Kereső toggle

Lex Anti-Vasgárda

A változás a Wass Albert-kultuszt is érintheti

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

 Szigorították Romániában a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő tevékenységet sújtó törvényt. Az új rendelkezések éppen úgy vonatkoznak Wass Albertre, mint Ceausescura vagy Antonescura – a jogszabály ugyanis tiltja az emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszának ápolását Romániában.

Július 27-én jelent meg a Román Hivatalos Közlönyben a 2015/217-es törvény, ami a 2002-es, fasiszta, rasszista, idegengyűlölő szervezetek és jelképek, valamint a béke és emberiség elleni bűncselekményeket elkövető személyek kultuszának hirdetését tiltó kormányhatározatot módosítja és egészíti ki. Első paragrafusa az 1946-ban háborús bűnökért Romániában halálra ítélt Wass Albert kultuszát is érinti. A módosított törvény szerint ugyanis hat hónaptól három évig terjedő börtönbüntetésre vagy pénzbírságra számíthat a háborús bűnösöket pozitív színben feltüntető személy vagy csoport.
Ez pedig Wass Albertre is vonatkozik, függetlenül attól, hogy az ellene szóló ítéletet egy kétes legitimitással rendelkező, ideológiai alapon ítélkező „népbíróság” hozta meg közel hetven éve. A törvény gyakorlati alkalmazása vélhetően komoly következményekkel jár majd az író emlékestjeivel kapcsolatban, de azt, vajon konkrétan mi lesz a műveivel, senki nem tudja. Mindenesetre azok szinte minden erdélyi magyar könyvesboltban jelen vannak, sőt a komoly érdeklődés miatt egyre több kiadás jelenik meg belőlük. Az egyik nyitott kérdés, hogy a törvény megállítja-e a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi szervezetét, amelynek határozott célja, hogy Kézdivásárhelyen utcát vagy teret nevezzenek el Wass Albertről. A kolozsvári táblabíróság 2008-ban lesöpörte az asztalról a Wass ügyében benyújtott perújítási kérelmet, így jogilag bűnösnek számít, a magyar és az erdélyi jobboldal azonban ezt másként látja.
Nagy Árpád kolozsvári politológus szerint a törvénymódosítás az eddiginél sokkal hatékonyabb eszközt ad a román ügyészség kezébe a szélsőséges propaganda ellen. A román média máris Vasgárda-ellenes törvényként emlegeti a rendelkezést, mert a törvénymódosítás beadói elsősorban a román szélsőjobb eszmeiségét megtestesítő Legionárius Mozgalom ellen igyekeztek hatékony eszközt biztosítani a hivatalok számára. „Nyíltan ugyan szóba sem jött a Wass- és Nyírő-kultusz, de mivel az országban sokaknak csípi a szemét a túlzott revizionista és soviniszta felhangokkal terhelt »magyarkodás«, ezért, ha a törvény rájuk is vonatkozik, akkor úgy is jó” – mondja a politológus lapunknak.
Románia 2002-ben nemzetközi nyomásra tiltotta be a fasiszta, fajgyűlölő és xenofób szervezetek működését, jelképeik használatát, valamint az ilyen eszméket valló vagy emberiesség elleni bűnökért elítélt személyek kultuszának ápolását. 2002 óta egyetlen embert sem állítottak bíróság elé fasiszta ideológia terjesztéséért – indokolta a törvénymódosítás szükségességét Alexandru Florian, a romániai Elie Wiesel Holokausztkutató Intézet igazgatója a román sajtónak.
A törvény kiegészítése pontosan leírja, mit kell érteni romániai holokauszt alatt, majd konkrétan betiltja a Legionárius Mozgalmat és jelképeit – értelmezi a rendeletet Kolumbán Gábor székelyudvarhelyi politológus. Romániában ugyan nem létezett olyan nyíltan fasiszta, szélsőjobboldali szervezet, amelynek a nevében is szerepelt volna a fasiszta jelző, viszont a Legionárius Mozgalom, más néven Vasgárda az olasz fasizmus és a német nácizmus román megfelelője. Velük szemben egyértelmű a törvényben foglaltak érvényessége. Kolumbán Gábor szerint még nyitott kérdés, hogy az ügyészség nyomozni fog-e, vagy csak tettenérés esetén alkalmazzák a jogszabályt.
Az új törvény elsőként Serban Suru bukaresti fizikusra csaphat le: az általa vezetett Legionárius Mozgalom több blogot, honlapot és hagyományos könyvtárat is működtet. A mozgalom az 1927-ben alakult Mihály Arkangyal Légiója, később Vasgárda, majd Mindent a Hazáért Párt néven ismert fasiszta mozgalom jogutódjának tartja magát, azok eszmeiségét magáénak vallja. Súlyosbító körülmény – és öt évig terjedő börtönnel sújtható –, ha valaki elektronikusan terjeszt ilyen nézeteket. A fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek előállítása, terjesztése vagy nyilvános viselése három hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, akárcsak a háborús vagy emberiesség elleni bűncselekményekért – Romániában vagy másutt – elítélt személyek kultuszának ápolása. Ide sorolható Nicolae Ceausescu egykori kommunista diktátor is, akit 1989 karácsonyán halálra ítéltek népirtás vádjával.
A Wass Albert- és Nyírő-estek szervezőit eddig is vegzálták a román rendőrök, de számítani lehet rá, hogy a törvény szigorodásával a szervezőket előbb vagy utóbb bíróság elé állítják – mondja lapunknak Asztalos Csaba. Az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke úgy véli, Romániában a magyarországinál szűkebben értelmezik a szólásszabadságot, így az eddigi elnéző magatartást szigorúbb jogkövetés váltja fel az érintett ügyekben. Ugyanakkor Nagy Árpád arra hívja fel a figyelmet, hogy a törvénymódosítás semmiképpen nem az életmű olvasását vagy kutatását, hanem az érintett személyek politikai nézeteinek dicsőítését tiltja.

Olvasson tovább: