton felé elnéző lesz a demokrata adminisztráció. Egy másik megnyilatkozásában továbbá kijelentette, hogy Clinton a férjét használta arra, hogy elsimítsa az ügyet az Igazságügyminisztériumban a főügyésszel való találkozója során. A republikánus jelölt már egy ideje a kampány során a „tisztességtelen” jelzővel illeti ellenfelét, és véleménye szerint az e-mail-botrány bizonyítja Clinton alkalmatlanságát a hivatalra. Azonban Trump Clinton elleni támadásának élét elvette az ügyben az, hogy üzenetének vizuális megjelenítését antiszemita jelenségként értelmezték a kritikusok.

Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság elnöke példátlannak nevezte az amerikai elnökjelöltségre pályázó személyek között azt, hogy Hillary Clintont az FBI egy bűnügyi nyomozás keretében kihallgatta egy olyan ügyben, amit „tulajdon felelőtlen magatartása okozott”. Hozzátette, hogy „fel kell tennünk magunknak azt a kérdést, hogy vajon ilyen vezetőséget akarunk-e a Fehér Házba”. Priebus ugyancsak felvetette a különleges bánásmód kérdését: „Az amerikai embereknek bízniuk kell abban, hogy Obama Igazságügyi Minisztériuma igazságos és pártatlan vizsgálatot folytat. Amikor azonban Bill Clinton titokban találkozik a főállamügyésszel, napokkal azelőtt, hogy Hillary egy diszkrét kihallgatáson vesz részt az ünnepi hétvége során, az komoly kérdéseket vet fel a különleges elbánással kapcsolatosan.”

A botrány következtében a Clinton szavahihetőségébe vetett bizalom jelentősen csökkent. A Quinnipiac Egyetem felmérése alapján Clintont a szavazók 37 százaléka tartotta őszintének és megbízhatónak; Trumpot pedig 45 százalékuk tartotta szavahihetőnek.

Kritikusok szerint az ügy középpontjában álló téma – a magán e-mail szerver használata, kitéve a titkosított információkat egy kibertámadásnak, ezzel veszélyeztetve a nemzetbiztonságot – csupán a jéghegy csúcsa, és nem a lényeges kérdésre koncentrál. Az e-mailekből kiderül, hogy Hillary Clinton 2012-ben, a görög válság idején miniszterként megosztott férjével egy „védettnek” számító, titkos információt arról, hogy hogyan vélekedik a válságkezelésben kulcsszerepet játszó német kormány a görög kötvényekről. Ebben az időben Clinton veje, a fedezetialap-menedzser Marc Mezvinsky arra spekulált, hogy a görög bankrendszer helyreállítja az ország legyengült kötvényeinek értékét az uniós támogatás következtében. A spekuláció nem jött be, Mezvinsky és befektetői több tízmillós veszteségeket szenvedtek el. Az a tény viszont, hogy Clinton belső információkat szivárogtatott ki a válság folyamatban levő kezeléséről, törvénysértő – a vonatkozó szövetségi szabályozás tiltja a nem publikus információ használatát személyes érdekek vagy mások érdekeinek az elősegítésére. A gyanú szerint a korábbi miniszter segítette a Clinton Alapítványt is azzal, hogy az alapítvány számára adományozó amerikai és külföldi egyéneket belső információkkal üzleti előnyökhöz juttatta.

Ennél még súlyosabb ügynek tekintik Clinton álláspontját és felelősségét a 2012. szeptember 11-én Bengáziban történt terrortámadásban, amelyben többek között az amerikai nagykövet, Christopher Stevens is életét vesztette.

Andrew Napolitano bíró, a Fox News csatorna bírósági elemzője helytállónak tartja Donald Trump állítását, miszerint Clinton rossz vezetői döntései emberek halálát okozták, miközben Amerika korábbi szövetségesei mögül is kihátrált. Az elemző szerint Clinton törekvései Egyiptomban Mubarak elnök, Líbiában Kadhafi ezredes és Szíriában Aszad elnök rezsimjének destabilizálására rendkívül károsak voltak. Az első két esetben pedig sikeresek is. Továbbá miniszterként ő engedélyezte katonai eszközök eladását Katarnak, amely ország a Muzulmán Testvériség lekötelezettje.

Katar valószínűleg olyan lázadó csoportoknak juttatta el ezeket a gépeket, mint például az al-Kaida. (A szakértő nem tartja kizártnak, hogy Stevens nagykövet halálát is egy ilyen fegyver okozta.) Ezzel felelős lehet terrorista csoportok katonai felszereléséért, ami Napolitano szerint bizonyítás esetén bűntettként is értelmezhető.

Olvasson tovább: