Kereső toggle

Szabadon szerveződő terrorhálózatok Európában

Rések a pajzson

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A húsvéti ünnepekre időzítették volna az Iszlám Állam terroristái összehangolt merényletsorozatukat, amelynek során Európa-szerte keresztény istentiszteletek, misék is a célpontok között szerepeltek – állítja egy biztonsági szakértő. A „nagyszabású” tervet Salah Abdeslam elfogása zavarta meg. A hatóságok tovább folytatják a terrorhálózatok felkutatását Európa-szerte, miközben továbbra sem derült ki, hogy ki volt a gyilkos kommandó negyedik tagja, akit a biztonsági kamerák is rögzítettek. Az eddigi egyetlen gyanúsítottat viszont szabadon engedték, arra hivatkozva, hogy nincs elég bizonyíték a fogva tartásához. Eközben egyre több részlet derül ki arról is, milyen súlyos mulasztások történtek a belga hatóságok részéről.

Nagypénteken kezdődött volna és húsvét hétfőig tartott volna az a vérengzéssorozat, amelyet eredetileg Európa több országában terveztek végrehajtani az Iszlám Állam fegyveresei. A terrortámadásokat Kalasnyikovokkal és más lőfegyverekkel, illetve öngyilkos merényletekkel hajtották volna végre, a célpontok között pedig keresztény istentiszteletek is szerepeltek. Ezt állítja Claude Moniquet európai biztonsági szakértő, aki húsz éven át a francia hírszerzésnek dolgozott, jelenleg pedig az Európai Stratégiai Hírszerzési és Biztonsági Központ igazgatója. Moniquet szerint Salah Abdeslam letartóztatása miatt változott a terv. Társai feltehetőleg attól tartottak, hogy a párizsi merényletek egyik főszervezője beszélni fog a hatóságoknak, ezért előrehozták tervük egy részét.

AVRT belga közszolgálati televízió is arról számolt be, hogy Abdeslam volt a fő kitervelője a brüsszeli támadásoknak, amelyeket a párizsi vérengzésekhez hasonlóan akartak végrehajtani. 

Éppen ezért érthetetlen, hogy a terroristát nem hallgatták ki alaposan elfogása után, pedig a rejtekhelyén talált fegyverekből, robbanószerekből egyértelmű volt, hogy újabb támadást szervezett. A hatóságok mindössze egy órán át vallatták Abdeslamot, mert „fáradtnak” tűnt a műtétje miatt – letartóztatása során ugyanis lábon lőtték. A rendőrök ráadásul ragaszkodtak a kronológiai sorrendhez, és először a tavaly novemberi párizsi merényletekről faggatták, arról azonban nem esett szó, hogy mire készült a búvóhelyén talált fegyverekkel.

A terrorista védőügyvédje, Sven Mary is megerősítette, hogy kesztyűs kézzel bántak védencével.

A hibák sorozata ezzel még nem ért véget. A hatóságok állítólag már decemberben értesültek arról, hol bujkál Abdeslam. A La Libre Belgique című helyi újság arról számolt be, hogy egy malines-i rendőr tudomást szerzett egy környéken élő férfiről, akiről azt gyanította, hogy kapcsolatban állhat Európa legkeresettebb terroristájával. Értesüléseiről bizalmas jelentést készített feletteseinek, amelyben konkrétan azt a címet is megadta, ahol Abdeslamot nemrég elfogták. A dokumentum azonban elakadt a rendőrkapitányságon, és három hónapon keresztül nem jutott el a terrorellenes biztonsági szervekhez.

A belga hatóságok nem léptek semmit arra sem, hogy tavaly júniusban a robbantó testvérpár egyikét, Brahim el-Bakraouit feltartóztatták Törökországban a szíriai határon, és azzal a gyanúval, hogy külföldi terrorista, július 14-én visszatoloncolták, kérésére Hollandiába. Belgium hozzáállása annak fényében is érthetetlen, hogy el-Bakraoui valószínűleg megsértette szabadlábra helyezésének feltételeit azzal, hogy Törökországba szökött. 2010 októberében ugyanis kilencéves börtönbüntetésre ítélték, mert egy Kalasnyikovval tüzet nyitott a rendőrökre egy fegyveres rablás során. A belga belügyminiszter azzal magyarázta a hatóságok tétlenségét, hogy a törökök hat nappal az után értesítették őket, hogy a férfit deportálták. A belga rendőrök egyébként az egyik párizsi merénylő esetében is hasonló baklövést követtek el. Salah Abdeslam testvérét szintén lekapcsolták Törökországban, de amikor visszaérkezett Belgiumba, rövid kihallgatás után elengedték. Miután tavaly Párizsban felrobbantotta magát, családja megerősítette, hogy hosszabb időt töltött Szíriában. A belga főügyész szóvivője az ő esetében azzal magyarázkodott, hogy nem volt bizonyítékuk arra, hogy terrorcsoportok tevékenységeiben vett volna részt.

Szintén a La Libre Belgique írt arról, hogy az FBI március 16-án információkat adott át a holland rendőrségnek az el-Bakraoui fivérek bűnözői és radikalizálódott hátteréről. Brahim ugyanis már tavaly szeptemberben felkerült a megfigyeltek listájára Amerikában. Hollandia március 17-én továbbította az értesüléseket a belga hatóságoknak, ám úgy tűnik, hiába. Ráadásul meglehetősen kínos volt, hogy amikor a gyilkos testvérpárt azonosították, a belga főügyészség azt állította, hogy bűnözőkként már a rendőrség látószögébe kerültek, de terrorizmussal összefüggésben még nem. Másnap azonban ennek ellentmondva azt közölték, hogy tavaly december 11-én nemzetközi és európai elfogatóparancsot adtak ki ellenük a párizsi vérengzés kapcsán.

A brüsszeli robbantások újra ráirányították a figyelmet arra is, hogy Európa-szerte városrészek váltak a terrorizmus melegágyaivá. Ilyen hírhedt negyed lett a belga fővárosban Molenbeek, amelynek vezetői is egyértelműen felelősek a kialakult helyzetért. A városrészt húsz éven át egy szocialista polgármester irányította, aki bátorította a nagy létszámú bevándorlást, és tétlenül nézte végig a radikális szalafista tanítások terjedését az ottani mecsetekben. Utódja, Françoise Schepmans a The New York Times értesülései szerint egy több mint 80 dzsihádista nevét tartalmazó feljegyzést kapott a belga biztonsági szolgálatoktól azokról, akik a térségében élnek. Állítólag Brahim és Salah Abdeslam is szerepeltek a listán, akik ráadásul egy, a polgármesteri hivatalból is látható lakásban laktak. A polgármester így reagált ezekre az állításokra az amerikai lapnak: „Mit kellett volna tennem? Nem az én dolgom, hogy nyomon kövessen a potenciális terroristákat, ez a szövetségi rendőrség felelőssége.” 

A hatóságoknak azonban Molenbeek mellett egy másik muszlimok lakta városrésszel is foglalkozniuk kellett volna, ez pedig Shaerbeek, ahol Abdeslam új terrorhálózatot tudott kiépíteni. A helyiek itt is semmibe veszik a rendőröket, és feltehetőleg nem jelentenék a közöttük bujkáló terroristákat sem. A körzetben uralkodó állapotokról egy nevét elhallgató rendőrnő nyilatkozott a MailOnline-nak. Elmondása szerint senki nem veszi komolyan, ami ott történik, mert amikor ismert bűnözőket letartóztatnak, azok másnap újra szabadon jöhetnek-mehetnek. A rendőrnő úgy véli, az igazságszolgáltatás nem támogatja a munkájukat, így hiába fáradoznak, a bűnözők büntetés és vádemelés nélkül megússzák. 

Lapzártánkig nem derült ki pontosan, hogy az a férfi, aki ellen a múlt heti robbantások miatt vádat emeltek szintén a jogrendszer ellentmondásaiból profitál-e. Fayçal Cheffout két nappal a merényletek után fogták el a brüsszeli ügyészség épülete mellett, miután egy taxisofőr őt azonosította a reptér biztonsági kameráján szereplő, világos kabátot és kalapot viselő férfiként. A magát újságírónak nevező férfi ellen „terrorcsoportban való részvétel, terrorista gyilkosság és terrorista gyilkossági kísérlet” miatt emeltek vádat. Egy bíró azonban úgy ítélte meg, nincs elegendő bizonyíték az őrizetben tartásához, ezért a hatóságoknak szabadon kellett engedniük. Bár egyesek azt mondják, tévesen azonosították a férfit a merénylővel, sokat mond, hogy a vádemelést nem vonták vissza, és hogy Brüsszel polgármestere sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy elengedték a férfit. Cheffou már tavaly a rendőrség látószögébe került azzal, hogy verekedett, és dzsihádistákat próbált toborozni a menekültek közül a belga főváros egyik parkjában.

Gyenge pontok

A brüsszeli robbantások kapcsán a belga politikai és biztonsági rendszer egyéb hiányosságai is napirendre kerültek. Problémát jelent, hogy az ország hírszerzése mindössze 600 munkatárssal rendelkezett annak ellenére, hogy az uniós országokon belül a lakosság létszámához viszonyítva itt található a legtöbb dzsihádista. Jan Jambon belügyminiszter február végén arról beszélt, hogy 117-en tértek vissza az országba szíriai kiképzésükről. Más becslések szerint ez a szám valójában a duplája lehet. Szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy ahhoz, hogy a visszatérő dzsihádistákat 24 órás megfigyelés alatt tartsák, egy személyre 10-20 ügynököt kell ráállítani. 600 fős személyzettel azonban ezt lehetetlenség kivitelezni. Jambon már novemberben is elismerte, hogy a radikális tevékenységek internetes megfigyelése „gyenge pont” Belgiumban. Akkor egyébként bejelentették, hogy 400 millió eurót fektetnek be a megelőzési intézkedésekbe, de úgy tűnik, egyelőre nem sokat változott a helyzet.
A hatóságokat akadályozta az is, hogy a belga törvények tiltják az este 9 és reggel 5 közötti házkutatásokat. Többen arra hívják fel a figyelmet, hogy óriási hiányosságok vannak az adatkezelésben. Nincsen például információ arról, hogy mennyi illegális fegyver lehet az országban. Emellett a lefoglalt fegyverekről sem vezetnek hatékony nyilvántartást, a legtöbbször papírokon tárolják az ezzel kapcsolatos adatokat, amelyeket később nehéz visszakeresni, elemezni. Szakértők arról is beszámolnak, hogy könnyű lett Kalasnyikovokhoz jutni az országban.
Az adatkezeléssel együtt az információcsere is hagy némi kívánnivalót maga után. Ennek ékes bizonyítéka, ahogy Abdeslam elkerülte a letartóztatását egy nappal a párizsi merényletek után. Francia rendőrök megállították a belga határ közelében és igazoltatták, ám mivel neve nem szerepelt az adatbázisukban, továbbengedték. A belga hatóságok 15 perccel később küldték át a franciáknak a férfi adatait, amikor már késő volt.

Olvasson tovább: