Kereső toggle

Időzített bombák európában

Hadviselés a kereszténység ellen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Lassan nem telhet el nap iszlám terrorizmushoz vagy bevándorlókhoz köthető merényletekről szóló hírek nélkül. Péntektől keddig három olyan terrorakció is történt, amelyért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, és amelyek óriási megoldandó probléma elé állítják a rendvédelmi szerveket – ezeket ugyanis mind olyan radikalizálódott fiatalok követték el, akik a klasszikus terror-elhárítási módszerekkel nehezen vagy egyáltalán nem voltak kiszűrhetők. A politikusok egy része óvatosságra int, mások viszont radikális lépéseket követelnek – az Europol szerint pedig akár több száz hasonló „külföldi harcos” is lehet már Európa területén.

Kedden reggel egy normandiai templomban két tizenéves francia fiatal egy papot és két apácát ejtett túszul. Mire a rendőröknek sikerült lelőniük a túszejtőket, azok elvágták a 85 éves Jacques Hamel atya torkát – a Daily Mail információi szerint le is fejezték az idős papot. A két túszejtő egy szintén idős férfit arra kényszerített, hogy mobiltelefonnal lefilmezze, ahogy a papot az oltár elé térdeltették, majd brutálisan meggyilkolták. Ezután őt is súlyosan megsebesítették a nyakán, a karján és a hátán. A médiában Guy néven említett 87 éves férfi úgy menekült meg, hogy a késelés után halottnak tettette magát. Felesége sértetlen maradt. Ezt követően a gyilkosok a jelen lévő apácákat túszul ejtve próbáltak elmenekülni. Az egyik apáca, akinek sikerült kiszabadulnia, elmondta, hogy a terroristák a pap holtteste fölött még egy rövid, arab nyelvű prédikációt is videóra vettek, mielőtt „Allahu Akbar” kiáltásokkal kirontottak a templomból. Ezt követően a rendőrök lelőtték őket. Az idős pap csak helyettesítette a helyben szolgáló, éppen szabadságát töltő lelkészt.

Az egyik elkövető, a 19 éves Adel Kermiche korábban már a hatóságok látókörébe került, ugyanis egy szíriai lázadó csoporthoz próbált csatlakozni. A rendőrség viszont óvadék ellenében szabadlábra helyezte úgy, hogy semmi nem gátolta a szabad járás-kelésben, bár egy bokára helyezett nyomkövetővel követték a mozgását. A nyomkövetőt azonban naponta néhány órára kikapcsolták, ebben az időben történt a terrortámadás is. A tinédzser a Guardian szerint „ketyegő időzített bomba volt”, ugyanis mindenki tudta róla, hogy egyre radikálisabb nézeteket vall. Mégsem vette komolyan senki azt a fenyegetőzését, amelyet többször is megismételt, hogy egy templomot akar megtámadni. A másik elkövetőt Abdel Malik P.-ként azonosították, és lapzártánkig annyit közöltek róla, hogy a franciaországi Aix-les-Bains-ben élt a francia Alpokban. Az üggyel kapcsolatban szerdán egy harmadik személyt is őrizetbe vettek, és razziát tartottak Abdel Malik P. városában. A párizsi főügyész elmondása szerint a terroristák egy alufóliába csomagolt konyhai időzítőórával felszerelt álrobbanóövet, egy álfegyverekkel teli hátizsákot és három kést vittek magukkal a támadáskor.

Az eseményre reagáló francia államfő, François Hollande szerint „Franciaország hadban áll” az Iszlám Állammal, amely vállalta a felelősséget a terrorakcióért. Ez volt az Iszlám Állam első olyan terrortámadása, amely vallási célpont ellen történt Nyugat-Európában. Nicolas Sarkozy a francia választási kampányra készülve már egyenesen arra utalt, hogy „mindent megtesznek, hogy vallási háborút robbantsanak ki”. Eközben a párizsi rendőrszakszervezet helyettes vezetője, Frédéric Lagache megállapította: hiba volt házi őrizetbe helyezni egy terrorista kapcsolatokkal vádolt, tárgyalásra váró személyt. 

A keresztények elleni támadások fokozott veszélyére figyelmeztettek a brit biztonsági erők is a Telegraph értesülései szerint, ugyanis az egy hét alatt történt öt támadás után „nagyon valószínű”, hogy a következő egyéni merényletre Nagy-Britanniában kerülhet sor. A Telegram nevű dzsihádista chatalkalmazáson több fenyegetés is megjelent ezzel kapcsolatban, ezért a hatóságok mindenkit fokozott óvatosságra intettek. A keresztény helyszíneken történő támadások valószínűségét erősíti az is, hogy egy tavaly elfogott, 24 éves afgán férfinél – aki ugyancsak az Iszlám Állam nevében tervezett támadást a párizsi külvárosban – találtak egy potenciális célpontként kiszemelt templomokat és keresztény helyszíneket tartalmazó listát, amelyen a most megtámadott normandiai templom is szerepelt.

A múlt hét elején indult németországi „terror hete” is többszörösen azt bizonyítja, hogy az Iszlám Állam stratégiája egyre jobban az egyedi, gyakran az utolsó pillanatban radikalizált elkövetők felé tolódik el a nagyobb szabású, tervezett, csoportos terrorakciók helyett. A múlt hét hétfőn a würzburgi vonat utasaira baltával támadó elkövető, illetve a vasárnap éjszaka egy ansbachi szabadtéri jazzfesztiválon magát piszkos bombával felrobbantó merénylő egyaránt olyan menedékkérő volt, aki az utóbbi két évben érkezett a befogadó országba, mindkettejük menedékkérelmét elutasították, ám a kitoloncolásukra még nem került sor. Mind a két merénylő egyértelművé tette, hogy az Iszlám Állam nevében követik el a terrorcselekményt.

A pénteken, a müncheni Olympia bevásárlóközpontban kitört lövöldözés tettese volt az egyetlen a merényletsorozatban, aki nem Allah nevében gyilkolt halomra ártatlan embereket, és ez a fiatalember második generációs iráni bevándorlóként azzal is kivételt képez, hogy Németországban született. Az ő példaképe az iszlám terror helyett az az Anders Breivik volt, aki Svédországban 69 fiatalt mészárolt le egy ifjúsági táborban.

A helyzet olyan súlyossá vált, hogy Angela Merkel megszakította éves szabadságát, és válságértekezletet hívott össze. Lapzártánk után, csütörtökön fog a kancellár a média elé állni, hogy megtartsa az éves értékelő sajtótájékoztatóját, amit eredetileg a szabadsága utánra terveztek, ám az egy hét alatt történt négy incidens miatt előbbre hozták. Merkel is érzi, hogy a tavaly novemberben hangoztatott „Wir schaffen das” (meg tudjuk csinálni) szlogen ezúttal nem fogja lehűteni a kedélyeket a bevándorlókkal kapcsolatosan, akik miatt már így is igen nagy a feszültség az országban. A terrorcselekményekre válaszul hétfőn Ulrike Demmer kormányszóvivő arra figyelmeztetett, hogy nagy hiba volna minden bevándorlót terroristának bélyegezni. Demmer szerint „a legtöbb terrorista, akik az utóbbi hónapokban merényleteket hajtottak végre Európában, nem menekült volt”. A szóvivő azt is elmondta, hogy a legújabb vizsgálatok szerint a helybeli lakosságon belül pontosan ugyanakkora valószínűséggel lehetnek elkövetők, mint a menekültek között.

A Neue Osnabrücker Zeitung hivatalosan is megkérdezte az Europolt, hogy véleményük szerint hány ilyen potenciális elkövető rejtőzhet Európa területén. Az Europol az újság kérdésére azt válaszolta, hogy az úgynevezett „külföldi harcosok” közül körülbelül ötezer hagyta el az Európai Unió területét, és ezek közül mintegy 1500–1800 tért vissza Európába. „Ezek közül nagyon sok sem képes, sem hajlandó nem lesz terrorakciókat kivitelezni, de még így is marad több száz potenciális terrorista, akik Európa biztonságára veszélyt jelentenek.” Nagy kérdés tehát, hogy a jelenlegi bevándorlási politika mellett, illetve a kudarcot vallott integrációs politika eredményeként potenciálisan egyre növekvő számú radikálissal az egyes országok hadseregei vagy terrorelhárítási szervei fel tudják-e venni a harcot.

Olvasson tovább: