Kereső toggle

Öngyilkossági hajlammal is kezelték a másodpilótát

Nem volt gyanús

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Lufthansa sajtóközleményben jelentette be, hogy tudott a 4U9525-ös Germanwings-járat utasait a biztos halálba küldő Andreas Lubitz másodpilóta depressziójáról – egy ideig nem is nyilvánították repülésre alkalmasnak a pilótát. Sőt, a férfi az öngyilkosságra való hajlama miatt is orvosi kezelés alatt állt, mielőtt pilóta vált volna belőle. Közben a Bild és a Paris Match bulvármagazinok a birtokukba került mobiltelefonos felvételről írnak, amely a gép utolsó pillanataiban készült.

A Bild című német, és a Paris Match nevű francia bulvárlap kedden arról számolt be, hogy a birtokukba jutott egy mobiltelefonnal készített videofelvétel, amit a szerencsétlenül járt Germanwings-járat egyik utasa készített. A marseille-i ügyész, Brice Robin viszont cáfolta, hogy a nyomozók birtokában lenne hasonló felvétel. Elmondása szerint több mobiltelefont is találtak a roncsok között, de ezek tartalmát még meg kell vizsgálniuk, és nagyon sok készülék nincs olyan állapotban, hogy ezt egyszerűen meg lehessen tenni.

A keddi nap a bejelentéseké volt, ugyanis a Lufthansa hosszú hallgatás után végül nyilvánosságra hozta, hogy 2009-ben Andreas Lubitz informálta a céget egy „már lecsengett súlyos depressziós időszakáról.” A sajtóhoz eljuttatott közleményben a Lufthansa médiaosztálya arról adott tájékoztatást, hogy a férfi kiképzésében több hónapos szünetre került sor emiatt, viszont a kiképzés végén a Lufthansa által megbízott orvosok száz százalékban repülésre alkalmasnak nyilvánították a tömeggyilkos másodpilótát.

Reiner Kemmler repülési pszichológus szerint ennek ellenére sem kizárható, hogy valaki depressziós állapotban is átmegy a vizsgákon. A szakember a Spiegel Online-nak elmondta: ha egy ilyen ember, ahogy Lubitz is, mindenáron pilóta akar lenni, akkor hajlamos eltitkolni depresszióját, amely azonnali kizárást jelent a repülésből. „Ha ez része az egójának, mindent megtesz, hogy elbagatellizálja a betegséget, és úgy viselkedik, mint azok a bűnözők, akik vállalják ugyan a terápiát, de ahogy kiengedik őket, visszaesnek.”

A depressziós személyek között ritkán fordul elő, hogy öngyilkosok akarnak lenni, de azok között, akik eljutnak idáig, általános, hogy gondolatban kidolgoznak egy forgatókönyvet arra, hogyan követnék el az öngyilkosságot. Erre utalhat a másodpilóta újságokban megjelent mondata is, hogy „majd meglátod, hogy megismerik a nevemet”. Bár az ilyen állapotot észre lehet venni, a pszichológus szerint nem szükségszerű, hogy a külvilág meg tudja állapítani az illető állapotának súlyosságát. „Sajnos egyre több ilyen őrült van, gondoljunk csak az Amerikában rendszeresen előforduló iskolai lövöldözésekre, vagy amikor egy ember, mielőtt öngyilkos lesz, megöli a gyerekeit, a feleségét, kiirtja a családot, és utána öli meg magát.”

Dr. Bíró Gyula pszichoterapeuta, klinikai pszichológus a Heteknek elmondta, hogy az öngyilkosság előtt gyakran elhangzik egy utolsó segélykiáltás, az úgynevezett „cry for help”, amit viszont sok esetben a környezet nem vesz észre, illetve rosszul értelmez. Lubitz esetében viszont a barátnője tudott arról, hogy a férfinak pszichés problémái vannak, de abból indult ki, hogy a kezelés alatt álló élettársa már a gyógyulás útjára lépett. A hölgy nem erősítette meg azokat a híreszteléseket sem, hogy a kapcsolatuk válságban lett volna, sőt, kifejezte, hogy mindketten abban a tudatban voltak, hogy együtt úrrá tudnak lenni ezeken a problémákon.

A másodpilóta volt kollégái sem észleltek semmi olyat a viselkedésében, amiről arra lehetett volna következtetni, hogy tettével nemcsak a saját, hanem 149 másik ember életét is kioltja. Frank Woiton kapitány, a Germanwings egyik pilótája többször repült együtt Lubitzzal, és a Bildnek elmondta: Lubitz „nagyon jól uralta a gépet, mindent kézben tartott”, és soha nem tűnt fel neki semmi különös a férfi viselkedésében.

Ezért is furcsa, hogy semmiféle repülési korlátozás alá nem került az újságok által állítólagosan súlyos mániás depressziós betegként beállított férfi, annak ellenére, hogy a pilótákra igen szigorú fizikai és mentális előírások vonatkoznak, és ezek meglétét rendszeres időközönként ellenőrzik is.

Dr. Bíró Gyula szerint igen nehéz megjósolni azt a pillanatot, amikor egy öngyilkosságra hajlamos személy eléri a végpontot, előfordulhat, hogy ez a „kattanás” teljesen váratlanul következik be, és lehetséges, hogy Lubitz abban a pillanatban döntötte el, hogy megöli magát, amikor a gép vezetőpilótája elhagyta a vezetőfülkét. Mivel azonban igen kevés konkrét információ áll rendelkezésre, minden általunk felállított forgatókönyv merő találgatás.

A Spiegel Online szerint Lubitz „bekattanása” mögött az a félelem húzódhatott meg, hogy pszichés problémái miatt elveszítheti pilótastátuszát. A nyomozók a repülőgép roncsai között találtak Lubitz testéből származó maradványokat, és vizsgálják, hogy kimutathatók-e ezekből pszichedelikus vagy egyéb szerek, amelyek alapján következtetni lehet pszichés betegség jelenlétére. A 27 éves férfi düsseldorfi otthonában a nyomozók több dokumentumot is lefoglaltak, amelyek alapján igyekeztek összerakni a férfi kórtörténetét, és azt állapították meg, hogy habár Lubitzot több orvos is kezelte, egyik sem állapította meg explicit módon az öngyilkosságra vagy az idegenekre irányuló agresszivitásra való hajlamot. A katasztrófa előtt egy pszichiáter két hétre kiírta a férfit, bipoláris zavart állapított meg nála. Lubitz a nyomozók szerint az orvos által készített dokumentumot összetépte, mielőtt elindult volna utolsó repülőútjára.

Kinyitnád az ajtót?

Hetekkel a Germanwings katasztrófája előtt figyelmeztetett egy holland pilóta annak veszélyére, hogy a kapitányt ki lehet zárni a pilótafülkéből. „Néha komolyan elgondolkodom, ki ül mellettem… csak remélni tudom, hogy nem találom egyszer zárva a pilótafülke ajtaját, amikor kimegyek a mosdóba” – írta egy szakmai lapban Jan Cocheret Boeing 777-es pilóta mindössze két hónappal a francia Alpokban történt katasztrófa előtt. A Piloot en Vliegtuig (Pilóta és Repülő) című magazin cikkében Cocheret arra figyelmeztetett, hogy a terroristák bejutását megakadályozó, 2001. szeptember 11-e után bevezetett biztonsági intézkedések könnyen a gép kapitánya ellen fordíthatóak. Aggodalmai a múlt heti szerencsétlenséggel beigazolódtak. A Germanwings-járat fekete dobozának tanúsága szerint a másodpilóta maga sürgette a kapitányt, hogy könnyítsen magán, mivel arra panaszkodott, hogy felszállás előtt már nem volt ideje a mosdó használatára.
A kapitány visszatérve már egy zárt golyóálló biztonsági ajtóval találta szembe magát, amelyet a feltételezések szerint baltát használva sem volt képes kinyitni, miután Lubitz lekapcsolta a biztonsági kóddal működő ajtónyitó rendszert. Cocheret saját elmondása szerint azért jelentette meg elsőként szűk szakmai körben a cikket, mert aggodalmával nem szeretett volna pánikot kelteni az utazóközönség körében. Írásában, melynek címe Kinyitnád az ajtót?, a holland pilóta megjegyzi, többször előfordult már, hogy pilóták kizárták társukat a pilótafülkéből – legutóbb 2013 novemberében, amikor Herminio dos Santos Fernandes kapitány vezette szándékosan zuhanásba a Luandába tartó mozambiki TM470-es járatot, 33 ember halálát okozva. Az utolsó percek forgatókönyve ijesztően hasonlított a Germanwings-járatáéhoz. Cocheret elképzelése szerint hasonló történhetett az egy éve hiába keresett malajziai Boeing 777-tel is.

Olvasson tovább: