Kereső toggle

Kirakatperek Székelyföldön

Lejtőn

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több székelyföldi település vezetője ellen indított bűnvádi eljárássorozattal gerjeszt bizonytalanságot a romániai magyarság körében Bukarest a korrupció elleni harc jegyében. Tőkés László kitüntetésének visszavonása immár a Klaus Johannis államfő iránt táplált eddigi bizalom végét is jelenti a magyar közvélemény számára.

A székelyföldi városok közül három helyen, Csíkszeredán, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson is „kilőtték” a regnáló, újraválasztásra esélyes városvezetőket. A vélemények megoszlanak, van, aki egy láthatatlan hatalom által végrehajtott elitváltást vél az ügyek mögött, míg mások határozottan az autonómia ügyének megakasztását látják a DNA (Korrpucióellenes Ügynökség) intézkedései mögött.
Magyar nemzetiségű vezetőnek lenni ma Erdélyben nem jelent hosszú távú karriert. Az elsősorban polgármesterekre és tanácselnökökre kihegyezett ügyészségi intézkedéssorozat nyomán jelentősen átrendeződtek a nyári választások erőviszonyai, hiszen az újraindulás esélye minimálisra csökkent az eljárások nyomán. Az elmúlt időszakban három székelyföldi város magyar elöljárói kerültek az ügyészek célkeresztjébe: Csíkszeredán Ráduly Róbert, Sepsiszentgyörgyön Antal Árpád, míg Gyergyószentmiklóson Mezei János.
Mindhárom vezető esetében erősen vitatható az ügyészség által felhozott vád, mert nem közpénz eltulajdonításával vádolják a polgármestereket, hanem közbeszerzési eljárási hibákkal – válaszolja kérdésünkre Markó Béla, az RMDSZ szenátora. Markó szerint az elmúlt években a valós korrupcióellenes lépések gyakran keverednek vélt vagy feltételezett vádakkal, aminek nyomán látványos kommandós akciókban szállítják Bukarestbe a politikusokat. Az eljárások révén mára szinte az egész politikai elit lejáratódott, a parlament elvesztette a súlyát, és az elmúlt egy évben a demokrácia egyik fontos vívmánya, az önkormányzatiság is hitelvesztetté vált. Ezzel összhangban indítottak „kirakatpert” az erdélyi polgármesterek ellen egy olyan országban, ahol sem a közbeszerzések, sem a közigazgatási törvények nem teljesen egyértelműek. „Az a benyomás alakult ki többünkben, hogy az egész korrupció elleni harc égisze alatt valakik burkolt politikai és önkormányzati vezetőcserét szándékoznak végrehajtani” – fejtegeti Markó szenátor, hozzátéve: „Ez nem véletlen, és joggal mondhatjuk, hogy nemcsak a politikusok ellen irányul, hanem bizony kisebbség- és magyarellenes.”
A Székelyföld erősebb települési önkormányzatainak támadásával gyakorlatilag kilövik a területi autonómia hátországát, fogalmaz még határozottaban Nagy Árpád kolozsvári politológus. „Băsescu elnök demokráciát gyengítő törvénytervezetei nyomán Romániában a jogállamnak csak karikírozott változata maradt, a demokráciát is csak csúfolják” – vélekedik a politológus a DNA és az igazságszolgáltatás tevékenységéről. Băsescu első ciklusa alatt Monica Macoveivel vállvetve kezdett egy korrupció elleni törvényalkotási folyamatba, amelynek nyomán veszélyes irányba fordult a román bürokrácia. Elkezdődött ugyan egy csendes rendszerváltás, ám ebben nem az egykori diktatúra haszonélvezőit seperték le a hatalom polcairól, hanem az 1989-es változáskor előbb megrettent és elhallgattatott erőszakszervek, legfőképp az ügyészség és hírszerzés erősödött meg olyannyira, hogy ma már ők jelentik a felelősségre nem vonható, láthatatlan hatalmat – fogalmaz a politológus. Előbb a korrupció elleni harcot, majd a terroristák elleni küzdelmet nevesítve, a haza védelmét tűzte ki célul a végrehajtó hatalom, és mára már szinte mindent megtehetnek, amit csak akarnak. „Traian Băsescu egyik legfőbb bűnének talán nem a korrupciót, hanem azt lehetne felróni, hogy a Monica Macovei segítségével megalkotott választási törvény révén semmiemberekkel felhígították a törvényhozást, akikkel aztán olyan büntető törvénykönyvet szavaztattak meg, amely óriási hatalmat ad ezeknek az állami intézményeknek a kezébe” –  mondja lapunknak Nagy Árpád.
Markó Béla nem szeretne összeesküvés-elméleteket gyártani, de a szenátort is elgondolkodtatta, hogy a diktatúra bukása után a demokrácia megerősödése egyszer csak lelassult, és helyette egy autoriter rendszer kezdett el kiépülni. Ez a jelenség abban is tetten érhető, hogy a fontos döntések már nem a politikai szférában történnek, hanem a bürokratikus szférában, vagy éppen a civil társadalom nyomására, ami sok esetben irányított, hiszen a közösségimédia-eszközök személytelenek, és nem tudható, hogy egy-egy elképzelés vagy igény mögött valós vagy fiktív személyek állnak. Romániára sok esetben külföldről gyakorolnak nyomást, Brüsszel vagy éppen Washington fogalmazza meg az elvárásokat, amelyek sokszor nem a demokrácia alapelveit kérik számon, hanem a stabilitást követelik meg az országtól. A szenátor a jövővel kapcsolatban sem derűlátó, hiszen a titkosszolgálatok szerepe az elmúlt napok eseményei során felértékelődött ellentétben a demokrácia alapelveivel, és gyanúja szerint ez a folyamat még tovább folytatódhat majd, akár egészen szélsőséges irányba is.

Olvasson tovább: