Kereső toggle

Vadkelet: A csempész-piac újraelosztása

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Megnyugodtak a kedélyek a kárpátaljai Munkácson a múlt hétvégi lövöldözés után, amely egy országgyűlési képviselő testőrsége és a Jobb Szektor között tört ki, és három ember életébe került. Noha alapvetően ugyanazoknak az erőknek a képviselői csaptak össze a békés városban, akik Kelet-Ukrajnában is szemben állnak a harctéren, a Kárpátaljai Népköztársaság megalakulásától nem kell tartani, csak a csempészpiac kérdését igyekeztek nagy kaliberű fegyverek alkalmazásával megoldani.

Múlt hét szombaton néhány autóval megjelentek a Majdan téri tüntetések védelmi erőiből szerveződött radikális jobboldali szervezet, a Jobb Szektor (PSz) tagjai Munkácson, és nagy kaliberű lőfegyvereikből tüzet nyitottak egy sportkomplexumban Mihajlo Lanyo parlamenti képviselő testőrségére.
A testőrök szintén lőfegyverekkel válaszoltak, majd a konfliktusba bekapcsolódott a rendőrség is: három ember életét vesztette, több mint tízen megsebesültek. A Jobb Szektor fegyveresei ezek után a közeli erdőkbe vonultak vissza. Megadni magukat nem voltak hajlandóak, viszont vezetőjük, Dmitro Jaros közvetítésével hajlandónak mutatkoztak tárgyalni. Boboviscse községet közben megszállta a nemzeti gárda, és a még szökésben lévő PSz-es harcosokat keresik.
A falu olyan lett, mintha a frontvonalban lenne: nehézfegyverekkel felszerelt katonák, harci járművek járőröznek. Lapzártánk idején többen már megadták magukat a jobb szektoros lövöldözők közül, de még mintegy tíz embert keresnek.
A munkácsi lövöldözés során nemcsak arról volt szó, hogy egy szélsőséges fegyveres csoport önbíráskodásba kezdett egy másik bandával szemben, majd jöttek a rendfenntartó erők, és rendet tettek. Azontúl ugyanis, hogy a konfliktusban részt vevő feleknél a házkutatás során illegálisan tartott fegyvereket foglaltak le, a térség vámparancsnokságát csempészetben való közreműködés vádjával menesztette a kormányfő, Porosenko államfő pedig megígérte, hogy részrehajlás nélküli nyomozás után mindenkit felelősségre vonnak: ez alól a rendfenntartó erők képviselői és a térség parlamenti képviselője sem lehet kivétel.
A kilencvenes évektől kezdve ugyanis a határmenti körzetekben a csempészettel foglalkozó alvilág alaposan összenőtt a rendfenntartó erőkkel, és ez nemcsak Munkács és Kárpátalja vonatkozásában igaz, hanem az ország többi területén is. Általában is jellemző volt, hogy a térség lakosságának jó része részt vett csempészésben. Jelen esetben elsősorban cigaretta volt a fő termék. Ezen túlmenően a „bűnös triumvirátusként” is emlegetett szervek, azaz az ügyészség, a belügyi szervek és a bíróság mindehhez hatékonyan asszisztált, és a forradalom után egy-két látványos letartóztatáson és ügyészek leváltásán kívül érdemben nem változtak a dolgok. A háború kitörésével az országban nagyon sok lett a fegyver, és ezzel egy időben az önmagukért tenni akarók két csoportra oszlottak: egy részük a korrupt szisztéma teljes megdöntéséért harcol, míg a másik felük azt nézte, hogyan húzhatna hasznot a régi elit megdöntéséből, és állhatna a helyére. Jelen helyzetben még nem lehet kétséget kizáróan eldönteni, hogy a munkácsi jobb szektoros fiúk egyik vagy másik típusú csapatba tartoznak. A PSz szimpatizánsai azt állítják, hogy a gépfegyverekkel felszerelt terepjárókon közlekedő harcosok a korábbi rezsim korrupt hatalmával szemben jöttek igazságot tenni. Mások szerint a PSz minden egyes átcsempészett karton cigaretta után jutalékot szedett, és emiatt elszámolási vitái voltak Lanyo csapatával. Jelenleg sem egyik, sem másik verzió nem bizonyítható, abban azonban mindenki egyetért, hogy nagy kaliberű lőfegyverrel felfegyverzett bandákat nem szeretnének a békés városok utcáin az emberek. Mivel a rendfenntartó szervek is érintettek a szervezett bűnözésben, nincs kihez fordulni törvényes megoldást keresve a korrupció kérdésében. A parlamenti képviselőhöz fordulni sok esetben ugyancsak reménytelen – itt éppen Mihajlo Lanyo képviselő felfegyverzett emberei voltak a leszámolás célpontjai. A rendőrség vagy maga is érintett, vagy szakmailag alkalmatlan a helyzet megoldására – ezért a PSz egyik követelése Arszen Avakov belügyminiszter lemondása, akinek pozíciója viszont elég erős a kormányban Kelet-Ukrajna egyes városainak visszafoglalása óta.
A szélsőjobbos szervezet a tavalyi, Janukovics-rezsim elleni tüntetések során jött létre, a Majdan önvédelmi erőiből szerveződött csapatokból sokan önkéntesként harcolnak a kelet-ukrajnai térségben, ezért fegyverezték fel őket. Oroszországban terrorszervezetként tarják számon a csoportot, és az utóbbi időben Ukrajnában is egyre több gondot okozott, hogy a hadvezetésnek nem mindig engedelmeskedtek. A szervezet aktivistái több városban is tüntetéseket szerveztek, és követelték az érintett országgyűlési képviselő lemondását és felelősségre vonását, valamint a teljes rendőri vezetés lemondását, és a vámparancsnokság menesztését, ami egyébként a héten meg is történt.

Olvasson tovább: