Mohamud bosszúja

Mintegy 150 embert gyilkoltak le iszlám terroristák a kenyai Garissza egyetemi városban. A terrortámadás értelmi szerzője a szomáliai al-Shabaab terrorszervezet egyik vezetője, Mohamed Mohamud, akinek a fejére több mint 145 ezer font (62 millió forint) vérdíjat tűztek ki. A túlélők szerint mindenkit lelőttek, aki nem tudta idézni a Koránt – csakúgy, mint Mohamud egyik korábbi akciójában. Az érintettek a hatóságokat is okolják, akiknek tovább tartott a helyszínre érkezni, mint az újságíróknak.

Egy szekrényben élte túl a véres támadást egy 19 éves kenyai lány, aki mintegy 50 órán keresztül bujkált étlen–szomjan, és csak akkor volt hajlandó előjönni, amikor egy számára ismert egyetemi tanár kérte, hogy bújjon elő a rejtekhelyéről. A lányt kiszáradt, és sokkos állapotban vitték kórházba, de a sajtó értesülései szerint jól van. Egy másik túlélő elmondta, hogy társai vérével kente össze magát, és befeküdt az áldozatok közé, hogy halottnak higgyék, így sikerült túlélnie a borzalmat, amit négy fegyveres követett el Garisszában, amely mintegy 200 kilométerre található a szomáliai határtól. A terroristák hajnalban lepték meg az egyetemi campust, és több túlélő elmondása szerint élvezettel kezdték halomra lőni a többnyire keresztény egyetemistákat, nevetve az áldozatokon.
A fegyveresek a muzulmán diákokat elengedték, viszont akik nem tudtak iszlám teológiai kérdésekre válaszolni, illetve nem tudták idézni a Koránt, egytől egyig meghaltak. Az iskola kápolnájában a hajnali istentiszteleten résztvevő diákokkal pedig a közéjük dobott kézigránátok végeztek. A vérengzésben meghalt hat biztonsági őr is, akik megpróbáltak véget vetni a lövöldözésnek.
A kenyai Star magazin információi szerint az akciót az al-Shabaab vezető agytrösztje, Mohamud – akit Dulyadin, Gamadhere vagy Kuno néven is ismerhet a közvélemény – megtorló akciónak szánta, ugyanis korábban a kenyai hatóságok likvidálták a barátait, akikkel együtt tanított a garisszai madrasszában, azaz iszlám iskolában. A kivitelezést négy fegyveres követte el, köztük egy kenyai törzsi vezető fia, aki 2013-ban szökött át Szomáliába. Előtte kitűnő tanuló volt az egyik legnevesebb jogi karon a Nairobi Egyetemen. Apja a szomáliai határ mellett fekvő Manderában vezeti a közösségét. Fia érintettsége azért is sokkolja különösen a közvéleményt, mert a törzsfőket pontosan azért hagyta meg hivatalukban a kenyai kormány, mivel jól ismerik a közösségeket, és hatásosabbak a szomáliai határ menti etnikai és vallási konfliktuskezelésben, mint a rendőrség vagy a hadsereg. A férfi, miután kiderült, hogy fia volt az egyik terrorista, mindenben segítette a hatóságokat, és azt nyilatkozta, hogy ha valóban a fia követte el a rémtettet, akkor a legsúlyosabb halált érdemli.
A hatóságokat is igen súlyos kritikák érik, ugyanis legalább hét órán át várakoztak készenlétben a kommandósok, akik végül a helyszínre érve megfékezték a terroristákat. A hivatalos nyilatkozatok szerint azért nem sikerült azonnal elindítani a bevetést, mert nem volt repülőgép a szállításukra, és hiányzott az akciót indító parancs is. Így aztán a fegyveresek mintegy 15 órán át tombolhattak, a szemtanúk szerint láthatóan élvezettel gyilkolva a keresztény diákokat annak ellenére, hogy a támadásról a hatóságok már hajnali fél hatkor tudomást szereztek. A The Nation című kenyai újság szerint az újságíróknak rövidebb idő alatt sikerült megtenniük a 365 kilométeres távolságot Nairobi és Garissza között, mint a katonai repülőgépen a helyszínre szállított különleges erőknek. Az újság idéz egy biztonsági szakértőt, aki szerint „ezek az emberek elsősorban gyilkolni jöttek. Ez olyasvalami, amit a rendvédelmi erőknek tudni kellett volna, és nem lett volna szabad még több időt hagyni nekik erre”.
Ez a fajta tehetetlenség nem először fordul elő az országban, épp ezért egyre hangosabb a kritika a rendőrséggel szemben. A Mohamud nevével összefüggésbe hozott 2013-as Westgate plázamerényletben sem voltak a helyzet magaslatán a fegyveres erők, ott ugyanis a rendőrök nem megfelelően koordinált közbelépése miatt több áldozat a kommandósok lövéseitől halt meg.
A The Nation szerint az al-Shabaab elsődleges célja – Mohamud bosszúja mellett – az volt, hogy a kenyai kormány vonja ki Szomáliából a rendvédelmi erőit, amelyek a nemzetközi rendfenntartó akció keretében vesznek részt bevetésekben az al-Shabaab ellen. Ennek keretében a kenyai hadsereg viszont ellencsapást mért a dzsihádisták bázisaira Szomáliában a határ menti Gedo térségben, amelyről a hadsereg légi felvételeket is közzétett. Sokak szerint azonban ez csak tüneti kezelés. A milícia legjobb toborzóhelye a világ egyik legnagyobb menekülttábora, a Dadaab. A Nairobi Egyetem egyik biztonságpolitikai kutatója, Peter Aling’o szerint a kenyai hatóságok keménykezű bánásmódja miatt van ilyen könnyű dolga a terroristáknak a menekültek toborzásában, ami a jövőben még több hasonló akcióhoz vezethet. Éppen ezért „Kenyának erre elsősorban belső problémaként kellene tekintenie”.

Egy dzsihádista karrierje