Kereső toggle

Rendeződhet a román–magyar viszony

Kompromisszum nélkül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A román–magyar államközi viszonyt és a többség—kisebbség viszonyt is vissza kell terelni a normális kerékvágásba az RMDSZ szerint. A szövetség ugyanakkor gőzerővel készül az önkormányzati és parlamenti választásokra, de nem köt elvtelen kompromisszumot a győzelem érdekében senkivel, még az Erdélyi Magyar Néppárttal sem – mondta lapunknak Kelemen Hunor szövetségi elnök az aktuális erdélyi ügyekről.

Hajdú Sándor

Szijjártó Péter külügyminiszter Bukarestbe és Erdélybe is ellátogatott múlt hétvégi romániai hivatalos útja során. Hosszú idő óta ez az első lépés a két ország viszonyának javítására. Négy éve megszakadt a magyar és a román kormány közötti egyeztetés, így kétoldali kormányülések 2012 óta nem voltak a két ország között. Ennek okát Orbán Viktor miniszterelnök a román fél elzárkózásával magyarázta idei tusnádi beszédében. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is úgy vélekedett a kérdésről, hogy a Ponta-kabinet nem teremtette meg a két ország közötti egyeztetések lehetőségeit. Az új kabinet hivatalba lépésével úgy tűnik, néhány akadály elhárult az egyeztetések útjából, ami nemcsak gazdasági, infrastrukturális vonatkozásban, hanem a magyar kisebbségi jogok tiszteletben tartásának tekintetében is fontos – hangsúlyozta lapunknak a lépés fontosságát Kelemen Hunor.
„A magyar–román kapcsolatok, nincs mit szépíteni rajta, bizony mélyponton voltak, és a mi szándékunk szerint ebből ki kellett mozdítani. Mi már rég szorgalmazzuk a magas szintű találkozót a külügyminiszterek között különböző tárgykörökben. Örvendetes fejlemény Szijjártó Péter hivatalos bukaresti látogatása, és az is, hogy nemcsak a külügyminiszterrel, hanem a miniszterelnökkel és a szenátus elnökével is találkozott. Remélem, hogy az új kormánnyal elkezdődik a viszony normalizálása; egyébként azt kértük Dacian Cioloştól, mielőtt beiktatták volna, hogy a román–magyar viszony rendeződésében vállaljon aktív szerepet. Örülök egyelőre, hogy kimozdulunk a holtpontról, de odáig, hogy közös kormányülés legyen, még hosszú az út. Előbb-utóbb azonban vissza kell térni ehhez a bevált gyakorlathoz” – mondta kérdésünkre a szövetség első embere.
Éles vita alakult ki a közelgő választások kapcsán, miután a PNL politikusai két fordulóban szeretnék megválasztani a települési polgármestereket. A liberális politikusok parlamenti indítványa a tavaly még konszenzussal elfogadott, egyfordulós voksolást előíró választási törvény módosítását javasolja.
A PNL véleménye a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány novemberi bukásához vezető tüntetések után változott, mondván, hogy a civil szervezetek kétfordulós polgármester-választást követeltek. Kelemen Hunor szerint, ha elfogadják azt, hogy az alkotmánybírósági tiltás ellenére a választások előtt kevesebb mint egy évvel lehet módosítani a törvényt, akkor semmi garancia nincs arra, hogy a választások előtt akár három nappal vagy a parlamenti választások előtt jön valaki, és nyomást gyakorol a kormányra, hogy módosítsa a törvényt. „Ha egy rossz kompromisszumot megkötöttünk, akkor nincs megállás” – tette hozzá Kelemen. „Ezzel a változással az etnikai hovatartozás kerülne előtérbe a polgármester-választáson.Vegyes vidékeken, ott, ahol 25 és 45 százalék közötti a magyar jelenlét, a második forduló nem a polgármester legitimitását erősíti, hanem az etnikumét, vagyis egyértelműen a román jelölt nyer. Amikor kétfordulós polgármester-választások voltak, azt láthattuk, hogy a második fordulóban természetellenes koalíciók alakultak csak azért, hogy ne a magyar jelölt nyerjen” – fogalmazott a törvénytervezet hatásairól Kelemen Hunor.
A magyar pártok együttműködése kapcsán az elmúlt napokban Kolozsváron folytattak tárgyalást az EMNP vezetőjével, Szilágyi Zsolttal. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elképzelése szerint választási koalíciót kellene létrehozni, majd a választásokat követően a mandátumot szerzett politikusok visszatérnek az őket delegáló politikai szervezetbe. A tárgyalásokról Kelemen Hunor elmondta: koalíciós pártban történő indulás, amit az EMNP javasolt, technikai okok miatt nem lehetséges, ugyanis a 2015-ös, helyhatósági választásokra vonatkozó törvény úgy rendelkezik, hogy a kisebbségi szervezetek csak a saját megnevezésük és választási jelük alatt állíthatnak jelöltlistát. Ellenkező esetben az egész választást elbukhatja a magyar közösség, amennyiben valaki a bíróságon megtámadná az indulásukat. Éppen ezért egy ilyen kockázatot nem tud bevállalni az RMDSZ.
Az elnök ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Marosvásárhelyen egy magyar jelölt indul a polgármester-választáson, aki az előválasztás nyerteseként mind az RMDSZ, mind a Magyar Polgári Párt (MPP), mind az EMNP támogatását élvezi. Soós Zoltánt, noha RMDSZ-es, a szövetség nem fogja kisajátítani, hiszen azért rendeztek előválasztást, hogy egyetlen jelöltje legyen a marosvásárhelyi magyaroknak. Kelemen Hunor hozzátette: technikailag megoldható, hogy az RMDSZ önkormányzati jelöltlistáján rajta legyenek a többi pártok jelöltjei, akik ugyanakkor megőrizhetik saját párttagságukat – erre a választási törvény lehetőséget ad.
Lapunk kérdésére Kelemen Hunor a volt udvarhelyi polgármester, Szász Jenő sorsáról, hazatéréséről és az RMDSZ-listán való esetleges indulásáról egyértelműen fogalmazott: Szász egy kormányintézményt vezet az anyaországban, ahol kiváló vendégmunkásnak bizonyult, és nem szeretnénk ezt a remek munkát megszakítani.

Olvasson tovább: