Kereső toggle

Migráció és kampány

Szlovákia nem akar muszlim közösséget

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Még jobban bekeményít a szlovák miniszterelnök. A szilveszteri kölni támadások kapcsán Robert Fico kijelentette: a migránsválság megoldására szánt pénzeszközöket célirányosan a schengeni határok külső védelmére kell összpontosítani. Fico soron kívüli európai csúcstalálkozó összehívását is sürgeti, továbbá úgy fogalmazott: Szlovákia biztonsága érdekében a kormány nem hoz egyetlen olyan döntést sem, amely az országban „egységes muszlim közösség kialakulásához” vezethetne.

Március elején parlamenti választások elé néz az ország, a kormányfő pedig folytatja határozott migránsellenes retorikáját és politikáját. Ennek köszönhetően szinte már most borítékolható, hogy Robert Fico harmadik kormányzására készülhet.
A baloldali Smer (Irány) párt négy éve egyedül alakíthatott kormányt, és az előrejelzések szerint idén márciusban is ők örülhetnek majd, bár nem kizárt, hogy koalíciós partnerre lesz szükségük. Ez akár a jelenleg parlamenten kívüli Szlovák Nemzeti Párt (SNS) is lehet, akikkel korábban már kormányoztak együtt, és amelyet folyamatosan a bejutási küszöb fölött mérnek az ügynökségek – erős médiajelenlétének, illetve annak köszönhetően, hogy legalábbis a retorika szintjén az elmúlt években leszámoltak a botrányhős Ján Slota elnökségének korrupciókkal terhes örökségével.
Egy éve még úgy tűnt, hogy a Smer népszerűsége csökkenőben, és kormányváltás jöhet, mivel a kormányzó párt is több korrupciós ügybe keveredett; tavaly év elején még ezektől volt hangos a szlovák média. A migránsválság azonban mindent felülírt. A Fico-kormány kezdettől fogva talán még az Orbán-kormánynál is keményebb hangot ütött meg migránsügyben, a 2015-ös évben folyamatosan szembement a brüsszeli elképzelésekkel, retorikában és konkrét lépésekben sem félt határozottan konfrontálódni az Európai Unióval.
Bár Szlovákiát, tranzitország nem lévén, lényegében elkerülték a migránsok tömegei, Fico kezdettől fogva felhívta a figyelmet az illegális menekültáradat veszélyeire. A kampányplakátokra a „megvédjük Szlovákiát” szlogen került. Szlovákia rendőri segítséget nyújtott Magyarországnak a határvédelemben, és végig ellenezte-ellenzi a kötelező kvóták bevezetését. Sőt, a szlovák kormány az Európai Unió Bíróságán támadta meg az Európai Tanács kötelező kvótákról szóló döntését, azaz beperelte az EU-t. Fico szerint a többségi döntés jogellenes volt, és nem lehet a tagállamokra akaratukkal szemben idegen kultúrájú tömegeket ráerőltetni. A szlovák kormány még jóval a párizsi terrortámadások előtt nemzetbiztonsági kockázatként látta és láttatta a migránsok tömegeinek érkezését, és minden eszközzel a kötelező betelepítés ellen harcol. Folyamatosan hangsúlyozza, hogy menekülteket csak önkéntes alapon fogadnak, és kizárólag keresztényeket. Ennek jegyében tettek konkrét lépéseket is.
Szlovákia tavaly mintegy 150 asszír keresztényt fogadott be Irakból, akik az Iszlám Állam elől menekültek el hazájukból. Ők decemberben érkeztek a kelet-szlovákiai Homonnára, és az ottani táborban várják sorsuk további alakulását. A kormány fokozatos integrációt ígér nekik, amelynek pontos részletein a katolikus egyházzal együttműködve dolgozik.
Szlovákia továbbá felújította a délszláv válságban már korábban működő bősi menekülttábort, és egy osztrák–szlovák megállapodás keretén belül Bécsből átvállalt menekülteket, akik hosszabb-rövidebb ideig, ügyük elbírálásáig tartózkodnak Bősön, ebben a többségében magyarok lakta, leginkább a vízi erőművéről ismert, határ menti községben. Érdekessége az ügynek, hogy Bősön a lakosság többsége nyáron népszavazáson utasította el a tábor létesítésének tervét, a kormány azonban ezt nem vette figyelembe. Azóta a tábor komolyabb problémák és feszültségek nélkül működik, több százan vannak ott jelenleg is, folyamatosan jönnek-mennek a menekültek. A kormány pedig, mintegy kompenzálva Bőst, most január elsejétől városi rangra emelte a települést, egy erre vonatkozó, már régóta esedékes kérvény gyors elfogadásával.
A Magyar Koalíció Pártja is aktív migránsügyben. Éppen a bősi népszavazás figyelmen kívül hagyása kapcsán aláírásgyűjtésbe fogott a kötelező kvóták ellen és a helyi népszavazások eredményének kötelező figyelembevételéért. Petíciójukat mára mintegy ötvenezren írták alá, és már tízezer aláírás arra kötelezi a kormányt, hogy foglalkozzon az üggyel. Az MKP választási kampányában komoly szerepet kap a migránskérdés. A pártnak szüksége is van erre a magyar szavazókat is érzékenyen érintő új témára, hiszen támogatottsága továbbra is a parlamentbe jutás határán mozog – most márciusban, két sikertelen kísérlet után, újra szeretne bejutni a törvényhozásba.
A felmérések szerint a szlovák társadalom nagy többsége elutasítja a kötelező kvótákat, sőt ellene van, hogy a Közel-Keletről vagy Észak-Afrikából menekülteket fogadjanak be, illetve veszélyesnek tartja a migránsokat azok másféle vallása, kultúrája miatt. Szlovákia ilyen szempontból az EU egyik legkonzervatívabb társadalma (a lakosság mintegy hetven százaléka római katolikus, mintegy kilencven százaléka keresztény), és az egyetlen tagországa, ahol hivatalosan mecset sem működik. Nem is működhet, hiszen elismert muszlim egyház sincs, és előreláthatólag egyhamar nem is lesz. A muszlimok száma csak mintegy ötezerre tehető az országban, az egyházi regisztrációhoz pedig húszezer támogató aláírás szükségeltetik.
A menekültkérdés hálás téma, és a pártok igyekeznek is meglovagolni a választások előtt. A kötelező kvótákat szinte mindegyik párt elutasítja, a jobboldali mérsékelt pártok, elismerve a biztonsági kockázatot, egyedül a túl nagy migránsellenes vehemenciát, az EU-val való túl kemény konfrontációt, illetve a túlzott félelemkeltést róják fel Ficónak. A kormányfő azonban továbbra is komolyan veszi a kérdést, már az év elején több biztonsági intézkedést is hoztak migránsügyben. „Felhívnám a közvélemény figyelmét, hogy továbbra is ezrével lépnek az Európai Unió területére a migránsok. Egyedül az időjárás véd minket” – jelentette ki az év elején. Fico szerint továbbra sem működik a schengeni határok védelme. Egyértelmű tehát, hogy a következő két hónapban a menekültkérdés továbbra is domináns témája marad mind a köz-életnek, mind a kampánynak, és előreláthatólag erősen befolyásolja majd a közelgő választások kimenetelét. Jelenleg úgy tűnik, elsősorban Fico és pártja javára.

Fico a migránsokról

„Nem a munka miatt vagy a jobb élet reményében jönnek, hanem, hogy a terrorizmust terjesszék.”
„A migránsok jogai és a velük való törődés előtt, első helyen kell állnia a Szlovák Köztársaság állampolgárainak és az ország biztonságának.”
„Szlovákiában sok roma él. Még őket, a saját állampolgárainkat sem tudjuk integrálni. Milyen nehéz volna akkor ezt megtenni az Észak-Afrikából érkező emberekkel?…”
 „Mi bombáztuk Líbiát? Mi töröltük el az iraki rendszert? Mi destabilizáltuk a szíriai helyzetet?... Nem viselünk semmilyen felelősséget azért, amilyen helyzetben ezek az országok most vannak. Ezért nem fogadhatjuk el, hogy valaki ránk kényszerítse, hogy törődjünk ezekkel az emberekkel.”

Olvasson tovább: