Kereső toggle

Tűzszünet feltételekkel

Véres merényletek Homszban és Damaszkuszban

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Fegyverszünet jöhet létre Szíriában, ha a megállapodást minden fél kötelezőként fogadja el magára nézve. Erre azonban kevés az esély, ugyanis az orosz és amerikai fél fegyverszüneti megállapodásának szövegében nem szerepel sem az Iszlám Állam, sem az al-Nuszra Front. Ráadásul a hétvégén a konfliktus öt évének eddigi legvéresebb merényleteit követték el a dzsihádisták Homszban és Damaszkuszban, az Iszlám Állam pedig elvágta a kormányerők által kontrollált területeket és Aleppót összekötő legfontosabb útvonalat.

Damaszkuszi idő szerint pénteken éjfélkor lép életbe a John Kerry amerikai külügyminiszter által nyilvánosságra hozott megállapodás, melynek lényege az „ellenségeskedés azonnali megszűnése” az Aszad-rezsim és az ellene harcoló erők között. Philip Hammond brit külügyminiszter a bejelentés után elmondta: különösen Oroszországnak kell tiszteletben tartania a megállapodást, és megszüntetnie a civil lakosság és a mérsékelt ellenzéki csoportok elleni támadásait, valamint befolyását arra kellene használnia, hogy a szír rezsim is tegye ugyanezt. Kerry kijelentette, hogy Washington előkészít egy „B-tervet” is arra az esetre, ha az orosz fél és az Aszad-rezsim nem tartja be saját részét a megállapodásban. Ennek részleteiről azonban nem számolt be.
A lázadók oldaláról az őket képviselő ernyőszervezet, a Legfelsőbb Tárgyalási Bizottság (HNC) bejelentette, hogy feltételesen, de belemennek a tűzszünetbe, de tagjaik közül többen kifejezték, hogy az egésznek valószínűleg több kára lesz, mint haszna. Abu Ibrahim, a 10. Brigád nevű ellenzéki csoport parancsnoka arra számít, hogy több lázadó csoport figyelmen kívül hagyja majd a fegyverszünetet, amely úgy született, hogy „egyetlen frakcióval sem egyeztettek”. A megegyezés ugyanis egy Obama elnök és Putyin elnök közötti telefonbeszélgetés után született, és mivel nem szerepel benne sem az Iszlám Állam, sem az al-Nuszra Front, így Oroszország tovább bombázhatja ezek állásait. Az Iszlám Állam által kontrollált területek egybefüggőek és stabilak, így ezek ellen lehet úgy támadást intézni, hogy az nem okoz problémát a fegyverszünet betartásában; viszont az is ismert, hogy az Iszlám Állammal ellentétben az al-Kaidához közel álló al-Nuszra Front több ellenzéki csoporttal is szorosan együttműködik Szíria északi részén, így ha az orosz fél tovább bombázhatja őket, az ezeket a csoportokat is célponttá teszi.
Ráadásul két hete John Kerry már bejelentett egy hasonló tervet, amelynek határideje anélkül múlt el, hogy bármi változás történt volna. Így érthető a lázadók és a lakosság szkepticizmusa. Sőt, szakértők szerint az újabb fegyverszüneti megállapodás hírére eszkalálódhatnak is a harcok, ha a felek igyekeznek a megegyezés életbelépése előtt minél nagyobb területet elfoglalni. A két héttel ezelőtt kudarcot valló tűzszünet és a tervezett békemegállapodás kérdését február 25-én kezdték volna újra tárgyalni, ám az ENSZ szíriai küldöttei bejelentették, hogy a tárgyalások újrafelvétele nem reális.
Az új fegyverszüneti megállapodás betartatásának különböző részeiért Oroszország és az Egyesült Államok vállal garanciát. Oroszország felel azért, hogy Aszad és a hozzá kötődő Hezbollah-szövetséges csoportok abbahagyják a harcokat, míg Amerika része a lázadó csoportokat rábírni, hogy betartsák a megállapodást. Ennek keretében hétfőn 30 nemzet katonai vezetői is összejöttek Kuvaitban az Egyesült Államok vezetésével, hogy megtárgyalják az Iszlám Állam semlegesítésének leghatékonyabb módját.
A fegyverszünet bejelentésére azt követően került sor, hogy a szíriai háború eddigi öt évének legtöbb áldozatot követelő merényleteit követték el Homszban és Damaszkuszban. Mindkét merényletért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. A damaszkuszi Sayyida Zeinab síita mecset mellett százhuszan, a homszi Al-Zahraa kerületben található síita mecset mellett pedig hatvannégyen haltak meg.
Miután John Kerry bejelentette az újabb tűzszünetet, az Iszlám Állam támadást intézett az Aleppó és Khanasser közötti útvonal ellen, amely a szír kormány által kontrollált területet köti össze Aleppóval. Az orosz külügyminisztérium válaszul közleményt adott ki, amely szerint „a szélsőségeseknek a békés lakosság megfélemlítésére irányuló kegyetlen támadásai aláássák a szíriai konfliktus hosszú távú politikai megoldására tett erőfeszítéseket”. Moszkva ugyanis igyekezett a szír kormányt segíteni abban, hogy Aleppo körül nagyobb területet tudjon a fennhatósága alá vonni, viszont ezeket a törekvéseket a hétfői támadás jelentősen visszavetette.

Olvasson tovább: