Kereső toggle

Terrorháromszög

Újabb ellenség a kapuk előtt

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Több tucat iszlamista terroristával végzett múlt hétvégén az egyiptomi hadsereg a Sínai-félsziget északi részén. Abdel Fattah al-Szíszi elnök azt követően rendelte el az offenzívát, hogy a dzsihádisták az utóbbi évek legnagyobb szabású támadását hajtották végre a térségben. Bár Kairó azt állítja, hogy a helyzet stabilizálódott a Sínain, szakértők szerint az egyiptomi vezetés nem igazán tud hatékonyan fellépni a szélsőségesek fenyegetéseivel szemben. A fejlemények aggasztóak Izrael számára is, hiszen három veszélyforrással kell számolnia délről: az Iszlám Állam helyi ágával, a Muzulmán Testvériség „önkénteseivel”, valamint a Gázából beszivárgó terroristákkal.

„Valódi háború zajlik a Sínai-félszigeten” – ismerte be az egyiptomi miniszterelnök, miután múlt héten dzsihádisták az elmúlt időszak legvéresebb terrortámadását hajtották végre a kaotikus térségben. Az összehangolt és gondosan kidolgozott akció során több katonai ellenőrzőpontot vettek célkeresztbe, és néhány órára elfoglalták a Gázai övezet melletti határvidéken fekvő egyik település rendőrőrsének a környékét. A vérengzésért a Sínai Tartomány nevű milícia, korábbi nevén az Anszár beit al-Makdisz vállalta a felelősséget, amely egykor az al-Kaida helyi ágának tartotta magát, tavaly novemberben viszont az Iszlám Államnak esküdött hűséget pénzügyi támogatásért cserébe.

Bár a kemény válaszlépésekkel Kairó azt igyekszik demonstrálni, hogy ura a helyzetnek, a valóság ennél sokkal összetettebb. A véres támadás újabb bizonyítéka annak, hogyan exportálja az Iszlám Állam sikeres taktikáját. A Sínai Tartomány ugyanis már nem az a „kis” terrorcsoport, amely „csak” rövid hatótávolságú és pontatlan rakétákat lövöldözget, vagy civil buszokat, illetve katonákat támad meg a térségben. Komoly szervezetté nőtte ki magát az elmúlt időszakban, amely modern fegyverekkel rendelkezik, terrort és jól szervezett, összehangolt harcmodort alkalmaz, csakúgy, mint az Iszlám Állam a szíriai és iraki hódításai során.

A fejlemények kapcsán Izraelnek is van oka az aggodalomra, annak ellenére, hogy korábban is érték már támadások a Sínai-félszigetről. Mindössze két nappal a legutóbbi véres merényletek után rakéták csapódtak be a zsidó állam területére, amelyekért a Sínai Tartomány vállalta a felelősséget. A támadásokban nem sérült meg senki, és kár sem keletkezett. Ugyanakkor Izrael vezetése tisztában van azzal, hogy az Iszlám Állam fegyveresei két oldalról is fenyegetik az országot: Szíriában a Golán-fennsíkról, délről pedig a Sínai-félszigetről.

A dzsihádista csoport mellett Izrael a Gázai övezetet uraló Hamasz terrorszervezet miatt sem lehet nyugodt. A Hamasz és az Iszlám Állam közötti kapcsolatról meglehetősen ellentmondásos értesülések vannak. Egyes szakértők szerint a palesztin szélsőségeseknek nem áll érdekükben, hogy együttműködjenek a dzsihádistákkal, mert fontosabb nekik az Egyiptomhoz fűződő kapcsolat. Az utóbbi időben ugyanis enyhülni látszik a feszültség a gázai és kairói vezetés között, ami annak következtében éleződött ki, hogy Abdel Fattah al-Szíszi leszámolt a Muzulmán Testvériséggel, amelynek a palesztin ága a Hamasz. Míg a tavalyi gázai háború során Kairó azzal vádolta a Hamaszt, hogy támogatja a Sínai-félszigeten tevékenykedő terroristákat, most már az Iszlám Államra vonatkozó hírszerzési értesüléseket is átadtak egymásnak.

A dzsihádisták nemrég egy videót adtak ki, amelyben azzal fenyegetőztek, hogy megdöntik a Hamasz uralmát a Gázai övezetben. Az a kifogásuk a „Hamasz zsarnokaival” szemben, hogy már nyolc éve áll ellenőrzésük alatt a térség, és még mindig nem léptették életbe az iszlamista előírásokat. Izrael ugyanakkor azzal vádolja a Hamaszt, hogy segíti az Iszlám Államot a térségben. Yisrael Katz izraeli hírszerzési miniszter egy Tel-Aviv-i konferencián arról beszélt, hogy a két csoport a fegyvercsempészetben és a terrortámadásokban működik együtt, és erről Egyiptom és Szaúd-Arábia is tud. Más izraeli és egyiptomi védelmi források pedig arról számoltak be a Haaretz izraeli napilapnak, hogy informális szövetség van a sínai csoport és Gáza között: a Hamasz egészségügyi ellátást nyújt a sérült milicistáknak, míg a dzsihádista csoport fegyverraktárakat biztosít a palesztin terrorszervezet számára, és segít azokat az övezetbe csempészni.

Egyiptomnak mindenesetre a legkeményebb csatákra kell felkészülnie a térségben, ahol az izraeli védelmi és hírszerzési források becslései alapján a Sínai Tartomány több száz képzett és felfegyverzett harcossal rendelkezik, és bőven akad kollaboráns is. Döntő többségük helyi beduin, akik kábítószer- és fegyvercsempészettel, valamint emberkereskedelemmel foglalkoznak. A beduinok mellett Gázából és Líbiából is utánpótláshoz jut a helyi terrorista erő. A Muzulmán Testvériség pedig olyan információkkal és hírszerzési értesülésekkel van a segítségükre, amelyek alapján az egyiptomi infrastruktúrára és gazdaságra tudnak csapást mérni.

A januári véres támadás óta, amelyben 30 katona vesztette életét, az egyiptomi hadseregnek a félsziget középső és déli részén sikerült valamennyire normalizálnia a helyzetet. Ezt főleg úgy érték el, hogy lefizetésekkel, fenyegetéssekkel és büntetésekkel megszerezték több fontos törzsi vezető támogatását. Az északi térségben azonban továbbra is kritikus a helyzet annak ellenére, hogy Izrael engedélyezte, hogy a két ország közötti békeszerződésben előírtakhoz képest több egyiptomi katona állomásozzon a régióban. A probléma izraeli szakértők szerint az, hogy az egyiptomi hadseregnek nincsenek olyan különleges alakulatai, amelyeket gerillák elleni harcokra képeztek ki. A múlt heti támadás kapcsán kérdések merültek fel Egyiptom hírszerzési képességeit illetően is. Szakértők szerint ugyanis szinte biztos, hogy több kommunikációs csatornát is használtak a milicisták az előkészületek során.

Az tagadhatatlan, hogy az elmúlt évek viszontagságait megszenvedte az ország. A gazdaság romokban hever, bár Al-Szíszi nagy erőfeszítéseket tesz, hogy az országot ezen a területen talpra állítsa, ami szerinte lényeges a terror elleni küzdelemhez. A radikális iszlamizmus elleni harchoz azonban nem kap támogatást sem az Egyesült Államok, sem pedig Európa részéről. A Nyugat katonai diktátorként tekint rá, mert erővel elmozdított a hatalomból egy demokratikusan megválasztott elnököt. Tagadhatatlan, hogy számos jogosan bírálható intézkedés és fellépés fűződik a nevéhez, és hogy Egyiptom nagyon messze áll attól, hogy demokratikus államnak nevezzük. De az alternatíva ennél még rosszabb. Mohamed Murszi ugyanis iszlamista diktatúra kiépítéséhez kezdett rövid elnöki pályafutása alatt.

Olvasson tovább: