Kereső toggle

Így ejtette túszul a világot az Iszlám Állam

A terror éve

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Iszlamista terrorcselekmények következtében közel ezer ember vesztette életét 2015-ben Irakon és Szírián kívüli országokban. Az Iszlám Államhoz, az al-Kaidához vagy ezek helyi szervezeteihez, illetve szimpatizánsaihoz köthető támadások sokkolták az idén többek között Franciaországot, Egyiptomot, Tunéziát, az Egyesült Államokat, és még sorolhatnánk – szinte nincs olyan szeglete bolygónknak, ahol a lakosság biztonságban érezhetné magát a dzsihádista támadásoktól.

Csak néhány órája jelent meg a Charlie Hebdo január 7-ei számában Stéphane Charbonnier rajza, melyen egy terrorista azon morfondírozik, hogy még mindig nem történt támadás Franciaországban, de január végéig még van ideje valóra váltani a fogadalmát, amikor két fegyveres golyózáport zúdított az újság szerkesztőségére. A véres évkezdés után még véresebb folytatásra került sor, és nem csak Franciaországban (ahol novemberben újra lecsaptak a dzsihádisták), és nem csak olyanok ellen, akik papírral és ceruzával megsértették Mohamed prófétát. A korábbi évekhez hasonlóan Afrikában Nigéria és Kamerun
a Boko Haram, Szomália és Kenya az al-Sabab, Ázsiában pedig Afganisztán és Irak az Iszlám Állam kegyetlenkedéseinek színtere maradt. Ez utóbbi esetében jelentős változás 2015-ben, hogy képessé vált a Nyugat elleni nagyobb szabású akciók (például az év végi párizsi merényletek vagy az orosz utasszállító felrobbantása) kivitelezésére vagy legalább inspirálására (mint San Bernardinóban, ahol feltehetően az önálló támadásokra való felhívásuk talált halló fülekre).
Bár a nyugati biztonsági szolgálatok 2001. szeptember 11. után felkészültek az al-Kaida fémjelezte hadviselésre, az új típusú, titokban radikalizálódott magányos farkasok által váratlanul elkövetett, kávézókat, munkahelyeket, tengerparti strandokat célzó támadások meglepetésként érték őket. Akadnak ugyan meghiúsított akciók, de ahogy Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter fogalmazott: „Bármilyen óvintézkedéseket teszünk is, nulla kockázat nem létezik.”
     
A nyugati országok vagy állampolgáraik ellen elkövetett legjelentősebb merényletek 2015-ben:

Január 7. Franciaország
A Kouachi testvérek tüzet nyitottak a Charlie Hebdo párizsi szerkesztőségében, és 12 embert megöltek. A támadókat néhány napos hajsza után a rendőrök lelőtték. Az al-Kaida vállalta magára a Mohamed próféta elleni káromlást megtorló akciót.

Január 9. Franciaország
Amédy Coulibaly, a Kouachi testvérek társa túszokat ejtett egy párizsi kóser Hyper Cacher üzletben, miután előző este Montrouge-ban megölt egy rendőrnőt. A túszok  közül négyen életüket vesztették. Az IÁ vállalta magára az egyértelműen antiszemita indíttatású támadást.

Január 10. Líbia, Tripoli
A diplomaták és hivatalnokok között népszerű hotelben három fegyveres 9 embert lelőtt, majd felrobbantották magukat. Az IÁ tripoli ága kijelentette, hogy a támadást egy, a hónap elején amerikai börtönben meghalt al-Kaida-tag tiszteletére követték el.

Február 14. Dánia
Egy koppenhágai kávézóban Lars Vilksnek, az elhíresült Mohamed-karikatúrák szerzőjének Művészet, káromlás és szólásszabadság című előadását lövöldözés szakította félbe. Egy résztvevő meghalt, három rendőr pedig megsérült. Másnap a nagy zsinagógánál a zsidó hitközség biztonsági szolgálatot ellátó tagját érte halálos lövés. Az elkövető mindkét esetben a 22 éves Omar Abdel Hamid El-Hussein, aki Dániában született jordán és palesztin bevándorlóktól.

Március 18. Tunézia
Két terrorista a tuniszi Bardo Múzeum előtt nyitott tüzet egy busszal érkező turistacsoportra, majd túszokat ejtettek az épületben. Összesen 22-en haltak meg az IÁ által vállalt terrorcselekményben.

Április 19. Franciaország
Sid Ahmed Ghlam, 24 éves, algériai származású informatikus hallgató a Párizs központjától 8 km-re fekvő Villejuif két temploma ellen tervezett támadást. Camille Pascal történész úgy véli, a szimbolikus nevű helyszín (Villejuif jelentése „zsidó város”) nem véletlen, hiszen így a merénylet két vallásnak szólhatott volna egyszerre. Amikor azonban Ghlam megpróbált autót lopni, annak tulajdonosa ellenállt. A fiatal nőt megölte, ám közben magát is megsebesítette, így miután súlyos csípő- és térdlövései miatt mentőt hívott, lebukott. A számítógépén talált adatok szerint a párizsi Sacré Coeur székesegyházat is célpontként szemelte ki.

Június 26. Franciaország
Yassin Salhi, egy szállítmányozó cég sofőre megfojtotta, majd lefejezte a főnökét. A levágott fejjel pózolva képet küldött magáról egy Szíriában lévő francia dzsihádistának, akivel rendszeres kapcsolatot tartott, azután az Iszlám Állam zászlóival együtt kitűzte a fejet egy vegyi anyagokat és ipari gázpalackokat gyártó amerikai cég kerítésére. Kamionjával a gázpalackoknak hajtva robbanást idézett elő,
de senki nem sérült meg; Salhit letartóztatták. Az Iszlám Állam vállalta a merényletet.

Június 26. Tunézia
Egy 23 éves egyetemista napernyőbe rejtett kalasnyikovval jelent meg a szúszai Imperial Marhaba Hotel strandján. A parton végighaladva módszeresen választotta ki a napozók és fürdőzők közül célpontjait, majd besétált
a recepcióhoz, és folytatta az öldöklést. Végül rendőrök végeztek vele. A 38 áldozat közül
a legtöbben britek voltak. Az IÁ magára vállalta a merényletet.

Július 16. Egyesült Államok
A 24 éves Mohammad Youssuf Abdulazeez Chattanooga toborzóközpontjánál az autójából lőni kezdett. Itt senki sem sérült meg, de a merénylő a 12 km-re lévő haditengerészeti kiképzőbázisnál folytatta a lövöldözést, ahol öt embert ölt meg; vele a rendőrség végzett. Michael McCaul, a képviselőház belbiztonsági bizottságának republikánus elnöke szerint az eset a modern terrorizmus tipikus példája: az interneten keresztül radikalizálódott elkövető belföldi katonai központok ellen támad – pontosan az Iszlám Állam felszólításainak megfelelően.

Július 20. Törökország
Az IÁ öngyilkos merénylője felrobbantotta magát Suruçban, fiatal aktivisták gyűlésén. A Kobani újjáépítését tervező résztvevők közül 30 ember életét kioltotta, 100-at megsebesített. A helyiek szerint a merényletet bosszúnak szánta az IÁ, amiért a Kobanitól mindössze 15 percnyi autóútra fekvő, kis, kurd többségű város élelemmel és gyógyszerrel támogatta Kobani ostroma idején az ott harcoló kurdokat.

Augusztus 21. Franciaország
Egy marokkói férfi, Ayoub El Khazzani, gépfegyverrel, automata pisztollyal és tapétavágóval felfegyverkezve akarta megtizedelni a Thalys Amszterdamból Párizsba tartó járatának utasait. Három szabadságon lévő amerikai katonának azonban sikerült őt ártalmatlanná tennie. El Khazzani szélsőséges mecsetekkel állt kapcsolatban Spanyolországban,
és májusban Isztambulba utazott, feltételezhetően, hogy francia IÁ-harcosok törökországi sejtjével találkozzon. A hatóságok ugyanezt a csoportot gyanítják az áprilisi
villejuifi merényletkísérlet mögött.

Október 10. Törökország
Két öngyilkos merénylő robbantott Ankara központi vasútállomásánál, ahol aktivisták a török kormány és a Kurd Munkáspárt (PKK) közti erőszak végét követelő tüntetéshez készülődtek. A 102 halálos áldozat mellett több százan megsérültek. Egyetlen terrorcsoport sem vállalta magára a támadást, de az egyik elkövetőt egy IÁ-szimpatizánsok törzshelyének számító kávézó tulajdonosaként azonosították. Nem mellesleg ő annak a 20 éves férfinek a bátyja, aki a júliusi suruçi robbantást végrehajtotta.

Október 31. Egyiptom
A Sarm es-Sejkből Szentpétervárra tartó, orosz turistákat szállító A321-es járat a Sínai-félsziget fölött lezuhant. A katasztrófát az egyik ülés – vagy egy 15 éves lányé, vagy egy 78 éves nyugdíjasé – alatt elhelyezett, 1 kg TNT-nek megfelelő erejű bomba robbanása okozta. A fedélzeten tartózkodó 224 személy mind életét vesztette. Az IÁ Sinai Province nevű ága nyilatkozatot adott ki, miszerint az orosz bombázások megtorlásaként támadták meg a repülőgépet.

November 13. Franciaország
A novemberi péntek estén Párizst az IÁ nevében elkövetett, összehangolt támadássorozat rázta meg, melyben 130-an meghaltak és 300-an megsérültek – köztük 99-en súlyosan. Az ország a második világháború óta nem szenvedett el ilyen komoly veszteségeket, és ez volt az első eset, hogy francia földön öngyilkos merényletre került sor.

November 20. Mali
A mindig külföldi diplomatákkal és üzletemberekkel teli fővárosi Radisson Blu Hotelbe fegyveresek rontottak, és válogatás nélkül tüzelni kezdtek a vendégekre, akik közül 21-en vesztették életüket. A vérengzést az Al Mourabi-toun nevű iszlamista csoport és az al-Kaida (AQIM) egyik ága a kormánnyal szembeni visszavágásnak szánta, egyben franciaországi foglyok szabadon bocsátását követelték.

December 2. Egyesült Államok
Syed Farook – feleségével, Tashfeen Malikkal az oldalán – saját munkahelyén, a helyi közösségi központban kezdett lövöldözni egy karácsonyi ünnepségen. Kollégái közül 14-et ölt meg az IÁ nevében. Ennél is nagyobb pusztításra készültek azonban, a helyszínen ugyanis házi készítésű, a kiérkező mentőegységeknek szánt bombát hagytak, amely szerencsére nem lépett működésbe.

December 7. Egyesült Királyság
Egy férfi „Ezt Szíriáért kapjátok!” felkiáltással, késsel támadt az utasokra a londoni Leyton-stone metróállomáson. Egy ember súlyos nyaksérülést szenvedett, ketten kisebb vágásokkal megúszták. A merénylőt a kiérkező rendőrök elektromos sokkolóval ártalmatlanná tették, majd őrizetbe vették. A hatóságok terrorista incidensként kezelik a támadást, amely két nappal az után történt, hogy Nagy-Britannia csatlakozott az IÁ elleni nemzetközi légi hadműveletekhez.

Olvasson tovább: