Kereső toggle

Célkeresztben: Román–orosz adok-kapok

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A régió biztonsága elleni fenyegetésként értelmezhető, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök válaszlépéseket helyezett kilátásba az amerikai rakétapajzs elemeinek Romániába telepítésére – hangsúlyozta közleményében a bukaresti külügyminisztérium. A romániai Deveselun május közepén felavatott rakétavédelmi ütegek olyan nagyhatalmi konfliktus színterévé tették Romániát, amelyben nem ő határozza meg a szabályokat.

Az orosz elnök szerint a lengyelek és a románok célkeresztet festettek magukra, amikor beengedték a NATO védelmi rendszereit – magyarázza a román külügyminisztérium válaszának hátterét Viorel Alba kolozsvári politológus. A román külügyi tárca az orosz elnök múlt heti athéni látogatásán tett kijelentéseire reagált közleményében, mivel kénytelen volt komolyan venni Vlagyimir Putyin szavait, amelyek a politológus szerint is alapos fenyegetést tartalmaztak. Viorel Alba emlékeztet, hogy Románia az utóbbi időben egyre többször kerül konfliktusba Oroszországgal, és bár diplomáciai irányvonaluk konfliktuskerülő, az elmúlt időszakban nyilvánvalóvá lett: olyan nagyhatalmi konfliktus részesei, amelyben nem ők határozzák meg a szabályokat, legfeljebb szót emelhetnek.
A NATO és Oroszország torzsalkodásában Románia csak ütközőzóna, amelyben teljesen kiszolgáltatott – mondja a politológus a Heteknek. A dél-romániai Deveselun május 12-én felavatott amerikai rakétavédelmi ütegeket éppen azon a lélektani határon telepítették, amely még nem jelent közvetlen fenyegetést Putyinnak, de szótlanul sem vehet tudomást róluk. Washington szerint a rakétapajzs csupán az Egyesült Államok és Európa védelmét szolgálja, és nem irányul Oroszország ellen. Vlagyimir Putyin ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Oroszország Washington lépéseire reagál: „Nem fogunk semmit tenni, amíg nem látunk rakétákat a velünk szomszédos területeken.”
A bukaresti külügyminisztérium meglepetésének adott hangot az orosz elnök „valóságtól eltekintő” álláspontja miatt. Nagy Árpád politológus magyarázata szerint a román külügy azt érti ezen a kijelentésen, hogy az amerikai–román rakétavédelmi egyezmény pontosan szabályozza a deveselui támaszpont szigorúan defenzív jellegét, az ENSZ előírásainak megfelelően. Nem fenyeget és nem támad, csupán védelmi célok szolgálatában telepítették az ütegeket Romániába. „Ennek a ténynek az ismételt eltorzítása csak a feszült légkör fenntartását szolgálja, ellentétben azzal a nyitott szellemmel, amit Románia és szövetségesei tanúsítottak a rakétavédelem terén” – fogalmaz a bukaresti külügyminisztérium legfrissebb, hétfői nemzetközi sajtóközleménye, amelyben újra leszögezi: ez a rendszer nem irányul az Oroszországi Föderáció vagy más állam ellen, ezért a román kormány is igyekszik megnyugtatni az ország közvéleményét. A tárca szerint „furcsa” ezt a kérdést a regionális biztonság szintjén emlegetni, amikor „közismert”, mi keltette a regionális biztonsággal kapcsolatos aggályokat a térségben. A vita a román közvéleményt is felkavarta.
A sajtó szerint olyan vitába keveredett az ország, amelyben a NATO-védelem nem elég megnyugtató, hiszen Románia nem nagyhatalom, és a történelmi tapasztalatok alapján mindig rosszul jött ki az ország az ilyen konfliktusokból.
Az ügyben a hétvégén megszólalt Klaus Johannis államelnök is, aki szerint az orosz nyilatkozatok megalapozatlanok, mivel a rakétavédelmi rendszernek semmi köze Oroszországhoz. Ugyanakkor ezek
az „alaptalan fenyegetések” csak azt igazolják, hogy a NATO-védelem megerősítése Oroszországnak a fekete-tengeri térségben tanúsított hozzáállását tekintve helyes reakció – jelentette ki az elnök, aki arról is beszélt, hogy Oroszország egyre agresszívabb a szomszédjaival, nemzetközi jogi normákat szeg meg, és súlyosan befolyásolta a fekete-tengeri biztonsági helyzetet. Johannis illegálisan megszállt térségnek nevezte a Krím félszigetet. Ez utóbbi kiszólása fontos volt a román közvélemény számára, hiszen Johannist éppen azért választották meg, hogy német származása és a nemzetközi kapcsolatai révén Románia közelebb kerüljön a Nyugathoz.

Olvasson tovább: