Kereső toggle

Erdogan és az unió vitája a menekültekről

Húzd meg, ereszd meg

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egyre több migráns indul útnak az időjárás enyhülésével Európa felé, ahol még mindig nincs megoldás a helyzet kezelésére. Sőt, most már biztos, hogy Törökország könnyű pénzszerzési lehetőségnek tekinti a kialakult helyzetet: egy kiszivárgott állítólagos jegyzőkönyv alapján ugyanis már novemberben megzsarolta az unió soros elnökét és az Európai Bizottság elnökét.

Újra mindennaposak a hírek a világsajtóban arról, hogy a Törökországból Görögországba tartó úton migránsok, köztük több gyerek is a Földközi-tengerbe fulladt. Az áradat valószínűleg egyre nagyobb méreteket fog ölteni, ugyanis Macedónia tovább építi Görögországgal közös határán a kerítést, ami azt jelentheti a migránsok számára, hogy a jelenlegi útvonal teljesen lezárul majd. Görögország is aggódik a helyzet miatt, hiszen az érkezők az égei-tengeri országban rekedhetnek, annak ellenére, hogy az Európai Unió igyekszik elérni, hogy Törökország szabjon gátat a határairól Európába átjutni igyekvő embertömegnek.
A helyzet komolyságát mutatja az a tény, hogy hétfőn Angela Merkel másodjára látogatott Ankarába három hónapon belül, ahol megígérte Recep Tayyip Erdogannak és Ahmet Davutoglu külügyminiszternek, hogy a menekülteket közvetlenül Törökország partjairól hozzák majd át Európába, és követelte, hogy a NATO indítson őrjáratokat az Égei-tenger partvonalán. Merkel kétségbeesetten igyekszik elérni, hogy a török fél is tegye meg a lépéseket, amelyeket a tavaly év végi megállapodásban lefektettek, ám ebben egyelőre nem tud sikereket felmutatni.
Időközben újabb hírek jelentek meg azzal kapcsolatban is, hogy a terrorveszély egyértelműen erősödött a migránsok létszámának növekedésével. Vasárnap a német rendőrség speciális kommandója a 850 lakossal rendelkező idilli Sankt Johann faluban letartóztatta az Iszlám Állam egyik parancsnokát, aki nemrég érkezett Németországba menedékkérőként. Nem sokkal korábban fogtak el a berlini rendőrök négy algériait, akik egy terrorcselekményt készítettek elő. A sejt vezetője feleségével és két gyermekével érkezett Németországba a Balkánon át.
Svédországban is fokozódik a migránsok körüli feszültség, miután január végén menedékkérők késeltek halálra egy 22 éves segítőt a mölndali menekültközpontban. A hangulat viszont nemcsak Svédországban, hanem egész Nyugat-Európában egyre erőteljesebben a migránsok ellen fordul. Úgy tűnik, hiába próbálják például a német politikusok szigorítani a menedékjog megadásának feltételeit, ez a társadalom számára nem elegendő garancia ahhoz, hogy a helyzet javulni fog.
Az uniós vezetők egyértelműen érzik, hogy pengeélen táncolnak. Lapzártánk után hoznak nyilvánosságra egy köztes jelentést, amelyet az Európai Bizottság készíttetett a menekülthelyzetről. Ennek legfőbb konklúziója, hogy sem Törökország, sem Görögország nem tesz eleget azért, hogy a kiutasított menekülteket vissza lehessen szállítani a menekülttáborokba. „A hatékony visszaküldési rendszer döntő a fenntartható uniós menekültpolitika szempontjából: ha Európa befogadja a védelemre szorulókat, azoknak, akiknek nincs joguk a maradásra, késedelem nélkül visszaküldhetőnek kell lenniük.” Ez a dokumentum lesz nagy valószínűséggel a február 18-19-én tartandó uniós csúcstalálkozó alapdokumentuma. Angela Merkel a csúcstalálkozóról elmondta: igazi mérföldkő lesz a migránspolitikai helyzetben, és miután véget ér, lehet egy „köztes mérleget vonni, hogy hol is állunk”.
Hétfőn hozta nyilvánosságra a görög Euro2Day hírportál annak a megbeszélésnek az állítólagos jegyzőkönyvét, amely novemberben zajlott le Donald Tusk, a soros elnökséget betöltő Lengyelország miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök között. A hír valóságtartalmát az Európai Bizottság munkatársai nem erősítették meg, de nem is cáfolták. A dokumentum alapján Erdogan feltette a kérdést, hogy három- vagy hatmilliárd eurót szándékoznak Törökországba küldeni a menekülttáborokban uralkodó állapotok enyhítésére. Amikor Juncker elnök megerősítette a hárommilliárdot, Erdogan ezt sértésnek nevezte, és közölte, hogy „akármikor megnyithatjuk a határainkat Görögország és Bulgária felé, és buszokra is ültethetjük a menekülteket”.
Erdogan többek között azzal is érvelt, hogy bezzeg Görögország 400 milliárd eurós segélyben részesült, amivel kapcsolatban Tusk elnök kényszerült magyarázkodásra, miszerint az valójában a teljes eurózóna megmentésére történt. Erdogan azzal vágott vissza, hogy a menekültkérdés pedig Schengent érinti, és ezáltal az egész uniót. Tusk a beszélgetés során többször is kifejezte, hogy mindenképpen szeretnének megoldást találni, viszont több tagállam legszívesebben lezárná a schengeni határokat. Azt is közölte, hogy az európai országok vonzerejének csökkentésével próbálnak úrrá lenni a kialakult helyzeten. Erdogan rögtön visszakérdezett: „És ha nem lesz megállapodás, mit tesznek? Megölik a menekülteket?” Közölte, hogy ha az unió egyetlen vízbe fulladt menekült kisfiú képével nem tud zöld ágra vergődni, akkor vajon mi lesz, ha nem egy gyerekről, hanem tízezrekről jönnek majd a fényképek.
A jegyzőkönyv teljes szövegéből kiderül, hogy Erdogan szinte sértődötten tesz szemrehányásokat az uniós vezetőknek, teljes tudatában annak, hogy ők semmit sem tehetnek, ha bedobja a gyeplőt a lovak közé. Ennek megfelelően nem hajlandó kompromisszumokra sem – ha az unió nem enged, valószínűleg sokkal nagyobb problémával nézhet szembe, mint amit eddig tapasztalt.

Olvasson tovább: