Kereső toggle

Radikalizálódó Franciaország

Versenyfutás az idővel

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Májusig meghosszabbítanák a novemberi terrortámadás után bevezetett rendkívüli állapotot Franciaországban. A lépést heves vita kíséri, Manuel Valls miniszterelnök azonban úgy véli, további lépésekre is szükség van, mivel a terrorfenyegetettség nem csökkent. Egy nemrég közzétett beszámoló aggasztó adatokkal támasztja alá, hogy nem javult a helyzet: egy év alatt több mint duplájával nőtt az iszlamista radikálisok száma Franciaországban.

Párizs és külvárosai, Lyon, Toulouse és Lille – néhány térség Franciaországban, ahol a radikális iszlámot követők tábora a legnagyobb mértékben gyarapodott 2015-ben. A Le Figaro nevű francia lapban ismertetett hivatalos jelentés szerint e térségek radikalizálódása nagyban hozzájárult ahhoz, hogy 8250-re nőtt a gyanú szerint szélsőséges iszlamisták száma az országban. A hatóságok erőfeszítései ellenére tehát egy év alatt nemhogy nem csökkent, de több mint duplájával nőtt a fenyegetést jelentő radikális iszlámhívők aránya. A beszámolóból az is kiderül, hogy az érintett személyek 70 százaléka férfi, és az esetek 80 százalékát „komolynak” minősítették a hatóságok. Ugyanakkor nem elhanyagolható tendencia az sem, hogy az elmúlt egy évben egyre több nőt és fiatalkorút találni a radikalizálódottak között.

A jelentés arra is kitér, hogy a közhiedelemmel ellentétben nem elsősorban az interneten keresztül történik a radikalizálódás. Sőt, az esetek 95 százalékában személyes érintkezéssel indul a folyamat, ami történhet akár gimnáziumok bejáratainál vagy sportlétesítményekben. A közösségi oldalak ez után jutnak fontos szerephez a radikalizálódás biztosításában, például dzsihádista propagandával, videókkal.

A beszámoló rendőrségi adatok alapján készült, többek között egy radikalizációellenes forródróton keresztül gyűjtött információkra alapozva. Ezen a speciális vonalon bárki jelentheti a hatóságoknak, ha valakit potenciálisan veszélyesnek vagy kiszolgáltatottnak ítél. A francia hatóságok közel 5000 internetes oldalt, köztük Twitter- és Facebook-profilokat blokkoltak, amelyek tartalma szélsőséges iszlámhoz volt köthető. Emellett tavaly 275 gyanús személyt akadályoztak meg abban , hogy elhagyják az országot. 78 ember esetében pedig azt hiúsították meg, hogy illegálisan Franciaországba jussanak.

A francia kormány a tavalyi véres merényletek óta próbál versenyt futni az idővel, hogy az iszlamista radikalizmus terjedését visszaszorítsa az országban – ahogy azt az adatok is tükrözik, egyelőre nem sok eredménnyel. Nemhiába hangsúlyozta nemrég Manuel Valls miniszterelnök a nemzetgyűlés előtt, hogy a terrorveszély továbbra is fennáll. Az ország vezetése számos lépéssel kísérletezik. A novemberi terrortámadásokat követően rendkívüli állapotot vezettek be, amely elvileg február 26-án járna le, de várhatóan újabb három hónapra meghosszabbítják. Valls szerint ennek köszönhetően sikerült a legutóbbi vérengzés óta terrorhálózatokat destabilizálni és gyanús személyeket őrizetbe venni. A héten egyébként a francia nemzetgyűlés elfogadta a rendkívüli állapot szabályozásáról szóló alkotmánymódosítás első passzusát, amely elsősorban a kihirdetés és a meghosszabbítás indítékait határozza meg szigorúan.

A francia vezetés egyik nagy vitát generált javaslata alapján bizonyos körülmények között megfosztanák a francia állampolgárságtól azokat, akik „súlyos támadást követtek el a nemzet ellen”. A kezdeményezésnek még a kormányon belül is akadtak ellenzői: az igazságügyi miniszter le is mondott emiatt hivataláról. Végül szoros eredménnyel a nemzetgyűlés az alkotmánymódosítás erről szóló passzusát is elfogadta a héten. Ennek értelmében egy büntetőbíró úgy dönthet, hogy terror bűncselekmény esetében az elítéltet megfosztja „az állampolgársággal összefüggő polgári és szabadságjogoktól”.

Kiszélesítenék a rendőrök jogköreit is, hogy könnyebben hajthassanak végre éjszakai razziákat, és az „érzékenynek” számító területeken csomagokat, járműveket kutathassanak át. A hatóságok továbbá akár négy óráig fogva tarthatnának olyan személyt, akivel kapcsolatban alapos gyanú merül fel, hogy összefüggésbe hozható terrorizmussal. A múlt hónapban egy 425 millió eurós tervet is bejelentettek, amelynek keretében 3000 potenciálisan veszélyes személy megfigyelését biztosítanák. A francia nemzetgyűlés egyébként lapzártánk idején szavazott a kormány összes javaslatáról.

Ezt követően a jóváhagyott javaslatok a szenátus elé kerülnek, majd pedig a parlament két házának közös ülésén is el kell fogadni azokat.

A terrorelhárítási küzdelem más szinteken is zajlik. A tanárokat arra kérték, hogy figyeljenek oda a radikalizálódás jeleit mutató diákokra. Ilyenek lehetnek, ha valakinek megváltozik az öltözködése, a nőkhöz való viszonyulása, teljes ellenállást tanúsít olyan tantárgyakkal szemben, mint a történelem vagy a természettudományok, vagy hirtelen nagy érdeklődést mutat a vallás iránt. Az oktatási minisztérium tavaly decemberi jelentéséből egyébként az derül ki, hogy eddig 850 radikalizálódott tanulót azonosítottak. A börtönökben bevezették az úgynevezett deradikalizációs szárnyakat, ahol elkülönítik a radikálisokat, és rehabilitációs programokat nyújtanak nekik. A kormány tavaly októberben elindított kampányában francia szülők beszélnek szenvedéseikről és állandó gyötrelmeikről, miután az iszlám hitre tért gyerekeik elhagyták otthonukat, hogy kivegyék részüket a dzsihádból.

Hogy mindez mire lesz elég, az továbbra is kérdéses, hiszen a tavalyi események alapján nem túl biztató a helyzet. A tavaly januári, 17 halálos áldozattal járó terrorcselekmények után is számos intézkedést hozott a francia kormány. Az „állítsuk meg a dzsihádizmust” elnevezésű, sokkoló videókampány és az ehhez hasonló lépések sem tudták megakadályozni, hogy novemberben iszlamisták még nagyobb vérengzést hajtsanak végre Párizsban.

Olvasson tovább: