Kereső toggle

Lesz-e olcsó magyar atom?

Bonyodalmak a gigantikus magyar–orosz üzlet körül

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Miközben a magyar kormány még a 300 éves Rothschild Bankház tekintélyét is latba vetette, hogy a Paksi Atomerőmű több ezer milliárd forintba kerülő bővítésének szükségességét igazolja, aközben a szakértők között újra terjedni kezdett az a feltételezés, hogy lehet, hogy az oroszok – vagy a magyarok, netán mindketten – kihátrálnak a beruházásból. Igaz, beszéltünk olyan „bennfentessel”, aki szerint ez azért lehetetlen, mert Vlagyimir Putyinnak és Orbán Viktornak is politikai kérdés ez az üzlet. Ráadásul mindketten gyűlölik a vereséget.

Több magyar szakértői anyag is támadta a Paksi Atomerőmű bővítését (Paks II beruházás) üzleti alapon. A közgazdasági modellszámításokat tartalmazó kritikák lényege az volt, hogy a kormány ígérete ellenére a nukleáris létesítmény nem olcsón termel majd áramot, ezért a beruházás csak abban az esetben lesz nyereséges, ha az állam dotálni fogja a Paksi Atomerőművet. Ez utóbbi pedig, ha nincs tisztázva az Európai Unió illetékes szervezeteivel, akkor tiltott állami támogatásnak számít majd. Az unióban bizonyos körülmények között engedik az állami támogatást, de azt a beruházás előtt engedélyeztetni kell. A magyar kormány azonban – a megtérüléssel szembeni kritikus tanulmányok ellenében is – azt állítja, hogy ez a beruházás önállóan, állami segítség nélkül is élet- és versenyképes. Ez esetben a Magyarország uniós tagságából fakadó szerződések és kötelezettségek miatt az Európai Bizottságnak kell megvizsgálnia a magyar kormány számításait, hogy ez valóban így van-e.

Az Európai Bizottság versenyjogi biztosa (aki ezt a vizsgálatot megindította) e tárgyban levelet is írt a magyar kormánynak, aminek a lényegét úgy lehet összefoglalni, hogy a brüsszeli szakértők szerint a magyar kormány „ügyeskedik”: túlbecsüli Paks II várható bevételeit, miközben alulbecsüli a várható költségeket.

A kritikák visszaverésére a kormány tavaly karácsony előtt egy nappal, december 22-én este a honlapján nyilvánosságra hozott egy, a Rothschild Bankháztól megrendelt tanulmányt, ami szerintük az ő érveiket támasztja alá. A tanulmány több okból is „szépséghibás”: egyrészt a beruházást támadó ellenzéki politikusok, és független vagy az ellenzék felé húzó szakértők évek óta elsősorban azt követelik, hogy azokat a számításokat hozza napvilágra a kormány, amelyek a több ezer milliárdos beruházással kapcsolatos döntést megalapozták. A Rothschild-tanulmány azonban tavaly szeptemberben született, jóval a döntést követően, és elsősorban a kritikus tanulmányok egyes állításait próbálja cáfolni. Másrészt időközben kiderült, és ezt eddig egyetlen kormánypárti politikus sem cáfolta, hogy annak idején a Rothschild Bankház is segített az orosz–magyar üzlet tető alá hozásában. Sőt, a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik volt vezető munkatársa, aki kiemelt feladataként dolgozott a paksi hitelprojekten, a közelmúltban a neves bankház partnere lett. Az ellenzéki kritikák szerint mindez megkér­dőjelezi a tanulmány hitelességét.  

Lázár János az ATV Szabad Szemmel című műsorában az ezt firtató kérdésre „ellentámadással” válaszolt. „Ön komolyan gondolja, hogy az egyik legnagyobb tekintélynek örvendő pénzügyi cég meghamisítja az adatokat, vagy nem hiteles információkat hoz nyilvánosságra?” – kérdezett vissza a Miniszterelnökséget vezető miniszter, aki szerint provinciális megközelítés azt gondolni erről a cégről, hogy a magyar kormány illegitim törekvéseihez adná a nevét.

Ez az érvelés azért is érdekes, mert a Fidesz értelmiségi holdudvarához tartozó Bogár László, az első Orbán-kormány államtitkára, a Közszolgálati Egyetem tanszékvezetője két éve még azt írta: „Márpedig a Rothschild családot emlékezetünk szerint senki nem választotta, és senki nem ellenőrzi, így, ha ők a törvényhozók feletti térben léteznek és fejtik ki tevékenységüket, akkor ez azt jelenti, hogy diktatúrát gyakorolnak.”

Eközben a napokban Moszkvába látogat a magyar miniszterelnök. Az biztos, hogy a Putyinnal való találkozás egyik dossziéja a paksi üzlet állása lehet. A bonyodalmat az okozza, hogy az alacsony olaj- és gázár (valamint az európai csökkenő gázfogyasztás) miatt Oroszország bevételei megcsappantak. Nem mellesleg a költségvetést 50 dolláros Brent-olajárhoz kalkulálták, ám jelenleg 29 dollár alatt jár az árfolyam. Ráadásul a Bloomberg hírügynökség szerint a nyugati szankciók miatt nehéz helyzetbe került, és állami tőkeinjekcióra szorul a Paks II-t finan­szírozó orosz bank, a Vnyesekonombank. Szakértői körökben több forgatókönyvről is hallottunk. Az egyik szerint a „kekeckedő” uniós vizsgálatok lehetőséget teremthetnek mindkét félnek a jelenlegi körülmények között vitatható pénzügyi rentabilitású beruházásból való „kimenekülésre”. Egy kormánypártinak tartott szakértő szerint azonban ez az üzlet mind Putyin, mind Orbán számára presztízskérdéssel bír. Hisz Moszkvának geopolitikai szempontból is fontos egy uniós tagországgal ilyen jelentős üzletet kötnie, míg a Fidesz beszorította magát abba a helyzetbe, hogy a Paks II az évszázad üzlete, emiatt az ellenzék győzelmét jelentené, ha ez megbukna. Az 100 milliárd dolláros likvid tőkével rendelkező orosz politikai elit számára pedig nem tétel 10 milliárd euró, ráadásul ennek jelentős része az orosz gazdaságba kerül vissza, hisz orosz cég a kivitelező.

Olvasson tovább:

  • Észak-Korea útja a nagyhatalommá válásig

    Hogyan jutott el odáig az okkal lenézett phenjani rezsim, hogy katonai nagyhatalommá vált? Mi volt a fegyverkezés ideológiai háttere? És mihez kezdhet a nemzetközi közösség Kim Dzsong Un rendszerével? Két fontos évfordulót ünnepelt áprilisban Észak-Korea, mindkettőt jelentős katonai erődemonstráció...
  • Jöhet az újabb „együttélés” Franciaországban?

    Történelmi eredményt hozott a francia elnökválasztási verseny első fordulója, hiszen a hagyományos politikai váltógazdaság jelöltjei be sem kerültek a második fordulóba, ahova a centrista Emmanuel Macron és a nacionalista Marine Le Pen jutottak tovább. Ez gyakorlatilag egy politikai földrengéssel...
  • May robbantott

    Előrehozott parlamenti választások lesznek június 8-án Nagy-Britanniá­ban – jelentette be kedden Theresa May brit miniszterelnök. A jelenlegi parlament mandátuma 2020-ban járt volna le. Theresa May teljesen váratlanul döntött a választások kiírásáról. Az erről szóló törvényjavaslatot a kormány...