Kereső toggle

Kitiltanák a szélsőséges román politikust Magyarországról

Téves időzítés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Bogdan Diaconu román politikus kitiltását tervezi a magyar kormány.  A magyarellenes kirohanásairól ismert Bogdan Diaconu, akit a tervek szerint a jövőben nem engednének az országba lépni, egyelőre csupán néhány százalékos támogatottsággal bír, de népszerűsége folyamatosan emelkedik, állítják egybehangzóan romániai politológusok.

Diaconu tavaly alapította meg a nacionalista, nyíltan magyarellenes Egységes Románia Pártot (PRU), amelynek első kongresszusán, január végén bejelentette egy a Magyar Gárdára hasonlító „polgári önvédelmi” szervezet létrehozását Vlad Tepes Őrjárata néven. Diaconu a román sajtónak nyilatkozva azzal fenyegetőzött: ha eredményesen szerepelnek a 2016-os parlamenti választáson, kitiltják a magyar cégeket Romániából – mondja kérdésünkre a román szélsőséges pártról és annak elnökéről Viorel Alba kolozsvári politológus.
A lehetséges kitiltás hírére a szélsőjobbos politikus szinte azonnal reagált: véleménye szerint a magyar kormány azért akarja kitiltani, mert a PRU „az egyetlen párt, amely ellen tud állni a magyar irredentizmus térnyerésének”. A PRU egyelőre nem tekinthető komoly vagy meghatározó pártnak a román közéletben, nem kapott még kellő figyelmet a román választók részéről; ha azonban a magyar kormány is a malmára hajtja a vizet, akkor könnyen előretörhet a közelgő választásokon –  véli Nagy Árpád politológus. Egyelőre Bogdan Diaconu népszerűsége mérhető csak a pártból, 3-4 százalék körül, épp ezért a PRU őt indítja a júniusi bukaresti főpolgármester-választáson. Nagy Árpád szerint ez a támogatottság most erősen növekedésnek indult, mivel a kitiltás híre sok szélsőségest hoz indulatba, és visz a nacionalista formáció zászlaja alá. Viorel Alba szerint a román választók ugyan eléggé kiábrándultak a politikából, de a nacionalista retorika, az idegengyűlölet és főleg a magyarokkal szemben táplált fóbiák még mindig a társadalom jelentős  hányadát jellemzik Romániában.
A szélsőjobboldali eszmekör tavaly elveszítette legendás vezérét, Ceausescu egykori udvari költőjét, Cornéliu Vadim Tudort, aki a választásokon rendre tíz százalék körüli támogatottságot söpört be. Most az ő általa hagyott űrt igyekszik betölteni Bogdan Diaconu. Ezért is meglepő, hogy a magyar kormány ilyen magas szinten foglalkozik a PRU elnökével, ráadásul az MTI archívuma szerint a román politikusnak az utóbbi években nem is volt hivatalos útja Magyarországon, mondja Nagy Árpád az ügy kapcsán.
Akarva-akaratlanul, a kitiltással a Jobbiknak tesz gesztust a magyar kormány. Tavaly októberben ugyanis három évre kitiltották a Jobbik alelnökét, Szávay Istvánt Romániából. Erről Szávay márciusban szerzett tudomást, amikor a határon feltartóztatták. A képviselő az ügy kapcsán a sajtónak úgy nyilatkozott, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes már tájékoztatta arról, hogy a kormány lépése válasz az ő kitiltására. Budapest jelezni akarja: elfogadhatatlanak tartja, ha egy másik uniós tagállam így lép fel egy magyar parlamenti képviselővel szemben. Nagy Árpád szerint a lépés érthető, sőt magyarázható, de időben abszolút elhibázott, mivel a választások évében minden ilyen lépés erősen kontraproduktív. A Jobbik politikusa egyébként nem örül annak, hogy Diaconuval hasonlítják össze, mivel ő nem tartja magát „románellenesnek”.
Korábban egyébként éppen Diaconu szorgalmazta a Jobbik Romániából való kiszorítását. 2013-ban olyan törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely betiltotta volna a magyarországi szélsőségesek erdélyi rendezvényeit, illetve nemkívánatos személlyé kívánta nyilvánítani Vona Gábor Jobbik-elnököt. Szávayt amúgy két éve sem engedték be Romániába, ahogy Zagyva György Gyulát, illetve Mikola Bélát, az Új Magyar Gárda székelyföldi parancsnokát, valamint a Betyársereget vezető Tyirityán Zsoltot sem. Az ásotthalmi polgármestert, Toroczkai Lászlót is kitiltották, ahogyan Ukrajnából is, Szávayhoz és a Jobbik képviselőjéhez, Gyöngyösi Mártonhoz hasonlóan.

Bogdan Diaconu elhíresült mondatai

„A magyar címer kihelyezése egy romániai iskolára olyan, mintha náci horogkereszt kerülne egy zsidó tanintézetre.” (2012 januárjában, amikor egy felújított csíkszeredai gimnázium homlokzatára ismét kikerült a magyar címer.)
„Egy ki tudja, honnan érkezett, komplexusokkal teli, erőszakos és kapzsi kultúra (...), amely tudja, hogy olyasmire vágyik, ami nem az övé, és bármire képes rablási szándékai kielégítésére.” (2015. július. A magyarok jellemzése az Orbán Viktorhoz címzett nyílt levélben.)
„Ha Vona Gábor módosítani akarja az alkotmányunkat, mi is kívánhatjuk Magyarország zsugorítását.” (2016 februárjában arról, hogy a Jobbik elnöke szerint meg kell adni az autonómiát a székelyeknek.)

Olvasson tovább: