Kereső toggle

Németország sebezhetővé vált

Kulturálatlan együttélés

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Tovább gyűrűzik a szilveszteri kölni események körüli helyi és nemzetközi felbolydulás. Angela Merkel már saját pártján belül sem biztos, hogy „vissza tudja verni a támadásokat”, miközben folyamatosan nő a feljelentések száma, a média pedig próbálja továbbra is elterelni a figyelmet a valódi problémáról. Újév óta egyre több helyről érkeznek hírek hasonló támadásokról: Svédországból, Finnországból, Svájcból és Ausztriából is. A politikusok törvénymódosításokat ígérnek, egyelőre azonban gyakorlati javaslatok nélkül.

A múlt szombati, Mainzban tartott CDU-pártnap nyilatkozatok és javaslatok szempontjából igen termékeny volt, a javaslatok megvalósítására azonban egyelőre nem sok esély van. Merkel kénytelen volt kijelenteni, hogy Németország az érkező bevándorlók száma miatt „sebezhetővé vált”, ám továbbra is azt forszírozza, hogy a már ide érkezetteket integrálni kell a társadalomba. A kancellár számára „személyes szinten elviselhetetlen” gondolat, hogy nők ellen intéztek támadásokat, viszont egyelőre a kulturált együttélés kérdéseiről való beszélgetést javasolja. Bár úgy véli, mindenképpen csökkenteni kell az érkezők számát, felső korlátok bevezetéséről vagy a határok lezárásáról egyelőre hallani sem akar.

A Spiegel Online szerint az egész felbolydulás Merkellel szemben csak „jobboldali hecc a kancellár ellen a közösségi médiában”, ami viszont már olyan mértékűvé vált, hogy az online magazin kikapcsolta a fórum funkciót a menekülttémában írt cikkek alatt. A korábbi kommentekből ugyanis egyértelműen látszott, hogy az olvasók nagy tömegben nem értenek egyet a hírek tálalási módjával.

A helyzet pedig egyáltalán nem pozitív Merkel pártján belül sem. Peter Tauber, a CDU főtitkára az általános társadalmi hangulatot jobban tükröző javaslatot tett Mainzban, mely szerint naponta legalább ezer nemkívánatos bevándorlót kellene kitoloncolni Németországból. Az ötlet nagy valószínűséggel pozitív fogadtatásban részesül majd a társadalom részéről, a hogyanok azonban nem látszanak a javaslatból. A Bild.de német bulvárlap információi alapján ugyanis egy egyszerű nátha is elég ok arra, hogy az illető betegségre hivatkozva ne utazzon el Németországból.

A statisztikák is egyértelműen arra utalnak, hogy a jövevények nem szívesen utaznak el – 2014-ben 20 ezer fő alatt volt azoknak a száma, akik valóban elhagyták Németországot ahhoz képest, hogy most átlagban naponta kétezer menekültkérelmet utasítanak el.

A szombaton elfogadott mainzi dokumentum jogszabály-módosításokra tett javaslatai többek között arról szólnak, hogy a bűncselekményeket elkövető menedékkérők azonnal elveszítik a jogukat a menedékre, illetve a rendőrökkel szembeni erőszakot súlyosabb büntetéssel szankcionálnák. A kormánypártok pedig már egy ideje próbálnak elfogadni egy szigorító törvényjavaslatot, amely a „Menedék II” nevet viseli, viszont a korábban szigorításokat forszírozó Sigmar Gabriel pártja ezeket a legutolsó szavazáson már nem támogatta. Ennek eredményeként az interjúkban a vezető politikusok, például Volker Kauder, azzal vádolják a koalíciós partnert, hogy a jobboldali és unióellenes Alternative für Deutschland népszerűségét erősítik, ahelyett, hogy a valós problémáról vitáznának.

A hangulat az utcán pedig minden, csak nem rózsás. A Pegida-mozgalom tüntetései folyamatosan zajlanak, és a helyzetet mérsékelni próbáló média szerint igen nagy a veszélye annak, hogy a szélsőjobb meglovagolja a közhangulatot, és az általános elégedetlenséget kihasználva további támadásokat intéz majd menekültszállások ellen. A Spiegel Online közlése szerint ezek a támadások egyre szaporodnak, arról viszont csak röviden esik szó, hogy a szilveszter esti támadások miatt már 650-re nőtt a feljelentések száma, és 12 személy ellen folyik nyomozás, akik közül öten vannak vizsgálati fogságban.

A sajtó továbbra is egyértelműen igyekszik úgy beállítani az ügyet, mintha sokkal nagyobb veszélyt jelentene a társadalomra az, ha kirekesztően bánnának a bevándorlókkal a cikkek hatására. A Süddeutsche Zeitung szerkesztője bocsánatot kért az újság címlapján megjelent egyik kép miatt, ahol egy karikatúrán egy fekete kéz nyúl be egy fehér nő lábai közé. A Focus címlapja is igencsak felkavarta a kedélyeket, amelyen egy meztelen fehér nő látható, aki karjaival takarja magát, és a testén fekete kéznyomok jelennek meg. A Focus egyelőre nem gondolja úgy, hogy a címlap rasszista volna, de egyértelműen látszik, hogy igyekeznek elterelni a figyelmet arról, hogy Kölnben valóban afrikai és közel-keleti bevándorlók támadtak szervezetten európai nőkre.

És nem csak Kölnben. Időközben kiderült, hogy Hamburg mellett, Bielefeldben, Frankfurtban, Stuttgartban, Zürichben, Bécsben, a svédországi Kalmarban és Helsinkiben is történtek hasonló támadások, ahol migránsok csoportjai nőket támadtak meg és raboltak ki. Svédországban ez nem újdonság, 2013-ban itt csak az év első hónapjában 700 nőt és 300 gyereket erőszakoltak meg muszlim bevándorlók egyedül Stockholmban a BRÅ (a Svédországi Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács) által készített éves statisztikák alapján. Ennek ellenére nem egyértelmű a politikai felelősségvállalás, inkább az a tipikus, amit Köln polgármestere mondott az események után: a nők jobban teszik, ha inkább nem mennek ki az utcára.

Olvasson tovább:

  • Párizs, Moszkva és a pokol kapui

    A várakozásokkal ellentétben a héten a közel-keleti ügyekben érdemi döntést nem Párizsban, hanem Moszkvában hoztak. A 70 állam részvételével Franciaország által összehívott csúcstalálkozón az Izraelt egyoldalúan megbélyegző határozatszöveget Nagy-Britannia megvétózta, és ebben a briteket...
  • Távolmaradással, rendbontással készülnek a beiktatásra

    A 60-as években a polgárjogi küzdelem élvonalához tartozó John Lewis demokrata képviselő most azzal indított kevésbé dicsőséges mozgalmat, hogy kijelentette: nem vesz részt Donald Trump beiktatásán, mert nem tartja legitim elnöknek. Példáját több kongresszusbeli társa követte, főleg miután Trump...
  • A hatalmi harcokba merült Irán gyászolja Rafszandzsánit

    Százezrek búcsúztatták kedden Ali Akbar Hashemí Rafszandzsánit. Az utolsó pillanatig aktív korábbi iráni elnökkel egy szívroham végzett vasárnap, 83 éves korában. Holtteste fölött Ali Hámenei ajatollah mondta a búcsúimát, akivel nem voltak épp baráti viszonyban. Irán egyik legbefolyásosabb...