hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az Amnesty International jelentése Kelet-Ukrajnából
Összetört testek

2015. 06. 05.
A kelet-ukrajnai konfliktus háborús bűncselekményeit összefoglaló jelentést adott ki az Amnesty International (AI). Az Összetört testek: Kínzások és kivégzések Kelet-Ukrajnában című dokumentum meggyőző bizonyítékokkal támasztja alá, hogy a szembenálló felek mindegyike bántalmazott és illegálisan tartott fogva embereket.

Az áldozatok és szemtanúk beszámolói által alátámasztott jelentés leírja, hogy a volt foglyokat csonttöréssel járó verésekkel, elektro­mos árammal és alvásmegvonással kínozták, színlelt kivégzésekkel fenyegették, valamint a szeparatisták oldalán a hadifoglyok tömeges kivégzése is előfordult. Az AI beszámolt több szemtanú elbeszéléséről, akik egybehangzóan azt állították, hogy a szeparatisták egyik szabadcsapata, a Vosztok 2015 januárjában tömeges kivégzést hajtott végre az egyik ukrán zászlóalj foglyul ejtése során, Krasznij Partizan bevételekor.
A foglyokkal különösen kegyetlenül bánt egy nő, aki több fogságba esett katonát is lelőtt és megsebesített, miután megadták magukat, és már fegyvertelenek voltak: őt egy férfi harcostársa utasította rendre.
Ugyanakkor a Kijev-párti szélsőjobboldali csapatok is követtek el a genfi egyezménybe ütköző cselekményeket: a Jobb Szektor nevű szervezet az áldozatok beszámolója szerint illegális fogolytábort működtet, ahol a szeparatizmussal vádolt személyeket fogva tartják és kegyetlen bánásmódban részesítik. Az Amnesty International megkeresésére a kijevi hadvezetés és a biztonsági szolgálat sem reagált, ezért a jelentés készítői ezeket az információkat hitelesnek tekintik. Különösen megrázó annak az áldozatnak az elbeszélése, akit Volnovahában vettek őrizetbe és tartottak fogva öt napig a Jobb Szektor fegyveresei. A férfit, akit Alekszander Pincsukának hívnak, azért kínozták meg különösen kegyetlenül, mert a szeparatisták egyik vezérével megegyezik a vezetékneve. A férfi elmondása szerint ketten beléptek a cellájába, és azzal vádolták meg, hogy azért megy Oroszországba, hogy információt adjon át Ukrajnáról. A férfi azzal védekezett, hogy üzleti útra ment, de ezt nem ellenőrizték. Nejlonzsákot húztak a fejére, amitől fuldoklott, és mindig ugyanazt a néhány kérdést tették fel. Azt feltételezték, hogy rokona a szeparatista vezetőnek, és a hollétét próbálták kiverni belőle, majd élve eltemetését szimulálták. Amikor a föld alatt elvesztette az eszméletét, kihúzták a gödörből, elvették a kabátját és az óráját, majd visszavitték a cellájába. Másnap újra kihallgatták: azt akarták kideríteni, hány tank van Donyeckben. Mivel a férfi nem tudott válaszolni, olyan kegyetlenül megverték, hogy súlyos koponysérülést szenvedett. Öt nappal őrizetbe vétele után elengedték, és a donyecki kórházban háromhetes kezelésen ment át. Orvosa elmondása szerint életmentő beavatkozásra volt szüksége, ha nem kapott volna segítséget, meghal.
Noha mindkét oldalon fordultak elő kegyetlenkedések, a szeparatisták egyik vezetője, a népi hősként tisztelt korábbi autófényező, mostani nevén Motorola, újságírói kérdésre maga ismerte el, hogy részt vett hadifoglyok kivégzésében. Vlagyiszlav Szeleznyov, az ukrán hadvezetés hivatalos képviselője a Ria Novosztyi hírügynökségnek eljuttatott közleményében megfogalmazta, hogy az ukrán hadsereg „semmilyen körülmények között nem alkalmaz kínzást, kegyetlenséget. Nemcsak humánusan járunk el a hadifoglyokkal, hanem a megfelelő orvosi ellátásban is részesítjük őket.”
A kijevi hadvezetés nyilatkozata ellenére azonban komoly problémát jelentenek azok az önkéntes alapon szerveződött csapatok, mint a Jobb Szektor vagy a Dnyeper, amelyek nem hajlandóak mindenben a kijevi vezetés utasításai szerint eljárni. Gyenisz Krivosejev, az AI londoni irodájának egyik tagja elmondta: az ukránok reputációját nagyban rontja, hogy a bíróságok nem indítanak eljárást a hozzájuk panasszal forduló bántalmazottak ügyében, még ott sem, ahol Kijev-párti a város. Sokszor elutasítják az orvosi látlelettel, vagy nyilvánvalóan ütésektől származó sérülésekkel bírósághoz forduló emberek keresetét, az ukrán biztonsági szolgálat pedig elutasítja a jogvédő szervezet megkeresését a fogvatartottak számára vonatkozóan. A leginkább azonban az nehezíti a jogvédő szervezetek helyzetét, hogy hivatalosan nincs a térségben hadiállapot, mert Moszkva tagadja részvételét a konfliktusban – így a fogvatartottak nem minősülnek hadifoglyoknak, a Nemzetközi Vöröskereszt vagy egyéb jogvédő szervezetek pedig nem gyakorolhatják a felügyeleti jogot a foglyok körülményeinek megfigyelésére.

Nemkívánatosak

Vlagyimir Putyin elnök aláírta a nemkívánatos külföldi és nemzetközi szervezetek betiltását lehetővé tévő törvényt, miután a szélsőjobbos-populista Oroszországi Liberális Demokrata Párt javaslatára készült tervezetet a parlament mindkét háza megszavazta. Az új jogszabály alapján betilthatják azoknak a nem kormányzati szervezeteknek a működését, amelyek veszélyeztetik „Oroszország alkotmányos rendjének alapjait, védelmi képességeit és biztonságát”. A büntetőjogi felelősségre vonás után ezeknek a szervezeteknek a vagyonát befagyaszthatják. A Moszkva által „külföldi ügynöknek” vagy „nemkívánatosnak” minősített szervezetek között több olyan nagy múltú civil vagy tudományos csoport is van, amelyek finanszírozásuk elvesztése révén ellehetetlenülhetnek, mint például a Dinasztia nevű alapítvány, amely számos tudós, tanár és a kultúrában tevékenykedő szakember szerint nagy csapást fog jelenteni az orosz tudományos élet számára. Pavel Csikov, az Agora elnevezésű jogvédő szervezet aktivistája szerint a törvény kifejezetten orosz állampolgárok ellen irányul, nem a külföldiek ellen, hiszen a nemkívánatos szervezetek részére dolgozó oroszokat fogják adminisztratív úton felelősségre vonni. A közelmúltban az Oroszországi Liberális Demokrata Párt képviselője, Vitalij Zolocsevszkij az ügyészséghez fordult, hogy egy sor civil szervezetet ellenőriztessen az új törvények alapján, így veszélybe került néhány jelentős csoport működése. Ezek közé tartozik a Human Rights Watch, a Transparency International, a Carnegie alapítvány vagy a Memorial nemzetközi szervezet.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | [email protected] | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: [email protected]. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!