Kereső toggle

Vallási térkép 2050

Kína megmentheti a kereszténységet a kisebbségi léttől

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Az iszlám fog a legdinamikusabban növekedni, de továbbra is a kereszténység lesz a világon a legnagyobb vallási csoport – derül ki a Pew Research Center legfrissebb tanulmányából, amely azt vizsgálta, milyen változások és tendenciák várhatók a világ nyolc nagy vallási csoportjának létszámában a következő évtizedekben. Az elemzés képet ad Magyarország népességének és vallási összetételének jövőbeli alakulásáról is.

A washingtoni központú Pew Research Center (PRC) nyolc vallási csoport (buddhista, keresztény, hindu, zsidó, muszlim, népi vallásokat követő, egyéb vallású, egyik valláshoz sem tartozó) demográfiai adatai alapján igyekezett meghatározni, vajon milyen változások várhatóak a világban a következő négy évtizedben. Négy évvel ezelőtt még a Föld népességének csaknem harmada vallotta magát kereszténynek (2,2 milliárd fő), és az iszlám volt a második legnagyobb vallási csoport 1,6 milliárd követővel. A két csoport eltérő demográfiai trendjei miatt azonban változásra számíthatunk 2050-ig, ugyanis ekkor már a bolygó népessége meg fogja haladni a 9 milliárdot, és a lakosság 31,4 százaléka lesz keresztény (2,9 milliárd fő), 29,7 százaléka pedig muszlim (2,8 milliárd fő). Az iszlám növekedésének egyik oka az, hogy a szaporodás aránya a muszlimok körében a legmagasabb, hiszen egy nő átlagosan 3,1 gyermeket szül, míg a keresztények „mindössze” 2,7-et. A hindu családokban az átlagos gyermekszám 2,4, a zsidóknál pedig 2,3, vagyis az utóbbi három csoportnál nem elegendő a gyermekek száma a népesség számottevő gyarapodásához. A keresztény csoportok várhatóan lassabb ütemben fognak növekedni, csakúgy, mint a népesség többi része, ezért 2070-re a muszlim lakosság utol fogja érni, 2100-ra pedig már meg is haladja majd 1 százalékkal a keresztény lakosságot. Kutatók szerint azonban akár meg is hiúsulhatnak ezek az előrejelzések akkor, ha például Kína lakosságának nagy része keresztény hitre tér, hiszen akkor ismét a kereszténység válna a legnépesebb vallássá – sőt, amennyiben a muszlim többségű országokban tömegesen válnának ateistává a lakosok, akkor szintén lelassulna az iszlám növekedésének mértéke.
Egyedül a buddhisták száma nem fog számottevően gyarapodni, részben az alacsony születési ráták, részben az elöregedő kínai, thaiföldi és japán népesség miatt. A zsidó közösség a várható 16 százalékos növekedés nyomán több mint 16 milliós lesz négy évtized múlva, viszont a trendek szerint az Egyesült Államokban már nem a judaizmus, hanem az iszlám lesz a második legnagyobb létszámú vallás. A népi vallások (afrikai, kínai, ausztrál tradicionális vallások, indián hitvilág) követői világszerte 405 millióról 450-re fognak szaporodni, az összes többi vallás esetében (baha’i, szikhek, taoisták stb.) pedig mindössze 6 százalékos lesz a növekedés, vagyis ezeknek a csoportoknak a létszáma összesen 61 millió lesz globálisan.
Bár 2010-hez képest globálisan 3 százalékkal csökkenni fog azoknak az aránya, akik egyik valláshoz sem tartoznak, Európában és Észak-Amerikában a mainál többen lesznek – az öreg kontinensen 2050-re a lakosság harmada lesz ateista, agnosztikus vagy egyik vallással sem azonosuló.  
Ahogy a fenti példa is mutatja, a földrajzi elhelyezkedés is erősen átrendezi a világ vallási térképét 2050-re. A magas születési számmal rendelkező, csökkenő gyermekhalandóságot mutató fejlődő országokban gyorsabban nő az adott vallásokhoz tartozók létszáma, míg az elöregedő társadalmakban csökkenő tendencia figyelhető meg. Ennek megfelelően az iszlám és keresztény hívők száma elsősorban Afrika szubszaharai térségében fog jelentősen növekedni a jövőben. Más részről azonban a nem vallásos népesség nagyobb része ma olyan helyeken él, ahol alacsony a születésszám és a társadalom elöregedőben van, mint Európa, Észak-Amerika, Kína és Japán.
Európa népessége egyébként 11 százalékról 8-ra fog fogyni, és a keresztény közösségek lélekszáma 553 millióról 454 millióra zsugorodik majd – de még így is a kontinens legnépesebb vallási csoportja marad. Viszont a bevándorlás és a már említett demográfiai tényezők miatt a lakosság 10 százaléka lesz muszlim, ez pedig 4 százalékos növekedést jelent a 2010-es adatokhoz képest. További érdekesség, hogy a migráció miatt csaknem megduplázódik a jövőben a hindu és a buddhista hívők száma Európában.
A kutatás talán legérdekesebb prognózisa, hogy bizonyos országokban meg fog változni a többségi vallás. Macedónia és Bosznia-Hercegovina például 2050-ben már nem keresztény, hanem muszlim többségű lesz, Franciaországban, Új-Zélandon és Hollandiában pedig az ateisták és agnosztikusok lesznek a legtöbben. Emellett Ausztráliában és az Egyesült Királyságban is várhatóan 50 százalék alattira fog zsugorodni a népességen belül a keresztények aránya.
A hívők egyik vallásról a másikra való áttérésének tekintetében országonként eltérőek a tendenciák, hiszen valahol felnőttkorban hagyják el az emberek a gyermekkori vallásukat, máshol viszont nagyon ritka vagy illegális, sőt halállal büntetendő a hit elhagyása. A PRC kutatásából az derül ki, hogy az Egyesült Államokban általában azok válnak kereszténnyé, akiket nem vallásosan neveltek, és a legtöbben azok közül hagyják el a hitüket, akik keresztény nevelést kaptak, viszont ők ez után nem is csatlakoznak más vallási csoporthoz.
Ennek megfelelően a jövőben a kereszténység szenvedheti el a legnagyobb mértékű veszteséget az áttérések miatt, ugyanis a kutatás szerint 106 millióan fogják elhagyni a hitüket, és ők nem is fognak más vallási csoportba belépni, viszont mindössze 40 milliónyian térnek majd keresztény hitre, vagyis sokkal többen lesznek a kiszakadók az új hívőknél. A kereszténységhez hasonlóan hanyatlani fognak a buddhista és a zsidó közösségek is, vagyis ezeknél a csoportoknál nagyobb lesz a hitüket elhagyók aránya azoknál, akik betérnek. Az iszlám viszont az áttérések tekintetében is növekedésre számíthat: több mint 12,5 milliónyian fogják a következő évtizedekben az iszlámot választani, elhagyni viszont csak 9,4 milliónyian.

Feljövőben az iszlám

Magyarország számára rossz hír, hogy a népesség az évszázad felénél 8,5 millióra apad, arra azonban nem tér ki a kutatás, hogy ez a további elvándorlásnak vagy pedig az alacsony születésszámnak lesz köszönhető. Hazánk vallási összetételében is érdekes változás várható: 2010-ben ugyan még a lakosság 81 százaléka vallotta magát kereszténynek, 2050-re azonban ez 76 százalékra fog csökkenni, és a nem vallásosak aránya 23 százalékra nő, vagyis ezzel az ateisták és agnosztikusok válhatnak a második legnépesebb „vallási csoporttá”. A harmadik helyezett pedig az iszlám, ugyanis a négy évvel ezelőtti kevesebb mint 0,1 százalék helyett 2050-ben már a magyar lakosság 0,4 százaléka muszlim vallású lesz.

Olvasson tovább: