Kereső toggle

Dubaj lesz Belgrádból?

Vihar egy gigaberuzázás körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Hónapok óta tartanak a tiltakozások Belgrádban egy megalomán építési beruházás ellen, ami gyakorlatilag teljesen átalakítaná a szerb főváros folyópartját, ahova yacht-kikötőket, felhőkarcolókat építenének. A legutóbbi tüntetésen egyes becslések szerint akár húszezren is részt vettek Belgrádban azért, mert még mindig nem derült fény arra, hogy másfél hónappal ezelőtt kik rombolták le az épületeket a „Belgrád a vízen” elnevezésű arab finanszírozású építési projekt helyszínén.

Belgrád (a mi hajdani Nándorfehérvárunk) a Száva és a Duna összefolyásánál fekszik, és mintegy 270 kilométernyi folyópartja van. Ez nagyjából Montenegró tengerpartjával azonos hosszúságú partszakaszt jelent, amelynek hasznosítására vonatkozóan időről időre nagyszabású víziók kerülnek elő a szerb fővárosban. Ilyen vízióként született meg már csaknem 25 éve az úgynevezett „Száva Amfiteátrum” (Savskog amfiteatra) vagy a „Belgrád a vízen” (Beograd na vodi) projekt, amelyet beszédesen „Belgrád Manhattanje”-ként is emlegetnek. Városlakók, építészek, honatyák és urbanisták hisznek évtizedek óta a belgrádi várostervezésben már csaknem mitikusnak számító projektben, és úgy tűnik, hogy egy dubaji milliárdos most akár valóra is válthatja ezeket az álmokat. A projekt megvalósulásával a szerb főváros új idegenforgalmi attrakcióvá válna nemcsak a Balkánon, hanem egész Délkelet-Európában. Az újonnan épített negyed a belgrádi remények szerint az új városközpont lehetne, és jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy Belgrád európai fővárossá váljon – legalábbis a városvezetés hivatalos propagandája szerint.
A beruházás azonban elég sajátosan zajlik, mondja lapunknak Zoran Dimitrovic újvidéki újságíró. Áprilisban például egyik pillanatról a másikra bontottak el egy csomó épületet a beruházás útjából úgy, hogy ismeretlen, maszkos emberek elrabolták a terület biztonsági őrét, az arra járóktól pedig elvették a mobiltelefonokat, hogy senki se tudja rögzíteni a történteket. A Száva folyó partján április 25-én, az előrehozott parlamenti választásokat követő éjszakán eddig ismeretlen, símaszkos férfiak kíséretében jelentek meg a munkagépek, és mintegy ezer négyzetméternyi területen lebontották az épületeket. Az ott lakók értesítették ugyan a rendőrséget, akik azonban nem mentek ki a helyszínre, mondja lapunknak az újságíró. Az esetről a politikusok és a hatóságok múlt hét szerdáig hallgattak, amikor Aleksandar Vučić miniszterelnök közölte: értesülései szerint a rombolás mögött a belgrádi városvezetés áll, a felelősöknek pedig le kell mondaniuk. A miniszterelnök nem nevezte néven a felelősöket, de a szerb főváros polgármestere, SiniŠa Mali, a Vučić vezette Szerb Haladó Párt (SNS) tagja. A tiltakozáson a polgármester és a belügyminiszter lemondását, valamint a rombolás további felelőseinek felderítését követelték. Az önkormányzat és a kormány épületét toalettpapírral dobálták meg, egy másik alkalommal kétszáz kilogramm dinnyét vágtak a belvárosi kerületi rendőrség bejáratához.
A több mint 3 milliárd dolláros beruházás az utóbbi évtizedek legnagyobb projektjének számít Szerbiában, amelynek keretében a tervek szerint felújítják a Száva folyó másfél kilométeres elhagyatott partszakaszát, ahol modern lakó- és üzleti negyedet, illetve rekreációs komplexumot építenének, mondja Milos Stranic, a tiltakozások egyik aktivistája a Heteknek.
A hivatalos elképzelések szerint egyesült arab emírségekbeli befektetéssel egy dubajihoz hasonló, felhőkarcolókkal beépített, új városrészt hoznának létre az eddig elhanyagolt területen. A mintegy 1,85 millió négyzetméteres terület felén a tervek szerint lakóépületek, 750 ezer négyzetméteren üzleti és kereskedelmi objektumok, 242 ezer négyzetméteren zöldterület és több mint 62 ezer négyzetméteren óvodák, iskolák, művelődési intézmények, valamint szociális és egészségügyi intézmények kapnának helyet. A tervezet szerint az új városrésznek több mint 17 ezer lakosa lenne, és több mint 13 ezer munkahely is létesülne. A projekt kritikusai szerint viszont a beruházás szerbiai hányadára szánt körülbelül 300 millió eurót hasznosabban is el lehetne költeni a fővárosban, valamint felróják, hogy az új városrész teljesen elüt majd a szerb főváros karakterétől, stílusától és hangulatától. A tiltakozás másik oka pedig a történelmi tapasztalatokon alapul, ugyanis a szerb identitásnak máig erős alapja az iszlám és a muzulmán világ befolyásának elutasítása, még akkor is, ha ez olyan hatalmas összeget jelent, mint a belgrádi beruházás, mondja az aktivista. A projektbe dollármilliárdokat befektető Mohamed Ali Rashid Abbar, az Emaar Properties ingatlanberuházó vállalat elnöke, emellett a dubaji uralkodó egyik hivatalos tanácsadója. Az Emaar Properties pedig az Egyesült Arab Emírségek egyik legnagyobb ingatlanberuházó vállalata, amely olyan gigantikus projekteket jegyez, mint a jelenleg a világ legmagasabb épületének számító Burdzs Kalifa vagy a világ legnagyobb területű bevásárlóközpontja, a The Dubai Mall.

Olvasson tovább: