Kereső toggle

Horvát kormánybukás magyar szállal

Fél év után megbukott a jobbközép kormány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megvonta a bizalmat Tihomir Oreškovic kormányfőtől a horvát parlament a múlt hét végén. A 151 fős nemzetgyűlés 125 igen szavazattal 15 ellenében és 2 tartózkodással a kormányfő visszahívása mellett voksolt. A közeljövőben új választás jön Horvátországban.

A tavaly év végi választások utáni patthelyzetet azzal igyekeztek feloldani, hogy a győztes, ám a kormány megalakításához kevés jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) koalíciót kötött a Híd Függetlenek Listája nevű szervezettel, ami egy elég vegyes társaságot képviselt, és fő üzenete a korrupció elleni küzdelem volt. A megállapodás lényege az lett, hogy a sokkal kevesebb képviselővel bíró Híd adhatta a miniszterelnököt, mondja lapunknak az előzményekről Zoran Dmitrovic újvidéki politológus. Csakhogy mostanra a két párt együttműködése teljesen ellehetetlenült. A Híd morzsolódik, 19 képviselővel kezdték, de már csak 12-en vannak, a HDZ pedig elégedetlen. A HDZ elnökét, aki egyben miniszterelnök-helyettes is volt, arra hivatkozva mondatta le a Hídhoz tartozó miniszterelnök, Tihomir Oreškovic, hogy túlságosan jóban van a Mol egyik fő lobbistájával, márpedig a magyar olajtársaság perben áll a horvát állammal az INA miatt. Oreškovic bukása után nem jön sem nagykoalíció, sem új összetételű jobbközép kabinet: előrehozott választás hozhat kiutat a súlyos gazdasági problémákkal is küzdő országban.

A bukás borítékolható volt

A horvát (most már ex-) miniszterelnök járatlan a horvát pártpolitikában, mert nem is élt az országban, és nem politizált soha, mondja a politológus lapunknak. A széles közvélemény számára ismeretlen, semmilyen politikai tapasztalattal nem rendelkező Oreškovic „félig horvát”: kanadai állampolgár is, fiatal kora óta külföldön élt, megválasztása előtt éppen Hollandiában dolgozott, és nem is beszél jól horvátul.
Oreškovic 1966-ban született Zágrábban. A kanadai McMaster Egyetemen szerzett kémia-, üzleti, valamint pénzügyi szakon diplomát. Sokáig egy kanadai gyógyszeripari cégnél dolgozott.
Az amerikai érdekeltségű horvát PLIVA-hoz 2009-ben került, mint a kelet-európai terület pénzügyi igazgatója, később a mediterrán, izraeli és afrikai piac is hozzá tartozott. 2012-től az igazgatótanács elnöke is. 2014-ben kinevezték a Teva Gyógyszergyár európai pénzügyi igazgatójának, innen került hirtelen a miniszterelnöki székbe. Az üzleti világban üdvözölték a hírt, hogy a súlyos gazdasági válsággal küzdő ország élére egy pénzügyekben jártas menedzser került. Az új horvát kormánytól ugyanis mindenki azt várta, hogy végre bevezesse a régóta halasztgatott reformokat. Szakértők szerint Horvátország számára az egyetlen kiút a krízisből, ha biztosítja a fenntartható gazdasági növekedést, csökkenti az államadósságot, ami megteremti a feltételeket a jobb üzleti környezethez is.

Nemzeti öntudat

Zoran Dmitrovic szerint e lépések alapjait letette a miniszterelnök, de nem számolt a horvát nemzeti öntudattal, amely erős, sőt máig meghatározó jelentőséggel bír a belpolitikában. A nagyobbik kormányzó párt, a jobboldali  HDZ június 7-én nyújtott be bizalmatlansági indítványt a saját maga által jelölt kormányfő ellen. A legtöbb parlamenti párt, köztük az ellenzéket vezető Szociáldemokrata Párt (SDP) és a nemzeti kisebbségek képviselői is Tihomir Oreškovic visszahívását támogatták, és előrehozott parlamenti választások kiírását követelték a parlamenti vitában.
A bizalmatlansági indítványt benyújtó HDZ-képviselők az indoklásban egyebek között felrótták Oreškovicnak, hogy a gazdasági és szociális ügyek, a munkahelyteremtés helyett főként azzal foglalkozott, hogy új vezetőket nevezzen ki a bűnüldöző szerveknél. Szerintük a kormányfő politikai feszültség alatt tartotta az országot annak érdekében, hogy nagyobb politikai hatalomra tegyen szert.
A HDZ vezette koalíció úgy ítélte meg, hogy Oreškovic veszélyeztette az ország működését és pénzügyi stabilitását „politikailag felelőtlen viselkedésével”, például azzal, hogy politikai legitimitás nélkül kérte azoknak az embereknek a lemondását, akik őt megválasztották. Oreškovic két hete ugyanis lemondásra szólította fel mindkét helyettesét, arra hivatkozva, hogy a Tomislav Karamarko első miniszterelnök-helyettes, HDZ-elnök és Božo Petrov miniszterelnök-helyettes, a kisebbik kormányzó párt, a Híd Függetlenek Listája elnöke között kialakult személyes ellentét túl nagy teher a kormánynak és az országnak. Oreškovic parlamenti beszédében azt hangoztatta, leváltásának valódi oka az, hogy ő a nemzeti érdekek megvédésén munkálkodott. Kiállt amellett, hogy folytatódjon a döntőbírósági eljárás a Mol–INA-ügyben, és új tárgyalásokat kezdeményezett, ami egyeseknek nem felelt meg – hangsúlyozta. A miniszterelnök úgy vélte, kormánya minisztereinek személyes érdekei miatt bukott meg.

Nemzeti ügy, amelybe rendre belebuknak a kormányok

A Mol-ügy kapcsán Tóth József közgazdászt kérdeztük, aki szerint elgondolkodtató, hogy Horvátországban még mindig nem tudták megemészteni a Mol INA-beli tulajdonszerzését. A vajdasági szakember jól ismeri az ügyet, és úgy véli, számos pro és kontra érv van az ügylet mellett és ellen. Könnyen lehet, hogy az INA csődbe ment volna, ha nincs a Mol, ugyanakkor emlékezetes: a horvát hatóságok körözést adtak ki Hernádi Zsolt Mol-vezér ellen, Ivo Sanader volt horvát kormányfőt pedig el is ítélték a Mol-INA ügyben, igaz, egy másik perét újra fogják tárgyalni.
Mindeközben a Mol rengeteg pénzt fektetett az INA-ba, fejlesztett és mára egy működő cég lett az egykori csődbe jutott nemzeti vállalkozásból. Horvátországban rengeteg olyan probléma van, amivel a legmagasabb szinten foglalkozni lehetne, lásd a migrációt, a devizahiteleseket, a gazdasági növekedést, a korrupciót, a horvát–szlovén határvitát, és még napestig lehetne sorolni, mondja Zoran Dmitrovic lapunknak. Mégis: évek óta egy kérdés van, ami meghatározza az identitásukat, ami a legfontosabb eleme a választási kampánynak, a kormánynak és az ellenzéknek egyaránt, és ez nem más, mint a Mol és a vele való kapcsolat. Most is ebbe bukik bele az éppen aktuális kormány – mondja lapunknak a szakember.

Olvasson tovább: