Kereső toggle

Tovább áramlanak a menekültek Európába

A siker nem garantált

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Vasárnap lépett életbe az a megállapodás, amely szerint az illegálisan Görögországba érkező migránsokat azonnal vissza kell(ene) küldeni Törökországba, ha nem tudják bizonyítani, hogy ott üldözés alatt állnak. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök viszont már kongatja a vészharangokat – nincs elég ember és erőforrás a kivitelezéshez. Eközben a migránsok egyre csak érkeznek, és egyre kétségbeesettebbek: kedden Idomeniben egy férfi felgyújtotta magát, hogy a lezárt határok ellen tiltakozzon.

Úgy tűnik, Angela Merkelnek újra sikerült politikai tőkét kovácsolnia a hangulatból a múlt hétvégén tartott uniós csúcstalálkozón, sőt a megállapodást akár sikerként is elkönyvelheti. Az uniós vezetők ugyanis belementek abba, hogy ha a törökök visszaveszik az európai kontinensre érkező illegális bevándorlókat azok érkezési országára való tekintet nélkül, akkor hajlandók ezekért cserébe olyan szír menekülteket befogadni, akik már Törökország területén tartózkodnak menekülttáborokban. Mindettől azt várják, hogy csökken a nyomás Görögországon, és talán Schengen is túléli a megpróbáltatásokat, ha a tömeges vándorlást sikerül így kontrollálható keretek közé szorítani. Az Európa által befogadni kívánt szírek száma nem lehet több mint 72 ezer, miközben idáig már több mint 200 ezer ember érkezett Európába, és úgy látszik, hogy tárgyalások, megállapodás vagy uniós csúcstalálkozó ide vagy oda, a törökök semmit sem tettek, hogy ennek gátat szabjanak. A legfrissebb statisztikai adatok alapján 2015-ben kétmillió menekült érkezett Németországba.
A legfőbb aggodalom, hogy a törökök egyértelműen látják: minden érintett fél ki van nekik szolgáltatva, miközben az ő oldalukról a megállapodás betartása egyáltalán nem garantált. Az uniós vezetők ugyanakkor egyértelmű tanújelét adták, hogy szinte mindenre hajlandók azért, hogy megszabaduljanak a menekültektől – így Erdogan és Davutoglu úgy tekinthet a jelen helyzetre, mint egy biankó csekkre.
A most született megállapodás betartása sem életszerű: valószínűleg senki nem várta, hogy a görögök hétfő reggeltől teljesen urai lesznek a helyzetnek. Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök ennek megfelelően azért kilincsel Angela Merkelnél, hogy küldjön segítséget, ugyanis az érkezők száma nem csökken, szinte mindennap százával érkeznek a lélekvesztőkön az emberek. Ha mindenkit regisztrálni kell, illetve ellenőrizni, hogy valóban üldözhetik-e Törökországban (ami az egyetlen indok az érkezők számára ahhoz, hogy ne toloncolják őket azonnal Törökországba), az egyébként is katasztrofálisan működő és hosszú ideje az összeomlás szélén álló görög bevándorlási regisztrációs rendszer teljes kudarcot vallhat. Ciprasznak legalább 2300 emberre lenne szüksége, Merkel pedig a francia kormánnyal együtt összesen 600 tisztviselőt küldene, köztük a Frontex nevű uniós határvédelemnél szolgáló rendőröket, illetve bevándorlási szakértőket.
A siker tehát egyelőre nem garantált. Az eddigi tárgyalások többi kérdésében sem sikerült megállapodni, így az, hogy a törökök mennyi plusz támogatást kapnak, lesz-e vízummentesség már júniustól, és hogy újrakezdődnek-e a tagfelvételi tárgyalások, nem biztos. Törökországgal szemben ugyanis nagyon sok kritika fogalmazódik meg, például a kurdokkal és más kisebbségekkel való bánásmódjukkal kapcsolatban, illetve az uniós tagállam Ciprussal való feszült viszonyával kapcsolatban is. Erdogan reakciója erre egyértelműen azt mutatja, hogy önszántából semmit nem fog változtatni, ugyanis az állami televízióban leadott beszédében elmondta: akkor fogadják el a kritikát, ha megalapozott, egyébként pedig mindent úgy fognak tenni, ahogy azt szükségesnek látják.
Ráadásul ha sikerülne is betartani a megegyezést, az emberi jogi kérdések miatt az Amnesty International máris jelezte, hogy az erősen kontraproduktív lehet, ugyanis Törökország nem biztonságos hely a menekültek számára. Senki sem garantálja, hogy a menekültek helyzete nem lesz rosszabb, annak ellenére, hogy a törökök teljes jogi védelmet ígérnek, és azt, hogy nem küldik vissza őket Szíriába – ugyanis korábban már érkeztek hírek arról, hogy a Szíriából a török határon át érkező háborús menekültekre lőttek a határőrök. A múlt heti megegyezés azt is eredményezheti, hogy más útvonalak felé veszik az irányt a kétségbeesett bevándorlók, ami sokkal több emberáldozattal járhat, az Olaszország felé vezető tengeri út ugyanis viszontagságosabb és hosszabb is, mint Törökországból átjutni Görögországba.
Időközben Finnország lezárta a jégútnak nevezett északi határvonalat, amelyen keresztül nem nagy létszámban, de érkeztek menekültek. Vlagyimir Putyin és Sauli Niinistö finn elnök egy moszkvai csúcstalálkozón abban egyeztek meg, hogy a Salla és a Lotta-Raja-Jooseppi határátkelőkön, amelyek eddig nyitottak voltak, mostantól csak oroszok, fehéroroszok és finnek léphetnek be egyik országból a másikba.

Olvasson tovább: