Kereső toggle

Össztűz alatt Obama

Az elnök közel-keleti politikája naiv és alacsony hatékonyságú

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Egy zártkörű, a republikánus párt támogatói részére szervezett találkozón George W. Bush volt amerikai elnök élesen bírálta utódja közel-keleti politikáját – értesült a Bloomberg hírügynökség. Az elnök  drónháborúját vizsgálja a CIA és a Szenátus külügyi bizottsága is.

A nyilvánvaló stratégiai különbségek ellenére Bush eddig tartózkodott attól, hogy nyilvánosan kritikát fogalmazzon meg Obamával kapcsolatban. Az április végi találkozót a leggazdagabb republikánus szponzorként számon tartott Sheldon Adelson kaszinómilliárdos szervezte a Las Vegas-i Venetian luxusszállodában. A résztvevők a Republikánus Zsidó Koalíció tagjai voltak.
A kiszivárgott értesülések szerint Bush kijelentette, hogy a Barack Obama által szorgalmazott nukleáris megállapodás Iránnal sérti Amerika biztonsági érdekeit. A volt elnök szerint Obama naiv, amikor azt hiszi, hogy az úgynevezett mérsékelt iráni vezetők, köztük Hasszán Roháni hatalomra jutása érdemi változást hozott az iráni politikában. Bush úgy véli, hogy Roháni szerepe nem több, mint hogy szóvivőként mosolyogva keresztülvigye az iráni vallási vezetők akaratát a nyugati tárgyalófelekkel szemben.
Bush hosszú távú veszélyt lát az egyezményben az Egyesült Államok számára. „Úgy látják, hogy a Közel-Kelet kaotikus hellyé vált? – tette fel a kérdést hallgatóságának. – Gondolják akkor csak végig azt, vajon milyen lesz ez a térség majd az unokáink számára! Ebből a szempontból kell az amerikaiaknak végiggondolni ezt a megállapodást.”
A volt elnök azt is elhibázottnak látja, hogy Obama az összes amerikai katonát kivonta Irakból, és ezzel hozzájárult az Iszlám Állam megalakulásához és megerősödéséhez. Bush az ISIS-t az „al-Kaida második felvonásának” nevezte.
„Ahhoz, hogy valaki hatékony elnök lehessen, komolyan kell gondolnia azt, amit mond” – jelentette ki Bush, aki szerint Obamának nincs stratégiája az Iszlám Állammal szemben. Egy kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy ha öccse, Jeb Bush elindul az elnökjelöltség megszerzéséért, tisztában kell lennie azzal, hogy a Bush név teher és egyben felelősség is lehet a számára.
Máshonnan is érkezett bírálat az elnök politikájával szemben. A brit The Guardian az elmúlt évek drónhadviselésének a mérlegét foglalta össze, annak kapcsán, hogy az elmúlt héten Obama beismerte, hogy egy ilyen sikertelen támadásban még januárban életét vesztette két, hosszú ideje az al-Kaida fogságában lévő nyugati túsz.
Az ügyben a CIA és az amerikai Szenátus külügyi bizottsága is vizsgálatot indított (lásd keretes írásunk). Az egyik túsz egy 72 éves amerikai állampolgár volt. Warren Weinsteint 2011-ben rabolták el pakisztáni otthonából, azóta tartották fogva Afganisztán és Pakisztán határán. A másik a 39 éves Giovanni Lo Porto volt, az olasz férfit szintén pakisztáni otthonából hurcolták el, és 2012 óta tartották fogságban a terroristák. Ő egy segélyszervezetnél dolgozott. Mindketten végül az amerikai akcióban vesztették életüket. Másik két amerikai állampolgár is meghalt, Ahmed Farouq és Adam Gadahn azonban a túszejtőkhöz tartoztak, mindketten az al-Kaida fegyveresei voltak.
A CNN értesülése szerint egyébként a szóban forgó dróncsapás során szerencsétlenül járt egyik túsz, Warren Weinstein doktor családja 2012-ben váltságdíjat fizetett fogvatartóinak, de azok mégsem engedték el.
A The Guardian összeállítása szerint a drónhadviselés gyenge pontja a hírszerzési adatok minősége. A téves értesüléseknek pedig civil áldozatok fizetik meg az árát. Oszama bin-Laden utódját, Ajman al-Zavahirit például 2006 januárjában és decemberében is megpróbálták likvidálni, sikertelenül. Azóta eltelt nyolc év és Zavahiri továbbra is életben van, a légi hajtóvadászatban viszont 72 gyerek és 29 felnőtt meghalt. Még többször próbálták az amerikai drónok levadászni a pakisztáni tálibok vezetőjét, Kari Huszeint. 2008 és 2010 között 6 dróntámadást hajtottak végre a likvidálására, de csak az utolsó járt eredménnyel. A mérleg: 128 halott, köztük 13 gyerek. Az elméletileg célzott és precíz drónhadviselés során eddig 41 terroristát sikerült levadászni, miközben további 1147 ember vesztette életét, nagy többségüknek semmi köze nem volt az al-Kaidához.

Vizsgálat vizsgálat hátán

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) főellenőre vizsgálatot indít, miután a CIA egy januári dróncsapása kioltotta egy amerikai és egy olasz túsz életét az afgán–pakisztáni határ közelében, ezenkívül több elemzés is várható a történtekről. Tényfeltárásba kezdett például a Szenátus hírszerzési bizottsága is. A CIA belső vizsgálatának függvényében Barack Obama elnök egy külső bizottságot kérhet fel arra, hogy mérlegelje az amerikai dróncsapások gyakorlatának módosítását. (Az elnök 2013 augusztusában, Edward Snowden leleplezéseit követően egy hasonló testületet kért fel arra, hogy vizsgálja felül a Nemzetbiztonsági Ügynökség, az NSA titkos adatgyűjtési gyakorlatát.) A CIA drónhadviselésének kezdetén még követelmény volt rendkívül nagy bizonyossággal megállapítani, hogy a konkrét célszemély mely konkrét időpontban mely konkrét helyen tartózkodik. George W. Bush elnök azonban 2008-ban engedélyezte az úgynevezett „kézjegyet hagyó csapásokat” (signature strike), amelyek olyan ellenfelek ellen irányulnak, akiknek pontos személyazonosságát nem sikerült megállapítani. A januári dróncsapás nyomán felerősödött a Fehér Házra nehezedő nyomás azzal a sokak által bírált magatartással kapcsolatban is, amelyet a kormány képviselői az amerikai túszok hozzátartozóival szemben tanúsítanak. Josh Earnest, az elnöki hivatal szóvivője közölte: Obama fontolóra vette, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a Pentagon, a külügyminisztérium és a hírszerzés képviselőiből álló külön testületet hozzon létre a túszmentésre irányuló erőfeszítések összehangolására és a családokkal való kommunikációra. Az új gyakorlat azonban nem módosítana azon az elven, hogy az Egyesült Államok nem tárgyal sem váltságdíjról sem egyéb követelésekről a túszejtőkkel. Earnest rámutatott, hogy engedményekkel talán meg lehetne menteni egy ártatlan életet, de „számtalan más ártatlan élet nagyobb veszélybe kerülne”.

Olvasson tovább: