Kereső toggle

Bukarest: Régi szellem új palackból

Romló biztonságérzet

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Új köntösben jelent meg Romániában az eddig is ismert, de kezelhetőnek gondolt magyarellenesség. A közelgő választás előtt ez még „természetesnek” is tűnhetne, hiszen a magyarellenesség eddig is komoly kampányfegyver volt a román pártok kezében. A legutóbbi esetek azonban nem magyarázhatók pusztán a választásokkal – az RMDSZ elnöke szerint az elmúlt időszakban megrendült az erdélyi magyar közösség biztonságérzete.

Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a korrupcióellenes harc jegyében úgy „fejezték le a közösséget” (azaz függesztették fel tisztségükből a magyar polgármestereket), hogy sehol sem merült fel a korrupció gyanúja. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a korábban ismert, de kezelhetőnek gondolt indulatok új köntösben jelentek meg, és felerősödtek. „Mára az igazságszolgáltatást használják jogaink és javaink visszavonására, megcsonkítására, megkarcsúsítására” – jelentette ki lapunk kérdésére az elnök, aki úgy véli, hogy hivatásos feljelentők keresetei alapján tervszerűen és folyamatosan születnek a jogcsorbító bírósági ítéletek. Kelemen kijelentette: az RMDSZ szerint is harcolni kell a korrupció ellen, de különbséget kell tenni a közigazgatás munkája során felmerülő tévedés és a korrupció között; számos, a magyar közösség vezetőit érintő esetben ez a különbségtétel elmarad, és a sajtó aktív részvételével az önkormányzati vezetők előállítása jelenik meg a közvélemény előtt. Példaként említette az elnök, hogy Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson és Sepsiszentgyörgyön a korrupcióellenes harc jegyében „úgy fejezték le a közösséget”, hogy sehol sem merült fel a korrupció gyanúja, később azonban ezeket a vezetőket senki sem követte meg az ellenük felhozott vádak miatt.
A román társadalom a felmérések alapján egyszerre befogadó és elutasító az idegenekkel, a másságukat hangoztatókkal és a kisebbségekkel szemben – mondja lapunknak Nagy Árpád politológus. A leginkább elutasított közösség e felmérések szerint a magyarok, majd a sorban az oroszok következnek, aminek egyértelműen történelmi okai vannak. Nagy szerint könnyen hergelhető a román közvélemény, könnyen belesimulnak a szélsőséges román pártok keltette hangulatba, de sajnos ez a gyűlölet nehezen kezelhető a későbbiekben. Románia sem lóg ki az idegengyűlölet Kelet-Európát érintő hullámából, amely az elmúlt években alakult ki; így valószínűleg itt is érvényesülni fog az az Európa több országában látható tendencia, hogy szélsőjobboldali párt kerülhet a törvényhozásba az őszi választások után – véli Nagy Árpád.
A politológus szerint azonban nemcsak a szélsőjobboldali mozgalmakban van jelen a magyargyűlölet, hanem a román politikai elit minden szegmensében és résztvevőinek retorikájában is. Ennek a legújabb megnyilvánulása éppen tegnap zajlott a román parlamentben: Az RMDSZ-frakció kivonult a parlament keddi üléséről, tiltakozásul a második világháború előtt és idején tevékenykedő legionárius mozgalom képviselőinek nyilvános védelmezése ellen – eleveníti fel az eseményeket lapunknak Ferenczi Zsolt, aki újságíróként ott ült a törvényhozásban. A szenátus és a képviselőház keddi együttes ülésén választottak új igazgatótanácsot a román köztelevízió (TVR) élére. A vita során Aurel Vainer, a zsidó kisebbség képviselője kifogást emelt a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által javasolt Oana Stanciulescu televíziós újságíró beválasztása ellen, mivel műsoraiban az egykori vasgárdista és legionárius költőket – többek között Radu Gyrt – magasztalta. (A román legionárius mozgalom 1927 és 1941 között fejtette ki tevékenységét az országban, egyebek mellett Vasgárda név alatt. Radu Gyr az Antonescu-rezsim alatt, 1940 végén, 1941 elején legionáriusparancsnokként és a színházak főigazgatójaként tevékenykedett.)
Miután a PNL két szenátora is azzal érvelt, hogy ne „politikai hibáik” alapján ítéljék meg a legionáriusok kulturális érdemeit, az RMDSZ szószólói bejelentették: nem vesznek részt a voksoláson. A szenátus és a képviselőház együttes ülésén egyébként az RMDSZ távollétében is megszavazták az új vezetőtanácsot, amely George Orbeant, a korábbi vezérigazgató volt tanácsadóját jelölte a TVR elnök-vezérigazgatói posztjára. Ferenczi Zsolt beszámolója szerint Markó Béla szenátor, az RMDSZ volt elnöke a legionárius mozgalom védelmezőit bocsánatkérésre, a jelöltet pedig kifogásolt műsorai megmagyarázására szólította fel az ülésen, de miután ez nem történt meg, az RMDSZ-frakció úgy döntött, hogy nem vesz részt a TVR igazgatótanácsáról szóló voksoláson. A román parlamentben egyébként tavaly a PNL kezdeményezésére fogadtak el egy olyan törvénymódosítást, amely a legionárius és vasgárdista-szimbólumokra is kiterjesztette a fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek használatának, a háborús bűnösök dicsőítésének tilalmát (Lex Anti-Vasgárda. Hetek, 2015. augusztus 9.). A jogszabály megállapítja, hogy a román legionáriusmozgalom is fasiszta jellegű szervezetnek minősül.

Olvasson tovább: