Kereső toggle

Sorozás dzsihádra

A rendőrség nem kockáztat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Boszniában növekszik a szélsőséges vahabiták által elkövetett merényletek száma, akik egyre nyíltabban vállalják az Iszlám Állammal való azonosulást. Egyes helyeken rendszeresen megjelenik az Iszlám Állam zászlaja, és az erőszakos toborzás is egyre gyakoribbá válik. A vahabita tanokat követő harcosok közül többen térnek vissza a muzulmán enklávéba, hogy öngyilkos merényleteket hajtsanak végre. A térséget ismerő szakemberek szerint a feszültség egyre nő, a mesterségesen egyben tartott Bosznia újabb etnikai-vallási háború kirobbanásával fenyegeti Európát.

Kitűzték az Iszlám Állam (IÁ) zászlaját és más jelzéseit egy északkelet-boszniai faluban, amelyet a rendőrség évek óta megfigyelés alatt tart – számolt be a Nezavisne Novine című boszniai lap a múlt hét végén a még a tartományban is szélsőségesnek titulált cselekményről. A szóban forgó települést, Gornja Maocát már egy évtizede figyeli a rendőrség, az 1992–95-ös boszniai háború után ugyanis több tucat, arab országokból származó egykori zsoldos telepedett le benne, boszniai állampolgárságot kapva. Az évek során a település a szélsőséges iszlamista mozgalmak boszniai központjává vált, a vahabita mozgalom egyik vezetője, a Bilal néven ismertté vált Husein Bosnic is sok időt töltött ott.
Husein Bosnicot több társával együtt szeptemberben vette őrizetbe a boszniai rendőrség; a gyanú szerint a férfi terrorista csoportot szervezett, finanszírozott és népszerűsített, valamint szíriai és iraki harcokra toborzott embereket. A boszniai vahabita mozgalom vezetőjének pere a jövő héten kezdődik, a hatóságok példátlan szigorral készülnek rá a terrorfenyegetettség miatt.
Az állami nyomozó hivatal illetékesei a Nezavisne Novine című lapnak kijelentették: lépni fognak a Gornja Maocában történtek, azaz az Iszlám Állam jelzéseinek kitűzése ügyében, mivel a szimbolikus cselekedet nemcsak egy „vagány” tett volt, hanem törvénybe ütköző cselekedet. Bosznia-Hercegovina nyáron módosított büntető törvénykönyve tiltja a csatlakozást idegen katonai vagy félkatonai szervezetekhez, és tíz évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatja a külföldi hadszíntéren harcoló zsoldosokat, de szabadságvesztéssel bünteti azokat is, akik katonai vagy félkatonai osztagokat szerveznek külföldi harcokra, illetve kiképzik az önkénteseket. Börtönbüntetésre ítélhetők azok is, akik nyilvánosan vagy a médián keresztül a külföldi harcokban való részvételt népszerűsítik. A szíriai összecsapásokban eddig bizonyítottan közel ötven bosznia-hercegovinai állampolgár harcol és harcolt a szélsőséges iszlám szervezetek soraiban, a szíriai és iraki akciókban. A vahabiták, ha kell, erőszakosan is besorozzák a muszlim hitű fiatalokat, sőt nem egyszer éjszaka viszik el a tinédzser korú gyerekeket, hogy felkészítsék őket szent küldetésükre, a dzsihádra.
A belgrádi újságok nem egy beszámolót közöltek már ezekről az esetekről, de a legutóbbi tuzlai eset elszenvedője, F. B. személyesen is megszólalt több lap hasábjain. Az özvegyasszony Zoran Dmitrovic újvidéki politológusnak is elmondta a történetét. F. B. azért szökött Szerbiába kiskorú gyermekével, mert Tuzlán vahabiták jöttek érte, hogy elvigyék Szíriába. Szerbiától menedékjogot kért, és soha többet nem akar visszamenni a Tuzla melletti szülőfalujába. Éjszaka álmából riasztották fel, dörömböltek az ajtón. Automata fegyverekkel felszerelt vahabiták álltak az ajtó előtt. Arcon vágták, és közben ezt kiabálták: „Allahnak szüksége van a fiadra”, majd azt mondták, hogy visszajönnek a gyermekért, készítse fel az útra. Másnap elment a rendőrségre, hogy jelentse az esetet, és védelmet kérjen. Ott azt mondták neki, hogy már négy férfi és fiú eltűnt, és különben is ne várják tőlük, hogy 250 eurónak megfelelő fizetésért majd ők kockáztatják az életüket.
„Az eset egyik tanulsága, hogy az erőszakos iszlámmal szemben nem tudnak hatékony eszközökkel fellépni a hatóságok, csak a konkrét eseteket tudják kezelni, de nem tudnak a feltárt ügyekben előre haladni” – mondja lapunknak Zoran Dmitrovic. A fundamentalisták az eltelt két évtizedben, a boszniai háború óta kiépítették kommunikációs csatornáikat, infrastruktúrájukat, az elszigetelt településeken éppen úgy, mint a városokban, a radikális papság által irányított nagymecsetek közelében. Híroldalakkal rendelkeznek, újságokat adnak ki, propagálják a „szent háborúban” való részvétel előnyeit. Ehhez természetesen pénz kell, nem is kevés, és közel-keleti szponzorok jócskán akadnak.

Bosszú

Egy fegyveres férfi Allah Akbar kiáltással támadott meg a közelmúltban egy rendőrőrsöt Bosznia-Hercegovina északkeleti részén, Zvornikban. A rajtaütésben egy rendőr meghalt, két másik pedig megsebesült. A biztonsági erők végül lelőtték a támadót. A tettes a 24 éves, muszlim Nerdin Ibric volt, aki, bár tettét egyedül követte el, vélekedések szerint mástól kaphatta az utasításokat. A fiatalember apját 1992-ben, a boszniai polgárháború idején szerb rendőrök és boszniai szerb katonák gyilkolták meg – értesült a Dnevni Avaz című boszniai napilap. A boszniai háború idején Zvornik muszlim lakosságát elüldözték, Ibric apját pedig 1992. június 1-jén körülbelül 750 másik bosnyák személlyel együtt a boszniai szerb katonaság, a zvorniki rendőrség és a szerbiai félkatonai alakulatok tagjai elvezették, majd ismeretlen helyszínen meggyilkolták – írta a lap. Félhivatalos információk szerint a támadó a vahabita mozgalom tagja volt.

Olvasson tovább: