Kereső toggle

Tömegesen szállítják haza a turistákat Egyiptomból

Mentőakció

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A hét végére befejeződik a brit és orosz turisták evakuálása Egyiptomból. David Cameron brit miniszterelnök arra hivatkozva adott utasítást a nagy léptékű mentőakcióra, melyben 29 easyJet-gép vesz részt, hogy a titkosszolgálati információk egyre valószínűbbé teszik: bomba robbant az orosz utasszállító fedélzetén. Az egyiptomi média szerint ugyanakkor a merénylet emlegetése nem más, mint nyugati terrortámadás az egyiptomi gazdaság ellen.

A merényletet követően David Cameron volt az első magas rangú politikus, aki nyíltan beszélt arról, hogy az orosz repülőgép valószínűleg merénylet áldozata lett. A brit miniszterelnök kissé körmönfont közlése szerint az, hogy merénylet történt, „sokkal valószínűbb, mint az, hogy nem”. Cameron ezt a brit titkosszolgálat információira alapozta: őfelsége kémei ugyanis napokkal a merénylet előtt olyan beszélgetéseket rögzítettek a régióban tartózkodó fanatikusok között, amelyben „valami nagy dolog” készülődéséről beszélnek. A brit kormány mellesleg korábban is rendelkezett információkkal készülődő merényletekről: a repülésért és szállításért felelős államtitkár alig két hete figyelmeztette a szakmát, hogy terroristák külföldi reptereken akarnak merényleteket végrehajtani. „Nem a biztonsági technológia miatt aggódom, hanem az emberi magatartás miatt. Nagyon fontos lenne, hogy a tengerentúli reptereken dolgozók jó munkát végezzenek” – nyilatkozta Lord Ahmad arra utalva, hogy a merénylők a reptéri alkalmazottak mulasztásait is kihasználhatják.

Evakuálás

A szerencsétlenséget követő titkosszolgálati jelentéseknek köszönhetően döntött úgy a brit kormány, hogy a térségbe induló minden járatot felfüggeszt és különgépekkel evakuálja az Egyiptomban nyaraló brit turistákat. A britek 29 easyJet-géppel viszik haza a turistákat, ezúttal azonban csomagok nélkül. Az utasok csak kézipoggyászukat vihetik fel a gépre, semmilyen csomag nem kerülhet a raktérbe – beleértve még a babakocsikat is. A szakértők ugyanis azt tartják valószínűnek, hogy a bomba – ha valóban merénylet történt – egy reptéri alkalmazott segítségével kerülhetett a repülőgépre. A biztonsági ellenőrzésen áteső csomagok hazaszállítását egy későbbi időpontban oldják meg, tehergépek segítségével.

 A járatok felfüggesztése és az evakuálás szervezése rosszallást váltott ki az egyiptomi vezetés részéről, amely az ezt követő napokban elég sokat tett az akció lassítására; az eredetileg tervezett 29 gép közül az elmúlt hétvégén csak 9 szállt fel, a többi nem kapott engedélyt arra való hivatkozással, hogy a repülőtér nem tud ennél több járatot indítani. Philip Hammond külügyminiszter azonban megvédte a kormány döntését, kijelentve: „Vannak információk, amelyeket megoszthatunk, és vannak olyanok, amelyet nem… Arra számítok, hogy…  partnereink meghallgatják az érveinket és meghozzák ugyanazokat az elővigyázatossági lépéseket.”

Hammond jól számított, Franciaország és Németország röviddel ezt követően szintén felfüggesztette légi járatait Sarm es-Sejkbe. Az egyiptomi külügyminisztérium szóvivője nehezményezte, hogy London egyoldalúan hozta meg a döntést, anélkül, hogy erről Kairóval egyeztetett volna. Ahmed Abouzaid azt hangoztatta, hogy a brit lépés korai és átgondolatlan volt, és kárt okoz a turizmusnak. Philip Hammond brit külügyminiszter azonban az Abouzaid által nem ismert információkra hivatkozva védelmezte a brit álláspontot.

Laza a rendszer

A titkosszolgálati információk mellett a kairói repülőtér biztonsági kameráinak felvételei is sokkolták a briteket. A Daily Telegraph szerint a kamerák felvételein az látható, ahogyan a reptér hátsó ajtóin ki-be járkálnak azonosítatlan személyek a merényletet követő napokban is. A brit szervek arra a következtetésre jutottak, hogy a biztonsági intézkedések sokkal hanyagabbá váltak az elmúlt időszakban, mint tíz hónappal korábban.

Az év elején ugyanis Nagy-Britannia biztonsági szakértőket küldött Sarm es-Sejkbe, ahol szigorúbb biztonsági intézkedéseket vezettek be: alaposabb háttérvizsgálatnak vetették alá a csomagokat kezelő személyzetet, valamint több szkennert helyeztek üzembe a csomagok átvizsgálására. Angliai látogatása során maga asz-Szíszi egyiptomi elnök jelentette ki, hogy a brit fél elégedett volt a bevezetett biztonsági intézkedésekkel. Mint utólag kiderült, a siker csak átmeneti volt.

A repülőtér biztonsági rendszerének súlyos hibáira már júniusban fény derült, amikor valaki a kerítésen keresztül bejutott a reptér területére, és egy gépben kárt okozott. Az incidens következtében akkor távoznia kellett a repülőtér rendőrfőnökének. Az általános gyakorlattól eltérően a Sarm es-Sejk-i repülőtéren dolgozó személyzetnek korábban nem kellett átmennie a biztonsági kapukon.

Brit turisták arról számoltak be a sajtónak, hogy a csomagok ellenőrzése nagyon hanyag módon történt, a szkennerek figyelése helyett a személyzet vagy telefonált, vagy a telefonján játszott. Más helyen pedig arról beszéltek, hogy nem egy alkalommal tíz fontért leemelték a csomagot a futószalagról, és a szkennert megkerülve vitték a géphez. A Monarch Airlines légiutas-kísérője pedig arról számolt be, hogy számos országba repült már Marokkótól Kenyáig, de sohasem aggódott annyira a biztonsága miatt, mint Egyiptomban. A turisták panaszait követően távoznia kellett a posztjáról Abdel-Wahab Alinak, a repülőtér igazgatójának.

Fagyos viszonyok

A szigorítások és a személycserék ellenére a napokban hazaérkezett brit turisták arról számoltak be, hogy a reptéren a biztonsági szolgálatot továbbra sem zavarják a kézicsomagokban elhelyezett folyadékok, dezodorok, ollók. Mint ismeretes, 2006 óta szigorúan tilos 100 milliliternél nagyobb mennyiségű folyadékot kézipoggyászban a fedélzetre vinni – akkor a brit titkosszolgálat egy olyan merénylettervet leplezett le, amelynek során a terroristák a folyékony alapanyagokból a fedélzeten állították volna elő a bombát.

A brit döntés nemcsak az Egyiptommal való viszonyt tette fagyossá, hanem Oroszországgal is. Csütörtök esti telefonbeszélgetésük során Vlagyimir Putyin még azzal vádolta David Cameront, hogy elsiette a légijáratok leállítását. Nem sokkal később azonban maga is elrendelte az egyiptomi járatok felfüggesztését, amivel gyakorlatilag elismerte, hogy a merénylet reális magyarázat lehet a Metrojet katasztrófájára. A kezdeti ellenkezést követően az orosz kormány teljes egészében a brit mintát másolta le, különjáratokat küldött Egyiptomba a közel 80 ezer orosz turista hazaszállítására. A különleges mentési akció során a hétvégén 24 óra leforgása alatt mintegy 11 ezer orosz turistát szállítottak haza.

Beépített ember?

Bár a vizsgálat még korántsem zárult le, és nem lehet maradéktalanul megállapítani azt, hogy valóban pokolgép robbant-e a Metrojet Airbus 321-es repülőgépén, számos jel utal mégis arra, hogy merénylet történt. Több felvételen például olyan lyukak látszanak a repülőgép roncsain, amelyek belülről kifelé keletkeztek, vagyis valószínűleg egy robbanás következményei. A France 2 tévétársaság által megkérdezett nyomozó mindemellett arról számolt be, hogy a fekete doboz felvételein egy robbanás hallatszik. A robbanás mellett szól egy amerikai műhold felvétele is, amely a hőmérséklet hirtelen megnövekedését mérte nem sokkal azelőtt, hogy a gép eltűnt.  
A nagy kérdés természetesen az, hogy hogyan került a pokolgép a gépre, illetve hogyan lehetett azt húsz perccel a felszállást követően felrobbantani. Norman Shanks, a BAA, a repülőtér-tulajdonos brit nagyvállalat korábbi biztonsági igazgatója a Daily Telegraphnak azt nyilatkozta: „Lehetséges, hogy egy reptéri alkalmazott helyezte el egy csomagban, amely már átesett a biztonsági ellenőrzésen, vagy az is elképzelhető, hogy a takarítószemélyzet egyik tagja helyezett el egy eszközt valamelyik szék alatt, vagy csempészett fel valamit a fedélzetre.” Shanks szerint a nyomozóknak annak a lehetőségét is vizsgálniuk kell, hogy a reptéri alkalmazottak között ISIS-szimpatizáns van, vagy az ISIS valakit a családján keresztüli zsarolással vett rá az együttműködésre.
Az Iszlám Állammal való kapcsolat mindenesetre nagyon valószínű, a merényletet nagyon korán magára vállalta az IÁ-nak hűségesküt tett ABM nevű terrorszervezet. Az ABM 2011-ben alakult, akkor még az al-Kaida sínai szárnyának vallották magukat, és izraeli érdekeltségek ellen hajtottak végre merényleteket. 2014-re Egyiptom legveszélyesebb terroristacsoportjává nőtte ki magát, vezetője Hisham al-Asmawy, aki, mielőtt dzsihádistává vált volna, az egyiptomi hadsereg különleges alakulatánál szolgált. Az ABM februárban három koreai turistát gyilkolt meg, illetve egy helyi sofőrt Tabában, egy busz elleni támadás során.

Olvasson tovább: