Kereső toggle

Fordulat a görög ügyben

Azért húzós nyaruk lesz

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Habár a hétfő éjszakába nyúló uniós csúcson az érintettek végül pozitívan értékelték az új görög javaslatcsomagot, a héten még összeülnek a felek a végső egyezség megtárgyalására. A görög kormány legutóbbi ajánlatában már több területen engedett a nemzetközi szervezetek kéré-seinek, és ez reménysugarat jelent a nyárra nézve, hiszen a júliusi részleteket már biztosan nem tudnák külső segítség nélkül törleszteni.

A The Guardian Online vezércikke szerint a „görög dráma a legkritikusabb 48 óráját éli most”, és minden bizonnyal nem tévednek. Az első számú tét továbbra is az a 7,2 milliárd euró, ami a június végén kifutó mentőcsomagból még hátra van. Ezt a pénzt eddig Athén az elégtelen reformjavaslatok miatt nem kaphatta meg. Az öt éve húzódó folyamatot az utóbbi hónapokban számos parttalan vita és időhúzás jellemezte. Legutóbb pedig az is csak súlyosbította a helyzetet, hogy Athén véletlenül rossz dokumentumot küldött meg előzetesen a hétfői tárgyalásokra. Habár a kavarodás miatt a „Eurogroup tagjai nem tudtak felkészülni a tanácskozásra”, a találkozó mégis kvázi pozitívan zárult. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint ugyanis ez a „11. órában beadott görög javaslat” végre „jelentős lépést” tett a megegyezés irányába, mégpedig a „következő napokon belül”. „Meg vagyok győződve róla, hogy a hét folyamán létrejön a végső megállapodás, már csak azért is, mert a héten muszáj erre megoldást találnunk” – tette hozzá.

A görög kormány most – minden előbbit korrigálandó – a következőket ajánlotta: a nyugdíjkorhatárt fokozatosan 67 évre emelik, és ezzel párhuzamosan csökkentik a kedvezmények számát is. Továbbá, a legmagasabb áfakulcs 23 százalék lesz, míg az alapvető élelmiszereké és az energiahordozóké 13, a gyógyszereké és a könyveké pedig 6 százalék. Ezen kívül különadóval sújtják az 500 ezer eurós bevételt meghaladó cégeket, és megsápolják a privát luxushajók, jachtok tulajdonosait is.

Ám sokak szerint, ha ehhez az összeghez most hozzá is jutnak, legfeljebb csak nyár végéig lesz elég pénzük, ősszel azonban megint kezdődhet minden elölről. Júniusban ugyanis 1,6 milliárd eurót, júliusban 3,9, augusztusban 3,5 milliárdot kellene visszafizetnie a görög kormánynak. Összességében a legnagyobb hitelezőjük az EFSF mentőprogram (63 százalék), majd a különféle kötvények (15,5), valamint az IMF (9,5) és az EKB, azaz az Európai Központi Bank (7). A görög hitelek legnagyobb részét ugyanis már nem a különböző államkötvények teszik ki, hanem „szuverén országhitelek”. Ezek arányát a tagországok GDP-je határozta meg, így a hitelek negyedét Németország állja. Utána következik Franciaország, Olaszország és Spanyolország. A hollandok például Görögország ötödik legnagyobb hitelezői a maguk 11,9 milliárd eurójával, ami – a helyi statisztikai hivatal honlapja szerint – egy holland lakosra vetítve fejenként 700 euró.

A teljes görög mínusz 316 milliárd euró (a GDP-jük 176 százaléka), amelyhez az Európai Unió – elviekben – 240 milliárdnyi segélyt adott, és amiből idén 19 milliárd euró esedékes. 2008 óta viszont a görög GDP 26 százalékot esett, miközben 2001 és 2008 között meredeken nőtt – olvasható az rt.com híroldal összeállításában.

Persze a görög javaslattal sem mindenki elégedett, sőt! Az EKB egyik volt igazgatója, Francesco Papadia szerint a görögök két ponton fognak elvérezni: javaslataik nem javítják a gazdaság versenyképességét, és nem jelentenek adósságcsökkentést sem. A BBC Newsnight gazdasági szerkesztője, Duncan Weldon helyesli ugyan a fogyasztást és a vállalati nyereséget érintő adók emelését, de ő is megjegyzi, hogy ez bizony aligha fogja Görögországot fenntartható növekedési pályára állítani –  habár a görög kormány ezt állította a benyújtott csomagról.

Hasonlóan, a londoni Capital Economics közgazdászai is kiemelték legutóbbi jelentésükben: adósság-fenntarthatósági modelljük szerint a görög szuverén adósságállomány akár 50 százalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a görög államadósság/GDP-ráta kezelhető méretűre csökkenjen. A Capital Economics szerint ráadásul nem biztos, hogy egy ilyen mértékű adósságleírás összeegyeztethető lenne Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával. Az eurózónából való azonnali kilépésük (az angol nyelvű sajtó találó kifejezésével „Grexit”) veszélye viszont most némileg elült. Legalábbis így vélekedett Carsten Brzeski, az ING bankcsoport szakértője, aki azért hozzátette, hogy a hétfői enyhülés ellenére sok euro-groupos pénzügyminiszter keserű szájízzel hagyta el a tárgyalótermet.

Ám ez a megújult optimizmus most hirtelen végigsöpört a világ tőzsdéin: a japán Nikkei 15 éves csúcsra ugrott, és az európai piacokon is eluralkodott a pozitív hangulat. Persze az eufória inkább erős fellángolás jelen esetben, hiszen Görögország hosszú távú problémái egyáltalán nem lettek orvosolva – emelte ki a Guardiannek Michael Hewson, a CMC Markets vezető piacelemzője. Görögországnak és hitelezőinek csupán néhány napjuk van arra, hogy június 30-a előtt megegyezzenek. Ezen a napon ugyanis a görögöknek 1,6 milliárd eurót kell kifizetniük az IMF számára. (Ez maga is már egy csúsztatás eredménye, hiszen eredetileg június során négy alkalommal kellett volna törleszteniük kisebb összegeket.) Ellenkező esetben viszont újra terítékre kerülne az azonnali „Grexit” veszélye. Ezt viszont még a hitelezőik is nagyon szeretnék elkerülni – állítja a Guardian.

Grexit után Brexit?

A „Brexit”, azaz a britek kilépése az EU-ból nem jó választás – üzenték a franciák a rangos Le Monde magazinon keresztül – ezúttal kivételesen és szándékosan angol nyelven. „Csakúgy, mint 1815-ben, a ti jövőtök (most is) Európában van” – olvasható a lap vezércikkében, utalva a waterlooi ütközetre, amelynek 200. évfordulójáról június 18-án emlékeztek meg.  „Az ország, amely sarokba szorította Napóleont, most nem adja meg magát Nigel Farage-nak.” A franciák szerint a briteket ismét a „splendid isolation”, azaz az Európától való klasszikus elszigetelődés vágya kísérti. „Ma ünnepélyesen felszólítjuk barátainkat, ott a csatorna túloldalán, hogy legyetek óvatosak, mert az unió elhagyása lehet a ti Waterlootok! És hogy az üzenet biztosan elérjen hozzátok, olyan messzire mentünk, hogy mindezt angol nyelven közöljük. Angol urak, ne engedjétek, hogy a hamis függetlenség szirénei eltaszítsanak benneteket a kontinenstől!” 1815-ben Waterloonál, az európai történelem nagy napján véget ért Európában Napóleon és a francia dominancia uralma, és megkezdődött a britek százada. A félnapos csata során több mint tízezren vesztették életüket, és már Arthur Wellesley, Wellington hercege is majdnem megadta magát, amikor megtörtént a győzelem. Napóleon öröksége sokat változott az elmúlt időkben a francia elmékben. A mai francia vezetők is jobbára ódzkodnak a napóleoni megemlékezésektől – még austerlitzi győzelme ellenére is –, mondván, hogy diktátor és káros példakép. „Franciaországban a napóleoni legenda már sokat veszített a fényéből” – olvasható a Le Monde-ban. „A katonai zseni, aki egyben zsarnok is volt. A forradalmár és a modern Európa megálmodójának öröksége mára némileg árnyalódott a szolgaság és az urambátyám világ emlékével is.” Waterloo utolérhetetlen érdeme azonban – emelik ki a franciák –, hogy „200 éves angol–francia békekorszak” következett utána.

Olvasson tovább: