Kereső toggle

Sanders továbbra is Clinton nyomában

Elszánt jelöltek

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Ahogy közeledik az előválasztási szezon vége, demokrata oldalon egyre kiélezettebb a helyzet. Bernie Sanders, ahelyett, hogy a várakozásoknak megfelelően kiesne, vagy legalább hátul kullogna, zsinórban nyeri az államokat. Hillary Clintonnak Kentuckyban és Oregonban sem sikerült fordítania kedden, így nemcsak, hogy nem koncentrálhat teljes gőzzel a novemberi küzdelemre, de egyre többször szólalnak meg olyan hangok, melyek szerint Sanders esélyesebb lenne Trump ellen – ezért, ha az utolsó államok nagy részében is győz, a szuperdelegáltaknak inkább őt kellene támogatniuk.

Kentuckyban Clinton és Sanders 46 százalék körüli döntetlent értek el (kb. 0,4 százalékos előnnyel Hillary javára), így az 55 delegáltat nagyjából fele-fele arányban osztják szét. Az ország majdhogynem másik felén elhelyezkedő Oregonban, az egyik legliberálisabb államban Sanders simán az élen végzett. Az állás lapzártánk idején 54,5–45,5 volt. Clinton előnye ugyan behozhatatlan, és alig több mint száz küldöttet kell még gyűjtenie, de Sanders most keddig 15-ből 10 államot megnyert, és sorra látnak napvilágot olyan közvéleménykutatások, melyek szerint esélyesebb lenne Trump ellen. Nagyarányú indianai, majd nyugat-virginiai győzelmei, illetve a Quinnipiac Intézet, a Reuters és más felmérések eredményei fényében Michael Smerconish rádiós és tévés személyiség azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy „a demokrata szuperdelegáltaknak esetleg újra kell gondolniuk” Hillary Clinton támogatását. Ez egyelőre ugyan nem valószínű, de meglepetésekből eddig sem volt hiány.

Sanders hívei mindenesetre ismét a tettlegességig elszántak. Ezúttal nem Trump kampányát próbálták meg megzavarni, hanem a nevadai konvenciót, ahol székeket dobáltak, és halálosan megfenyegették Roberta Lange helyi pártelnököt. Szerintük ugyanis nem igazságos a küldöttek elosztásának rendszere, és csalást emlegettek. Sanders republikánus ellenfele, Donald Trump egyébként szintén úgy látja, hogy a demokrata párt „rosszul bánik” a vermonti szenátorral, és többször buzdította, hogy induljon függetlenként a novemberi általános választásokon.

Miközben Sanderst próbálja „lerázni”, Clintonnak Trump elleni támadásokra is futotta. Kritizálta azt az egyik kampánybeszédben elhangzott ötletet, miszerint az Egyesült Államok vessen be nukleáris fegyvereket az Iszlám Állam ellen, és újra feszegetni kezdte, hogy – vele ellentétben – Trump nem hozta még nyilvánosságra az anyagi helyzetére vonatkozó dokumentumokat (Trump kedd este bejelentette, hogy ezt meg fogja tenni). Férje, Bill Clinton Magyarországot is negatív színben említve célzott rá, mire lehetne számítani Trump elnöksége esetén. A volt elnök kifejtette, hogy Magyarország és Lengyelország számára a „demokrácia túl macerás”, ezért „a Putyin-féle berendezkedést választották: megelégednek az autokrata diktatúrával, és azzal, hogy nem engedik be az idegeneket.” (Clinton Magyarországnak szóló bírálatával részletesen foglalkozunk lapunk 15. oldalán.) Mellesleg a migránsok befogadása annyira érzékeny pont, hogy Don Beyer demokrata képviselő törvényjavaslatot nyújtott be, amely előre megkötné „Trump elnök” kezét a beígért, muszlimok előtti ideiglenes határzár bevezetésében. Bill Clinton neve egyébként más okból is többször szerepelt a hírekben: Hillary ugyanis meglebegtette, hogy kormányában a gazdaság helyreállítását bízná férjére, hiszen „ő tudja, hogy kell ezt csinálni”. Eddig sem volt persze titok, hogy Hillary modellként tekint férje egykori gazdaságpolitikájára, mellyel kapcsolatban az állásteremtést és az átlagjövedelem növekedését szokta kiemelni.

A republikánusok esélyes jelöltje, Donald Trump a maga stílusában értékelte demokrata riválisai kötélhúzását: „Ha Ferde Hillary Clinton nem képes dűlőre jutni Őrült Bernie-vel, hogy fog bírni Kínával, Oroszországgal, az Iszlám Állammal és a többiekkel?”

A maga részéről, bár a május 3-án kiesett Ted Cruz és John Kasich szerepeltek a korábban nyomtatott szavazólapokon, ellenfelek nélkül versenyezve szerezte meg a szavazatok közel 68 százalékát, ezzel pedig 17 küldöttet. Így már csak 84-re van szüksége a tényleges jelöltséghez, amit gond nélkül teljesíthet a hátralévő hét előválasztás során begyűjthető 436 delegáltból. Ebben a múlt hét óta ráadásul olyan befolyásos támogatóra is számíthat, mint a milliárdos kaszinómogul, Sheldon G. Adelson, aki bejelentette, hogy közel 100 millió dollárt juttat Trump kampányának. A világ leggazdagabb emberei között számon tartott Adelson korábban is segítette republikánus aspiránsok Fehér Házért való küzdelmét; most állítása szerint az Irán miatti aggodalma indította a lépésre. „Ha a republikánusok nem állnak ki egységesen Trump mellett, Obama tulajdonképpen olyan lehetőséget kap, amit az Alkotmány tilt – egy harmadik ciklust, Hillary Clinton személyében” –  jelentette ki Adelson a Washington Post honlapján megjelent írásában.

Trump, aki már az általános választásokra szóló kampányát építi, a közelmúltban két nagyobb interjút is adott. Az egyiket a brit ITV-nek, aminek előzménye, hogy a republikánus aspiránst annak idején majdnem kitiltották az Egyesült Királyságból migrációval kapcsolatos kijelentései miatt, és gyakran érték bírálatok vezető politikusok, köztük David Cameron miniszterelnök és Sadiq Khan, London újonnan megválasztott polgármestere részéről. A beszélgetésben reagált a kritikákra, ugyanakkor kijelentette: ha nem is lesz felhőtlen a viszonya Cameronnal, Nagy-Britanniát „nagyszerű szövetségesnek” tartja, és Barack Obamával ellentétben nem fogja a sor végére utasítani a jelenleg tárgyalás alatt álló Transzatlanti Szabadkereskedelmi Egyezmény keretein belül, ha az ország kilép az unióból.

A Fox News riportere, Megyn Kelly hónapok óta tartó „hadviselés”, majd egy személyes találkozón történt kibékülés után készített interjút a milliárdossal (aki tavaly augusztusban azt állította, Kelly nem volt fair vele szemben a műsorában). Trump visszatekintve elmondta: voltak dolgok a kampánya során, amiket bán, de azt is hozzátette, hogy ha nem ilyen kemény hangot ütött volna meg, nem került volna az élre. A jövővel kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Ha nem tudom végigcsinálni, és nem nyerek, az egészet totális idő-, energia- és pénzkidobásnak fogom érezni.”

A jövő héten a demokraták a Virgin-szigeteken és Puerto Ricóban szavaznak, majd június 7-én jön az utolsó megmérettetés 6 államban (Kalifornia, Montana, New Jersey, Új-Mexikó, Észak-Dakota, Dél-Dakota). Arra tehát, hogy kiderüljön, hivatalosan ki lesz Trump ellenfele (és mennyire elkötelezettek Clinton szuperdelegáltjai), még három hetet kell várni.

Olvasson tovább: