Kereső toggle

Apokalipszis vagy nemzeti felemelkedés?

Keményedik a vita a Brexitről

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Pirruszinak bizonyulhat David Cameron sikere a múlt heti EU-csúcson. A brit miniszterelnök ugyan elérte, amit kért – az EU-ból érkező munkavállalók szociális juttatásainak megkurtítását, az eurózónából, illetve az erősebb politikai unióból való kimaradást –, de a referendum után neki kell eltakarítania a romokat, feltéve hogy győznek az igenek. Egy esetleges kilépés után minden bizonnyal távoznia kell a párt és a kormány éléről, de nincs tökéletes biztonságban a bennmaradás esetén sem: Boris Johnson gyakorlatilag bejelentkezett az utódlásra.

A múlt heti EU-csúcsot követően hétfőn David Cameron miniszterelnök az alsóházban veselkedett neki a százhúsz napos kampánynak, az EU-ban maradás mellett érvelve. Azt követően azonban, hogy a hétvégén Boris Johnson, London polgármestere a jelenlegi egyezséget Nagy-Britannia számára nem elég jónak nevezte, aminél még a kilépés is jobb, gyakorlatilag eldőlt, hogy ez a kampány nem lesz sem szép, sem baráti. David Cameron viszonylag nyíltan igyekezett a betonba döngölni Johnsont, annak ellenére, hogy a The Daily Telegraph beszámolója szerint tory képviselők reggel még arról győzködték  a miniszterelnököt, hogy ne bántsa ellenfelét.
A délutáni parlamenti szereplést követően, amelyben Cameron a legjobb szónoki formáját hozta, a kocka el lett vetve. Cameron ugyanis az egész parlament előtt kijelentette, hogy nem indul többet választáson, és a bennmaradás melletti kampányban nem azért vesz részt, mert ez politikailag kedvező számára, hanem azért, mert ebben hisz.
Boris Johnson színre lépése, és az, hogy Cameronnal szemben pozicionálta magát, egyben azt is jelenti, hogy bejelentkezett a vezetői szerepre. A brit lapok szerint ezzel egyidejűleg oszlott semmivé George Osborne reménye, hogy ő lesz majd David Cameron utódja a párt és talán a kormány élén is. Johnson ugyanis a miniszterelnökhöz hasonlóan nehézsúlyú szereplő – konzervatív körökben már sokszor felvetődött, hogy mi lenne, ha a londoni polgármester venné át a kormányrudat. Egy keddi rendezvényen Cameron elmondta, hogy az elmúlt hetekben sokat vitatkoztak személyesen, e-mailben és SMS-ben Boris Johnsonnal, és csalódott amiatt, hogy London polgármestere végül a kilépők tábora mellett döntött. A miniszterelnök ugyanakkor azt is kifejtette, hogy Johnson a barátja, remek politikus, „aki sokat tud adni a konzervatív pártnak és ennek az országnak, de ebben a kérdésben téved.”
A keddi napot médiaszereplés szempontjából egyértelműen Boris Johnson vitte: amellett, hogy az összes lap a miniszterelnökkel folytatott pengeváltásról szólt, a polgármester Erzsébet királynő jelenlétében felavatta a készülő új elővárosi vasútvonalat, amelyet a királynő iránti tiszteletből Elisabeth Line-nak neveztek el. A hagyományosan monarchiarajongó britek számára ez egy olyan momentum, ami könnyen a Boris-csapat irányába hangolhatja a kedélyeket. A megnevezés mellesleg annak ellenére terjedt el pillanatok alatt, hogy Boris Johnson kijelentette: nem akar a Brexit fő arca lenni. A The Daily Telegraph nem reprezentatív felmérése szerint a Boris-csapathoz többen akarnak tartozni, de hosszú még az út június 23-ig.
A Cameron-csapat is ügyes húzással élt a keddi napon a kilépés mellett érvelő kormánytagok kampányának megnehezítésére. Jeremy Heywood, a miniszterelnöki hivatal vezetője ugyanis levélben utasította beosztottjait, hogy nem adhatnak át kormányzati anyagokat, felméréseket, adatokat azoknak a minisztereknek, akik a kilépés mellett kampányolnak. Heywood magyarázata szerint, mivel a kormányzat hivatalos álláspontja az EU-ban való bennmaradás, a miniszterelnöki hivatal csak az e mellett kampányoló kormánytagok munkáját segítheti.
A rendelkezés jelenleg hat minisztert és tizenöt államtitkárt érint, köztük Michael Gove igazságügyi és Iain Duncan Smith munkaügyi minisztert.
A kampány gyakorlatilag az egész szigetországot megmozgatja, a politikusok, a véleményformáló személyiségek, tudósok, színészek és üzletemberek mintegy 120 napig két drámai képpel bombázzák a brit közvéleményt. Az egyik szerint apokalipszis lesz, éhínség és migránsáradat, a másik szerint pedig végre igazi szabadság, függetlenség és nemzeti felemelkedés. Kedden harminchat angol nagyvállalat vezetői írtak nyílt levelet a bennmaradás mellett érvelve. Az Asda, a Marks & Spencer, a British Telecom, a Vodafone és a többi vállalat vezetői azt írták: „Az üzletnek szüksége van az 500 milliós európai piacra a további növekedés, a befektetés és a munkahelyteremtés érdekében. Úgy véljük, hogy az EU-ból való kilépés távol tartja majd a befektetéseket, és veszélybe sodorja a gazdaságot.” Az EU-ból való kilépés mellett kampányolók szerint az üzletemberek szándéka érthető, profitjuk növekedése érdekében továbbra is szükségük van az olcsó munkaerőre. A kritikusok azt is megjegyezték, hogy olyan nagy brit cégek vezetői viszont nem írták alá a levelet, mint a Tesco, a Sainsbury’s szupermarketlánc vagy a Barclays bank.
A parlamenti összecsapást követően számos közvélemény-kutatás is napvilágot látott, amelyek azt mutatják, hogy Boris Johnson színrelépése erősítette a kilépési szándékot, bár ez lehet csak egy pillanatfelvétel is. A The Daily Telegraph szerdai számában tette közzé a NatCen intézet több hónapon át végzett felmérését, amelyből kiderül, hogy a brit lakosság kétharmada euroszkeptikus, de kilépni mindössze 30 százalék szeretne. Negyven százalék viszont úgy maradna, hogy az EU politikai befolyása jelentősen redukálódjon. A The Times számára végzett YouGov-felmérés ugyanakkor úgy találta, hogy a lakosság 38 százaléka kilépne, 37 százaléka maradna, 25 százalék pedig nem döntött még. Őket veszi célba a következő, mintegy 120 napos kampány.

Olvasson tovább: