Kereső toggle

Folytatódik a Trump-sorozat, Clinton szépített

Stratégiai győzelmek délen

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A sandersi forradalom Nevadában elmaradt, lehetőséget adva Hillary Clintonnak, hogy stabilizálja New Hampshire-ben megtépázott pozícióit. A vártnál szorosabb eredmény jó hír ugyan a vermonti szenátornak, de csalódást okozhat, hogy viszonylag alacsony részvétel mellett alakult ki az eredmény. A szavazókat egyedül Donald Trumpnak sikerült megmozgatnia, aki mind az 50 küldöttet megszerezte Dél-Karolinában, majd kedden Nevadában besöpörte sorozatban harmadik győzelmét.

Hillary Clinton nem nagy, de fontos és igen vágyott győzelmet aratott szombaton a nevadai jelöltállító gyűlésen (52,7 százalékot ért el Sanders 47,2 százalékával szemben). Több tanulság is levonható a sikeréből; az egyik, hogy megtérültek a hagyományos demokraták megnyerésére tett gesztusok. Nevadában a szavazók 80 százaléka vallotta magát ehhez a csoporthoz tartozónak, és közülük 58 százalék Clintont támogatta. Ebben az államban továbbá, úgy tűnik, számított a szakszervezeti kötődés is: az ilyen szavazók körében a volt külügyminiszter 11 pontos előnyt szerzett Sandersszel szemben. A korábbiakkal ellentétben itt a liberálisok között is viszonylag jól szerepelt, alig lemaradva Sanders mögött, a mérsékeltek és konzervatívok pedig túlnyomó többségben rá voksoltak. Bár Sanders a vártnál népszerűbbnek bizonyult a spanyolajkú lakosságnál, a szavazóközönség 13 százalékát adó afro-amerikaiak továbbra is Clintont erősítik, akinek régóta szoros kapcsolata van a közösséggel. Pedig a vermonti szenátor is tett erőfeszítéseket, hogy minél nagyobb számban „átigazolja” őket. Találkozott például a meg-kerülhetetlennek tűnő Al Sharpton egykori polgárjogi aktivistával és ma is befolyásos demokrata politikussal, és egy feketék alkotta baptista gyülekezetbe is ellátogatott (ahol a szokásos ováció helyett büntetőjogi reformjának ígéretét és „merjünk nagyot álmodni” üzenetét is némán nyugtázták).

Az eddigi problémákkal persze továbbra is küzd Clinton: a fiatalokat most sem tudta megszólítani, és sokan fordulnak el tőle, mert a politikai pályafutását beárnyékoló hazugságok miatt nem tartják szavahihetőnek. Mi több, aze-mail-szerver ügy jelentette fenyegetés ismét nőtt, miután kedden egy szövetségi bíróság helyt adott a korrup-ciógyanús esetek kivizsgálását szorgalmazó Judicial Watch nevű szervezet azon igényének, hogy tanúvallomást kérjenek a Clinton vezette külügyminisztérium tanácsadóitól, ami Clinton beidézését is szükségessé teheti.

Mindaddig viszont, amíg ezeket a botrányokat megúszhatja, és folytatja a versenyt, nem szabad elfelejteni, hogy a szavazatokat küldöttekre kell „váltaniuk”az elnök-aspiránsoknak. A demokratáknál 2 383 delegáltra van szükség a jelöltség elnyeréséhez; Hillary Clinton ebből 502-t birtokol, Bernie Sanders pedig 70-et. A felmérések szerint Clinton jó eséllyel nagyot nyerhet a március 1-jei szuperkedden a nagy létszámú fekete és hispán lakossággal rendelkező államokban. Ezen a napon összesen 11 államban járulnak az urnákhoz, és 880 delegáltat fognak szétosztani. (A delegáltakról bővebben lásd keretes írásunkat.)

Míg Sandersnek, aki passzív tömegek aktivizálását és a politikába való bevonását tűzte zászlajára, Nevadában nem sikerült mozgósítania (80 000-en szavaztak, ami csupán kétharmada a 2008-as részvételnek), a republikánusok szavazói rekordot döntöttek Dél-Karolinában, és elsöprő arányban Donald Trumpra szavaztak. Aztán három nappal később Nevadában is. A milliárdos győzelmi beszédében nem is fogta vissza magát: „Nyertünk a fiataloknál. Nyertünk az öregeknél. Nyertünk a magasan képzetteknél. Nyertünk az alacsony végzettségűeknél.”

A konzervatív, evangéliumi többségű Dél-Karolinában Ted Cruz csak harmadikként végzett Marco Rubio mögött, és ugyanaz az eredmény alakult ki Nevadában, ami nagy csapás a déli államok megnyerésére épített kampánya számára. Ha a szuperkeddi szavazásokon Trump ismételni tud a legtöbb déli államban, Cruz esélyei a jelölésre tulajdonképpen elúsznak.

Nagyon hiányzik egy győzelem Marco Rubio floridai szenátornak is, aki eddig még sehol sem végzett az élen. Azonban még saját államában is – ahol március 15-én tartják az előválasztásokat, és a győztes kapja az összes delegáltat – 12–32 ponttal Trump vezet a népszerűségi indexeken. Reményre adhat okot ugyanakkor, hogy miután dél-karolinai eredményét követően Jeb Bush kiszállt a versenyből, adományozói és a pártelit Rubio mögött sorakoztak föl. Ha a szavazók is követik példájukat, Rubio lehet az egyetlen, aki megállíthatja a párton belül ellenérzésekkel kezelt Trumpot. De már neki sincs túl sok ideje: nagyjából március közepéig még ledolgozható a hátrány. Trump eddig összesen 67 küldöttet tudhat magáénak, míg Cruznak 11, Rubiónak 10 van. A nevadai delegáltakat arányosan osztják szét az államban szerzett szavazataik alapján.

Az, hogy Cruz és Rubio egymást kerülgetik a második-harmadik helyeken, ellehetetleníti, hogy Trumpot bármelyikük is megszorongathassa. Ráadásul John Kasich és Ben Carson is versenyben van még, és értékes szavazatokat vonhatnak el tőlük.

Az elit beleszól

A demokrata előválasztások a nemzeti konvención dőlnek el, amikor a küldöttek megszavazzák az elnökjelöltet. A delegáltak többsége értelemszerűen a saját államában kialakult eredmény szerint voksol, de az ún. szuperdelegáltak számára nincs ilyen megkötés. Ez a sajátos rendszer az 1980-as demokrata konvención született meg, amikor Ted Kennedy és Jimmy Carter között kellett dönteni. Ekkor a párton belül sokan úgy érezték, hogy az előválasztási folyamat demokratikusabbá válása csak fejetlenséget eredményezett, ezért sorozatosan olyan jelöltek futottak be, akik nem tudtak republikánus ellenfelükkel szemben győzni. Ennek orvoslására, úgy gondolták, legjobb, ha a pártvezetés veszi kézbe az dolgokat. A demokrata elnökjelöltről döntő 4 763 küldött közül csak 4 051-et választanak maguk a szavazók, a többi 712 a szuperdelegált kategóriába esik, melyet részben magas rangú megválasztott demokrata politikusok (kormányzók, az elnök és az alelnök, az összes kongresszusi képviselő), valamint a Demokrata Nemzeti Bizottság valamennyi tagja alkot. Így előállhat olyan furcsa helyzet, hogy New Hampshire-ben például Sanders 15:9 arányban szerzett küldötteket, az NBC News szerint azonban az állam 8 szuperdelegáltja közül 6 Clintont támogatja, de ha a másik kettő, aki jelenleg nem kötelezte el magát, szintén mellé áll, elméletben ez utóbbi akár több delegálttal kerülhet ki egy olyan államból, amit nem nyert meg.

Olvasson tovább: