Kereső toggle

Felzárkózó másodikok

Wisconsin a republikánus elit bástyájának bizonyult

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A keddi wisconsini előválasztásokat jó előre fordulópontként harangozták be a médiában: itt dőlhet el, hogy Donald Trump a republikánusok egyértelmű jelöltje lehet-e a júliusi konvención, vagy többkörös szavazással kell majd dönteniük. Ted Cruz a várakozásoknak megfelelően magabiztosan győzött a milliárdos előtt, aki ezzel egész kampánya legrosszabb hetét zárta. Szintén csalódott lehet a demokrata éllovas, Hillary Clinton, ugyanis a progresszív mozgalom hazája Bernie Sandersnek kedvezett. A vermonti szenátor így a legutóbbi hét államból hatot nyert meg.

„Ha a Trump-vonat kisiklik, akkor az itt kezdődhet el” – mondta Charles Sykes helyi rádiós műsorvezető, a #NeverTrump mozgalom aktivistája. Ted Cruz, aki főként az evangéliumi szavazók támogatásával nyert, szintén fordulópontról szólt győzelmi beszédében.
Bár kisiklásról és fordulatról még nincs szó, valóban igaz, hogy a milliárdos egyik buktatója Wisconsin volt. Az államban mindhárom hatalmi ágat republikánusok irányítják, és a lakosság nagy része – az idei elnökválasztást köztudottan kísérő
establishment-ellenes hangulattal
ellentétben – elégedett az itteni pártvezetés munkájával. Az elithez tartozó nagy nevek, mint Scott Walker (aki tavaly még a republikánusok egyik favoritjának számított a Fehér Házért való küzdelemben, de egy százalék alatti népszerűsége miatt szeptemberben visszalépett), Paul Ryan, a képviselőház elnöke vagy Reince Priebus, a Republikánus Nemzeti Bizottság (RNC) elnöke mind összezártak Ted Cruz mögött. A főbb rádióadók talk-show házigazdái is kifejezetten ellenségesen kezelték Trumpot, míg eddig máshol vagy szimpatizáltak vele, vagy legalább semlegesek maradtak.
Egyre több hír érkezik a Trump-kampány belső problémáiról is: sokszor hiányzik a hozzáértés és az együttműködés. Érthetetlen például, hogy miért küldik el az embereket azokban az államokban, melyek már szavaztak, hiszen az általános választások még hátravannak. Szervezetlenségre utal, hogy senki nem szólt Trumpnak az egyik interjú előtt, hogy a riporter a #NeverTrump-hoz tartozik, és állítólag az eddig kiválasztott küldöttek sem elég elkötelezettek a milliárdos mellett.
Trump másik gyenge pontja a nők voltak. Az elmúlt két hétben több olyan negatív fejlemény történt, amelyek miatt valószínűleg nagy számban veszített szavazókat ebből a táborból. Miután a Cruz-kampány célba vette Melania Trumpot, a milliárdos visszatámadott. (A sajtó elfogultságára jellemző, hogy kigúnyolták, amikor arra hivatkozott, hogy „nem ő kezdte”, ugyanakkor senki nem értékelte, mikor elismerte, hogy hibázott – az egyetlenként, aki az idei választások során valaha is ilyet mondott.) A „Trump mint nőgyűlölő” képet erősítette, hogy kampányfőnöke ellen vádat emeltek, amiért állítólag bántalmazott egy riporternőt. Michelle Fields eleinte azt állította, hogy Corey Lewandowski majdnem a földre rántotta, de videofelvétel szerint a férfi egyszerűen megfogta a karját, és arrébb húzta, mivel a biztonsági korláton belül túl közel ment az elhaladó Trumphoz. Ted Cruz támogatói petícióban követelték, hogy Trump váljon meg kampányfőnökétől, a milliárdos viszont egy interjúban azt nyilatkozta:  „Sokkal könnyebb lett volna azt mondani, Corey, ki vagy rúgva. De nem akarom őt tönkretenni.” Fieldstől pedig azért nem kér bocsánatot Trump, mert a nő hazudott, és úgyis csak felhasználná ellene. A legnagyobb közfelháborodást mégis egy harmadik üggyel keltette Trump: egy interjúban, arra a kérdésre, hogy ha az abortusz illegális lenne, mit tenne, nem azt mondta, hogy ilyen nem lesz, hanem besétált a csapdába, és azt válaszolta, hogy valamilyen formában a beavatkozást igénybe vevő nőket is büntetni kellene. Bár gyorsan visszakozott, nemcsak az abortuszpártiak hördültek fel, de az életvédők is ostorozták, mert szerintük ebből is látszik, hogy nem érti a konzervatív értékeket.
Az abortusztémán Hillary Clinton is elbotlott, ráadásul úgy, hogy tőle szokatlanul – és most is véletlenül – igazat mondott. „Egy meg nem született személy nem rendelkezik alkotmányos jogokkal” – jelentette
ki egy interjúban, elfelejtve, hogy abortuszpártiként legfeljebb „magzatról”, „embrióról”, „a terhességről” beszélhetne. Egy olyan kifejezés használata, amely arra enged következtetni, hogy az a bizonyos „sejtkupac” élőnek, netán embernek tekinthető, meglehetősen rossz fényben tünteti fel a naponta végrehajtott 3000 művi vetélést. Diana Arellano, a Planned Parenthood egyik menedzsere hamarjában a Twitteren bírálta Clintont: „a magzatot »meg nem született gyermeknek« nevezte, ami tovább stigmatizálja az abortuszt.”
Clinton kampánya persze ettől – és a wisconsini vereségtől – még életképes maradt, mint ahogy Trump is találóan fogalmazott korábban: „Ha nyerek, vége, ha nem nyerek, nincs.” Kedd éjjel mindezt azzal egészítette ki, hogy „visszaverte a pártelit támadását”.  Április 19-én saját államában, New Yorkban akár vissza is vághat.

Egy beugratós kérdés

Az abortusz 1973 óta törvényes minden államban, az elmúlt hetekben sokszor emlegetett Roe v. Wade legfelsőbb bírósági ítélet nyomán. A döntés kimondja, hogy egy nő, orvosa beleegyezésével, terhessége első trimeszterében törvényi korlátozás nélkül, a másodikban – az anya egészségének védelmét célzó – korlátozással a művi vetélést választhatja. Bár az abortuszt ellenzők egy része régóta szeretné visszaállítani a Roe v. Wade előtti állapotokat  – a „szolgáltatást” elvégző orvosok felelősségre vonhatóságával – , azonban semmi esélye annak, hogy ez valóban bekövetkezik.

Olvasson tovább: