Kereső toggle

Irán már nem lator állam

Aláírták a Hatok az atommegállapodást Teheránnal

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Két évnyi tárgyalás, féltucatnyi határidő-hosszabbítás és diplomáciai zsákutca után a Hatok (az ENSZ öt állandó tagja és Németország) Bécsben megállapodott Iránnal a perzsa állam atomprogramjáról. A megállapodást aláírók hangsúlyozzák, „történelmi egyezmény” született, ami hosszú időre megszünteti annak veszélyét, hogy Irán atomfegyverhez jusson. A Hatok szerint erre megfelelő garanciák vannak a megállapodásban, Teherán viszont úgy értékeli, hogy megbukott a nyugati „zsarolás”, az embargós politika. A térségben a legközelebbi érintett, Izrael úgy véli, súlyos hiba volt a paktum, aminek eredményeként „Irán biztonságos utat kap az atomfegyverhez”.

A megállapodás legfőbb pontjai szerint Irán megtarthatja nukleáris infrastruktúrájának nagy részét, és továbbra is engedélyezik számára, hogy urániumot dúsítsanak az ország területén. A Hatok elvárják ugyanakkor, hogy Irán „építse vissza” az atomprogramját a 10-15 évvel ezelőtti szintre, amit majd a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség ellenőrizne. Az ENSZ-fegyverembargó még 5 évig hatályban marad, a rakéta-technikára vonatkozó szankciók pedig nyolc évig. Az IRNA teheráni állami hírügynökség értesülése szerint a külföldi bankokban befagyasztott iráni pénzeket is felszabadítják.
A megállapodást az amerikai kongresszusnak is jóvá kell még hagynia, de elutasítás esetén Obama elnöknek vétójoga van a döntéssel szemben. Az elnök előre jelezte, hogy mindenképpen aláírja a megállapodást, mert szerinte az „biztonságosabbá teszi a világot”, míg az egyezmény nélkül senki nem tudja garantálni, hogy nem tör ki újabb háború a Közel-Keleten.” Elvileg a képviselőház két háza minősített többséggel érvénytelenítheti Obama aláírását, ennek azonban az erőviszonyok alapján kevés a realitása. A republikánusok és az Izraelt támogató demokrata törvényhozók megnyugtatása érdekében Obama mindenesetre beleegyezett az Irán-barát libanoni Hezbollahhal szembeni szankciók szigorításába és a törvényhozási vizsgálatba.
Az európai aláírók számára elsősorban a gazdasági szempontok a fontosak. Németország az embargó bevezetése előtt 4,4 milliárd eurós exportot ért el Irán felé, és a francia valamint brit kivitel is jelentős volt. Miután az egyezmény több tíz milliárd dollár, eddig befagyasztott iráni forrást szabadít fel, a perzsa állam gyorsított ütemben tudja megvalósítani az elmaradt technológiai beruházásait és ipari beszerzéseit. Miután az Egyesült Államok már 1979, a teheráni túszválság óta bojkottálja Iránt, számukra sokkal hosszabb időt vehet igénybe a visszatérés, ami szintén az európai exportőröknek kedvez.
Az újrainduló kőolajexportban Irán – Zanganeh olajipari miniszter bejelentése szerint – első számú piacként Európát és Ázsiát célozza meg. Irán számára kedvező, hogy több hagyományos kőolajtermelő ország – Szíria, Líbia, Irak és Dél-Szudán – súlyos politikai válsággal küzd. Az OPEC-tagállamok napi 31 millió hordó olajat termelnek, de Szaúd-Arábia egyértelműen ellenzi az országokra szabott kvóták visszaállítását, mert az a visszatérő Iránnak kedvezne.
Az egyezményt Izraelben a kormánykoalíció és az ellenzék pártjai egyaránt elítélték. Benjámin Netanjahu szerint történelmi léptékű, súlyos hiba az alku, és ezt telefonon el is monda Barack Obamának. Az izraeli miniszterelnök szerint Irán az eddigi magatartása alapján egyáltalán nem biztos, hogy tartja magát a megállapodáshoz, ám, ha ezt is tenné, 10-15 év múlva gazdaságilag megerősödve újrakezdheti az atomprogramját, miközben bőven marad forrás a nemzetközi terrorizmus támogatására. Netanjahu hangsúlyozta, Izrael mindent megtesz annak biztosítására, hogy Irán ne juthasson atombombához.

Olvasson tovább: