Kereső toggle

Mélyütés Panamából

Magyarázkodásra kényszerült a brit miniszterelnök

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Politikai pályafutásának legnehezebb szakaszán megy át David Cameron brit miniszterelnök azt követően, hogy a Süddeutsche Zeitung által kiszivárogtatott Panamai iratokban apja, Ian Cameron neve is szerepel. Az ügy kirobbanásakor Cameron párton belüli és kívüli politikai ellenfelei egyaránt megérezték, hogy a miniszterelnök sebezhetővé vált. A Brexit mellett kampányolók ezt ajándékként élték meg, a miniszterelnökbe vetett bizalom esetleges megingása ugyanis minden bizonnyal negatívan hat a bennmaradás melletti kampányra is.

Azt, hogy a múlt hét eseményei mélyütéssel értek fel számára, maga Cameron ismerte el a toryk tavaszi konferenciáján múlt szombaton: „Ez nem volt egy jó hét. Tudom, hogy jobban kellett volna kezelnem az ügyet, és tudtam is volna jobban kezelni. Tudom, hogy lehet tanulni az ügyből, és én tanulni is fogok belőle.” Cameron múlt heti vesszőfutására és magyarázkodására azt követően került sor, hogy a Panama-akták néven elhíresült adatbázisban a sajtó megtalálta David Cameron néhai apjának a nevét és Panamában nyilvántartott vállalkozását, a Blairmore Holdingsot.
Ian Cameron a nyolcvanas évek elején alapította cégét, amely valószínűleg jól működhetett, a miniszterelnök apjának vagyonát ugyanis mintegy 10 millió fontra becsülte 2009-ben a Sunday Times. A Panama-akták nyilvánosságra kerülését követően a sajtó megkérdezte a miniszterelnököt, hogy van-e részvénye a Blairmore Holdingsban, amire a politikus szóvivője röviden annyit válaszolt, hogy „ez magánügy”. A miniszterelnök stábjának valószínűleg nem volt kidolgozott stratégiája erre a kérdésre, úgyhogy még aznap délután korrigálták az első nyilatkozatot, kijelentve, hogy David Cameronnak nincsenek részvényei. Kedden egy nyilvános rendezvényen Cameron ezt megismételte: „nincsenek off-shore befektetéseim, off-shore részvényeim és semmi ehhez hasonló”. Alig egy napra rá azonban ezt a kijelentést sikerült relativizálnia a miniszterelnök szóvivőjének, aki úgy pontosította az előző kijelentést, hogy „nincsenek olyan off-shore befektetések és részvények, amelyekből a miniszterelnök, a felesége vagy a gyermekei a jövőben hasznot húznak majd”. Ez a kijelentés viszont nem sok politikai hasznot hozott, mivel mégiscsak azt a gyanút erősítette, hogy Cameronnak valamilyen formában mégis részesedése van apja egykori cégében.
Csütörtökön végül David Cameron az ITV News adásában mondta el a részleteket az off-shore részvényeket illetően. A miniszterelnök elismerte, hogy voltak részvényei, értelmezése szerint ez természetes is volt, mivel az apja befektetési szakember volt. Elmondta azt is, hogy a Blairmore Investment Trust részvényeit a miniszterelnökségre készülve 2010-ben eladta, nem akarta ugyanis, hogy azzal vádolják, hogy azon cégeknek az érdekeit képviseli, amelyekben részvényes. A részvényekért Cameron valamivel több mint 30 ezer fontot kapott, ami nem tekinthető jelentős összegnek, főleg, ha összevetjük azzal a közel félmillió fonttal, amelyet Notting Hill-i házuk bérbeadásából bevételezhetett – az adó levonása után – az elmúlt hat évben a Cameron házaspár. Ez az adat már a miniszterelnök adóbevallásaiból látszik, amelyet a múlt hét végén hozott nyilvánosságra, a bizalom megerősítésének reményében.
Az adóbevallásokból érdekes módon nemcsak az derült ki, hogy a miniszterelnök igen jól gazdálkodik a pénzzel, hanem az is, hogy apja halálát követően sikerült elkerülnie az örökösödési adó befizetését is. Apjától ugyanis 300 ezer fontot örökölt, ami épp alatta marad az örökösödési adó határának. Ezt követően azonban édesanyja megajándékozta 200 ezer fonttal is.
A számokat nézve nehéz elhinni, hogy ez nem azért történt így, hogy elkerüljék a mintegy 80 ezer font örökösödési adót. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hektikus kármentés eredményeként a nagyközönségben rögzült az adóelkerülés: az Exeter Egyetemen tartott kampányrendezvényen – ahol az EU-ban maradás mellett fejtette ki érveit – az egyik diák azt a kérdést tette fel, hogy „Hogyan kellene fellépnie az EU-nak az adóelkerülés ellen, amelyet ön is személyesen jól ismer?”.
Az első közvéleménykutatások szerint az ügy károsan hatott David Cameron megítélésére, ez pedig nem biztos, hogy jót tesz a Brexit elleni kampánynak (lásd kapcsolódó cikkünket a 4. oldalon). Bár a referendum nem David Cameronról szól, a miniszterelnök személyes megítélése sokat árthat vagy használhat a toryk bennmaradás melletti kampányának. David Cameron személyes megítélése és népszerűsége ugyanis mindig magasabb volt, mint a konzervatív párt megítélése. A személye iránti bizalom sokat hozott a pártnak, így a bizalomvesztés is sokat tud ártani, a miniszterelnöknek és csapatának mindent el kell követnie, hogy a június 23-ai referendumon a választók még véletlenül se az ő személyes megítéléséről, hanem a feltett kérdésről szavazzanak.
A múlt hét csapásait követően hétfőn újra egy harcos David Cameron jelent meg a parlamentben, aki visszautasította az apját ért vádakat. A miniszterelnök szerint Ian Cameron nem az adóelkerülés miatt alapította panamai cégét, hanem azért, mert dollárban kereskedett, így a dollár alapú kereskedelem egyik centrumában volt értelme a cégalapításnak.

Irányváltás?

A YouGov közvélemény-kutató cég szerint a Panama-akták és David Cameron részleges érintettségének kiderülése után Jeremy Corbyn először szerepelt jobban a közvélemény-kutatásokban, mint a miniszterelnök. Ha ez hosszú távon így marad, a Munkáspárt vezetője reális befutója lehet a következő választásoknak, és akár ő lehet Nagy-Britannia következő miniszterelnöke. Ez sokakat aggodalommal tölt el, többek között a szigetországban élő zsidó közösséget is – Corbyn vezetése alatt ugyanis elburjánzottak a pártban a nyilvános antiszemita szólamok és megjegyzések. A Munkáspárt wokingi fiókjának vezetője a Twitteren ócsárolta a zsidókat, mondván: ők azok, akiknek „hosszú orra van, és lemészárolják az elnyomottakat”. Bradforban egy másik munkáspárti vezető a holokauszton gúnyolódott, Oxfordban pedig az Oxfordi Egyetemen működő munkáspárti klubnak a vezetője mondott le a közelmúltban, mert a klub tagjai nagy részének „problémája van a zsidókkal”. Többen úgy látják, hogy a Munkáspártban korábban is volt egy antiszemita áramlat, amely Corbyn vezetése alatt már nem érzi úgy, hogy véka alá kellene rejtenie valós érzelmeit. Sadiq Khan, a Munkáspárt londoni polgármesterjelöltje nyíltan kritizálta Jeremy Corbynt az antiszemita vonal megerősödése miatt, és kijelentette: nemcsak beszélni kellene az ügyben, hanem cselekedni is. „Nagyon kínos és sajnálatos az, hogy milyen állapotban van jelenleg a pártunk. Azt gondolom, hogy a Munkáspárt vezetője határozottabban is felléphetett volna, és szükséges, hogy a jövőben keményebben lépjen fel.”

Olvasson tovább: