Kentuckyban Clinton és Sanders 46 százalék körüli döntetlent értek el (kb. 0,4 százalékos előnnyel Hillary javára), így az 55 delegáltat nagyjából fele-fele arányban osztják szét. Az ország majdhogynem másik felén elhelyezkedő Oregonban, az egyik legliberálisabb államban Sanders simán az élen végzett. Az állás lapzártánk idején 54,5–45,5 volt. Clinton előnye ugyan behozhatatlan, és alig több mint száz küldöttet kell még gyűjtenie, de Sanders most keddig 15-ből 10 államot megnyert, és sorra látnak napvilágot olyan közvéleménykutatások, melyek szerint esélyesebb lenne Trump ellen. Nagyarányú indianai, majd nyugat-virginiai győzelmei, illetve a Quinnipiac Intézet, a Reuters és más felmérések eredményei fényében Michael Smerconish rádiós és tévés személyiség azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy „a demokrata szuperdelegáltaknak esetleg újra kell gondolniuk” Hillary Clinton támogatását. Ez egyelőre ugyan nem valószínű, de meglepetésekből eddig sem volt hiány.
Sanders hívei mindenesetre ismét a tettlegességig elszántak. Ezúttal nem Trump kampányát próbálták meg megzavarni, hanem a nevadai konvenciót, ahol székeket dobáltak, és halálosan megfenyegették Roberta Lange helyi pártelnököt. Szerintük ugyanis nem igazságos a küldöttek elosztásának rendszere, és csalást emlegettek. Sanders republikánus ellenfele, Donald Trump egyébként szintén úgy látja, hogy a demokrata párt „rosszul bánik” a vermonti szenátorral, és többször buzdította, hogy induljon függetlenként a novemberi általános választásokon.
Miközben Sanderst próbálja „lerázni”, Clintonnak Trump elleni támadásokra is futotta. Kritizálta azt az egyik kampánybeszédben elhangzott ötletet, miszerint az Egyesült Államok vessen be nukleáris fegyvereket az Iszlám Állam ellen, és újra feszegetni kezdte, hogy – vele ellentétben – Trump nem hozta még nyilvánosságra az anyagi helyzetére vonatkozó dokumentumokat (Trump kedd este bejelentette, hogy ezt meg fogja tenni). Férje, Bill Clinton Magyarországot is negatív színben említve célzott rá, mire lehetne számítani Trump elnöksége esetén. A volt elnök kifejtette, hogy Magyarország és Lengyelország számára a „demokrácia túl macerás”, ezért „a Putyin-féle berendezkedést választották: megelégednek az autokrata diktatúrával, és azzal, hogy nem engedik be az idegeneket.” (Clinton Magyarországnak szóló bírálatával részletesen foglalkozunk lapunk 15. oldalán.) Mellesleg a migránsok befogadása annyira érzékeny pont, hogy Don Beyer demokrata képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, amely előre megkötné „Trump elnök” kezét a beígért, muszlimok előtti ideiglenes határzár bevezetésében. Bill Clinton neve egyébként más okból is többször szerepelt a hírekben: Hillary ugyanis meglebegtette, hogy kormányában a gazdaság helyreállítását bízná férjére, hiszen „ő tudja, hogy kell ezt csinálni”. Eddig sem volt persze titok, hogy Hillary modellként tekint férje egykori gazdaságpolitikájára, mellyel kapcsolatban az állásteremtést és az átlagjövedelem növekedését szokta kiemelni.
2016. 05. 20. (XX/20)
