Kereső toggle

Basescu visszatérése a politikába

Veszélyt érez  a kapitány

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Visszatért a politikába Traian Basescu volt román elnök, aki nemrég bejelentette, hogy belép a Népi Mozgalom Pártba (PMP), amelynek most az elnökévé választották. A volt elnök jelezte: azért tér vissza a politikába, hogy megvédje, amit 2004 és 2014 között, két elnöki mandátuma alatt felépített.

Nem okozott meglepetést, hogy Basescu a Népi Mozgalmat választotta, hiszen eddig sem titkolta, hogy rokonszenvezik velük. Romániában a PMP-t gyakorlatilag eddig is Basescu pártjaként emlegették. Tavaly az elnökválasztáson ennek a pártnak a jelöltjét, Elena Udreát támogatta Basescu, miután ő már nem vehetett részt a megmérettetésen. Már elnöki mandátumának a végén is arról beszéltek a hozzá közel állók, hogy nem vonul nyugdíjba és nem kezd memoárírásba, hanem hamarosan visszatér a politikába. Erre nem egészen tíz hónapot kellett csupán várni, és a jelenleg előzetesben lévő volt fejlesztési miniszter, Udrea örökébe lépett a párt élén.
A román exelnök elmondása szerint azért tér vissza, mert elnöksége alatt, bár sikerült „megrendítenie a rendszert”, de nem tudta azt teljesen megdönteni, így kénytelen tovább is a politikai ringben küzdeni Románia jövőjéért. A Népi Mozgalom Pártot ezen a néven két éve szervezték meg az akkor még államfő Basescu legközelebbi hívei, miután korábbi pártja, a Demokrata Liberális Párt (PDL) már nem volt hajlandó követni az államfő útmutatásait. A PMP mostani kongresszusán Népi Mozgalomra (MP) egyszerűsítette a párt nevét, és Eugen Tomac korábbi elnököt ügyvezetővé választotta. A párt korrupciós perekbe bonyolódott első elnöke, Elena Udrea, aki miatt Basescu hátat fordított a PDL-nek, nem jelöltette magát semmilyen tisztségre. „Erkölcsi kötelességem, hogy a párt mellett maradjak, mindaddig, amíg a régi rendszer képviselői nem fogják többé befolyásolni a gazdasági és társadalmi életet, de főleg a politikai döntéseket” – jelentette ki a volt államfő a pártelnökké választását követő sajtótájékoztatón.
A közvélemény-kutatások a két nagy párt – a PSD és a PNL – mellett egyelőre csak az RMDSZ-nek jósolnak biztos parlamenti képviseletet – mondja lapunknak Kolumbán Gábor Basescu pártjának jelenlegi parlamentbe jutási esélyeiről. Basescu pártpolitikai szerepvállalását az elemző annak tulajdonítja, hogy az MP, amely a tavalyi európai parlamenti választáson a voksok 6 százalékát szerezte meg, a felmérések szerint már nem lépné át az ötszázalékos parlamentbe jutási küszöböt, ezért kellett a máig népszerű „kapitányt” a fedélzetre szólítani (Basescu politikai szerepvállalása előtt tengerésztiszt volt).
Kolumbán szerint az országos politikába való visszatérést nem egy ciklus alatt képzeli a volt elnök, így első lépcsőként valószínűleg az önkormányzati szférát veszik célba a jövő évi választásokon. Arra a kérdésre, hogy elvállalná-e a bukaresti főpolgármester-jelöltséget, Basescu hárított, de nem mondott kategorikusan nemet, úgy fogalmazva: nem hinné, hogy volt államfőként az önkormányzati politikában van a helye, de ha a helyzet úgy kívánja, vállalja a feladatot. „A politikában nem mindig azt cselekedjük, amit szeretnénk, hanem azt, amit meg kell tennünk” – fogalmazott Basescu.
A bukaresti főpolgármesteri szék jelenleg üres, hiszen Sorin Oprescu letartóztatása után gyakorlatilag nyitottá vált a pártok közötti küzdelem a bukaresti főpolgármesteri tisztségért. A függetlenként induló, ám a szociáldemokraták által támogatott orvos mindeddig népszerű volt Bukarestben, s jövőre minden bizonnyal megőrizhette volna mandátumát, ha a DNA nem helyezte volna előzetes letartóztatásba. Traian Basescu egyébként már korábban volt Bukarest főpolgármestere, 2000 és 2005 között. A 2004-es önkormányzati választásokon megszerezte második mandátumát is, ám abban az évben, decemberben Románia elnökévé választották, így le kellett mondania addigi tisztségéről.

Lángok Székelyföld határán

Őrtüzek gyúltak Székelyföld 68 peremtelepülésén az elmúlt szombat este. A rendezvény egy időben kezdődött mindenütt, ökumenikus esti istentisztelettel, amelynek végén felolvasták a demonstrációról szóló kiáltványt, majd a résztvevők kivonultak a környező magaslatokra őrtüzeket gyújtani, illetve a gépkocsik fénycsóváját tükrökkel az ég felé irányítani.
A dokumentumban a szervezők kinyilvánították, hogy a határok kivilágításával kívánják a román kormány és a világ tudomására hozni, hogy Székelyföld létezik, és élni akar az önrendelkezés jogával. „E jog alapján követeljük Székelyföld államon belüli önkormányzását! Ragaszkodunk a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába foglaló Székelyföld határaihoz, amelyeket a helyi közösségek népszavazása tesz majd véglegessé” – áll a kiáltványban, melyet a Maros megyei Lukafalván Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke olvasott fel.
Azóta a világhálón is olvasható a dokumentum, amely emlékeztet arra, Románia kormánya nem mondott le korábbi szándékáról, hogy Székelyföldet egy román többségű óriásrégióba olvassza be, valamint arra, hogy a több ízben kinyilvánított autonómiaigényről párbeszéd sem kezdődhetett, mert az erre irányuló székelyföldi kezdeményezések rendre válasz nélkül maradtak.
„Van egy nép a Kárpátok kanyarulatában, amely szabadon és békében akar élni, szabadon akarja használni anyanyelvét, és maga akar dönteni a saját sorsáról szülőföldjén” – idézte a székelyföldi önkormányzatok autonómiapárti határozatait a kiáltvány. A kiáltvány párbeszédre szólítja fel Románia kormányát, a magyar kormányt pedig arra kéri, hogy szerezzen érvényt a két ország közötti alapszerződés 15/9. cikkelyének, melyben a felek azt vállalták, hogy tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a régiók etnikai arányait megváltoztatva a kisebbségek szabadságjogainak korlátozására irányulnak.
A lukafalvi demonstráción Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke közvetítette a partiumi magyarok szolidaritását. A rendezvényt hivatalosan sem az RMDSZ, sem az MPP nem támogatta, a kezdeményezést a Székely Nemzeti Tanács jegyezte, az EMNP-vel egyetemben.

Olvasson tovább: