Kereső toggle

Az EU illegális telepesei

Európai adófizetők finanszírozzák a palesztin földfoglalásokat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az Európai Unió adófizetők pénzéből költ több tízmillió eurót arra, hogy illegális településeket hozzon létre arabok számára Ciszjordániában, izraeli fennhatóság alatt álló területeken. A törvénytelen építkezések miatt fenyegető perek alól Brüsszel a diplomáciai mentességre való hivatkozással igyekszik kibúvót találni. A titkos programról készült jelentést a Daily Mail című brit lap ismertette.

Az oslói szerződés alapján a „C” övezetbe tartozó – vagyis kizárólagosan Izrael felügyelete alatt álló – területeken az Európai Unió közpénzből finanszíroz illegális építkezéseket. Ennek keretében palesztinok számára hoznak létre településeket, valamint az ezekhez vezető utakat is európai fejlesztési alapok pénzéből építik. A közzétett jelentés szerint a projekt célja, hogy „kikövezze az utat” a palesztinok számára ahhoz, hogy a jövőben minél több területre tarthassanak igényt.

Bár az Európai Unió ilyen jellegű tevékenysége törvénybe ütközik, eddig egyetlen pert sem sikerült indítania annak az izraeli jogászokból álló, Regavim nevű szervezetnek, amelynek célja a nemzetközi törvénysértések feltárása Júdeában és Szamariában. Az EU ugyanis minden ilyen esetben a diplomáciai mentességre hivatkozik. Jellemző, hogy Brüsszel annyira biztos a dolgában, hogy az illegális telepeken kék csillagos EU-zászlókkal jelzik, kinek a finanszírozásában épültek a létesítmények.

Amikor a Daily Mail szembesítette a brüsszeli hatóságokat a jelentés megállapításaival, az EU-szóvivője nem cáfolta az építkezések tényét, és azt sem, hogy a kiválasztott helyszínek ellentétesek az oslói szerződés rendelkezéseivel. A szóvivő ugyanakkor magasabb szempontokra hivatkozott, amelyek szerinte felülírják a nemzetközi szerződéseket. A testület álláspontja szerint az építkezések „összhangban vannak a humanitárius kötelezettségekkel”, és az EU hivatalos álláspontja szerint Júdea és Szamaria „teljes területe szükséges ahhoz, hogy a jövőben egy életképes palesztin állam jöhessen létre”.

„Az Európai Unió ciszjordániai tevékenysége teljes összhangban áll a nemzetközi humanitárius joggal. Izraelnek a nemzetközi jog alapján kötelessége lenne, hogy védelmezze és fejlessze a helyi lakosság számára az életkörülményeket, valamint biztosítsa a humanitárius segítségnyújtás számára az akadálymentes megközelíthetőségét ezeknek a területeknek” – hangsúlyozta az EU-szóvivő, aki szerint, ha ezt a feladatát Izrael nem látja el, külső segítségre van szükség.

Az oslói megállapodás értelmében Júdeát és Szamariát (vagyis Ciszjordániát, más néven a Nyugati-partot) három szektorra osztották: A, B és C jelűekre. A Palesztin Hatóság kapta feladatául az A szektorban a civil közigazgatás és biztonsági kontroll biztosítását. A B szektorban a palesztin közigazgatás mellett az izraeliek látják el a biztonsági feladatokat, míg a C szektor teljesen izraeli felügyelet alatt maradt. Az EU ennek ellenére már több mint 1000 illegális épületet finanszírozott palesztinok számára a C szektorban.

Izrael rendszeresen lerombolja ezeket a törvénytelenül emelt épületeket (hasonlóan ahhoz, ahogyan zsidó illegális településeket is leromboltak), de ennek ellenére az EU közpénzből újraépítteti ezeket. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő erre utalva mondta nemrég azt, hogy „amikor leromboljuk ezeket az illegális létesítményeket, újra és újra elítélik Izraelt, ezért ez egy 22-es csapdája számunkra. Nyilvánvaló a szándék, hogy Brüsszel kész helyzetet, új politikai realitást akar kikényszeríteni ezzel. Ezért újra kell gondolnunk kapcsolatainkat az Európai Unióval.”

A Regavim izraeli jogi szervezet vezetője, Ari Briggs az Arutz-7 hírportálnak elmondta, hogy „az EU de facto létre akar hozni egy palesztin államot izraeli területen, és ehhez európai adófizetők pénzét használja fel. Úgy viselkednek, mintha törvény felett állók lennének, és ehhez a diplomáciai mentesség mögé bújnak. A földön sehol nem elfogadhatók az ilyen akciók, és az Európai Uniónak végül is felelnie kell ezekért.”

Ari Briggs arra is felhívta a figyelmet, hogy a diplomáciai mentességről és a diplomáciai tevékenység kereteiről rendelkező Bécsi konvenció 41. pontja értelmében a diploma-táknak „tilos beavatkozniuk annak az államnak a belügyeibe, ahol szolgálatot teljesítenek”.

Vannak ugyanakkor olyan Izrael-ellenes civil szervezetek, például a brit Oxfam, amelyek Brüsszel oldalára álltak a vitában. Szerintük az Európai Unió jogszerűen támogatja az illegális építkezéseket, mert a „palesztinok gyakran nem kapnak építési engedélyeket a C szektorban”. Ugyanezek a szervezetek azonban hangosan tiltakoznak minden olyan esetben, amikor zsidó telepek épülnek vagy bővülnek Júdeában és Szamariában.

Olvasson tovább: