Földi pokol Jarmukban

Meghátrálásra kényszerültek a jarmuki menekülttábort elfoglaló dzsihádisták Szíriában. Az Iszlám Állam harcosai április elején vonták ellenőrzésük alá a Bassár el-Aszad damaszkuszi főhadiszállásától alig 10 kilométerre fekvő tábort, ahol csaknem két éve embertelen körülmények között élnek a palesztin menekültek. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a napokban „haláltáborra” emlékeztető helynek nevezte Jarmukot.

Sem élelmiszert, sem vizet nem sikerült bejuttatni a táborba annak a 18 ezer palesztin menekültnek, köztük 3500 gyermeknek azóta, hogy április elején az Iszlám Állam fegyveresei teljesen ellenőrzésük alá vonták a tábort, kiszorítva a Hamaszhoz közel álló Aknaf Beit al-Maqdis nevű, szíriai lázadókból álló csoportot. Az al-Dzsazíra hírportál értesülései szerint a terroristák azonnal gyilkolni kezdték a lakosokat, ahogy megvetették lábukat a táborban. A tábor korábban a kormány ellen küzdő lázadók bázisa volt, ezért immár két éve folyamatosan ostrom alatt tartja az Aszad-rezsimet védő katonaság. A támadások miatt az 1948-ban épült menekülttábor civil lakosai szinte ki sem tudják tenni a lábukat a házakból. Sőt, egy közelben élő aktivista szerint a Damaszkusztól délre fekvő Jalda, Babila és Beit Saham településeken a mecsetekben véradásra szólították fel a lakosságot, ugyanis a Jarmuk körüli kórházakba egyre több súlyos sérültet szállítanak a táborból.
A Newsweek és a Guardian is beszámolt arról, hogy a Hamaszhoz hű Aknaffal szemben az Iszlám Államot az al-Kaidához is köthető al-Nuszra front harcosai segítik, ám a csoport a Twitteren hivatalos közleményt tett közzé, azt állítva, hogy mindössze egy fegyverszüneti megállapodás tető alá hozásában igyekszik közvetíteni.
Kedden palesztin és a táborban élő civil forrás szerint az elfoglalt területek nagy részéről kivonultak az Iszlám Állam katonái. Azóta megszakításokkal ugyan, de tovább folyik a harc a palesztin harcosok és az IÁ katonái között. A dzsihádisták a menekülttábor délnyugati területeire szorultak vissza, míg a palesztin fegyveres csoportok a tábor keleti és északi részeit tartják ellenőrzésük alatt.
Az Iszlám Állam térnyerése a közvetlen fenyegetés ellenére akár kedvezhet is Aszadnak, ugyanis a civil lakosság sokkal szívesebben élne olyan országban, amelynek vezetése garantálni tudja, hogy ha nem is nyugati színvonalon, de legalább az alapvető közszolgáltatásokhoz hozzá lehessen férni, és az országba érkező humanitárius segélyek is eljussanak a rászorultakhoz. Aszad ezt garantálni tudja, míg az Iszlám Állam felügyelete alatt álló területeken élők folyamatos életveszélyben vannak, mint a jelen helyzetben is látszik.
A humanitárius katasztrófa fenyegetésének árnyékában mégsem valószínű, hogy a szír kormány humanitárius folyosót nyit Jarmukba, hogy minimális ellátmányt juttathassanak a táborban élők számára. Nem lehet tudni, hogy ha ilyen folyosót hoznak létre, azon keresztül ki juthat be a tábortól alig 10 kilométerre fekvő, Aszad katonái által ellenőrzött Damaszkuszba. Az ENSZ képviselői viszont aggodalmukat fejezték ki a táborban élő mintegy 3500 gyermek ellátásával kapcsolatban.
Nem véletlenül aggódnak az aktivisták: nem sokat segítene ugyanis a civil lakosságon, ha elindulnának az élethez szükséges alapvető dolgokat beszerezni, mivel a fegyveres konfliktus előtt még úgy-ahogy működő vízvételi helyek a zavargások kirobbanása óta nem működnek. Az élelmiszerárak is az egekbe szöktek, egy kenyércipó ára akár 10 dollár is lehet, ami miatt a jarmuki lakosoknak messzebbre kell menniük, ha ételt szeretnének. Mivel azonban senki sem akar eltévedt gránátok áldozatává válni, a legtöbben nem mernek kijönni a házakból.
Így viszont egyre nő azoknak a száma, akik az éhség és a humanitárius segélyek leállása miatti gyógyszerhiányban, kezeletlen betegségek következtében halnak meg. A szír polgárháború kirobbanása óta hivatalosan mintegy 500 ember halt éhen a táborban, most azonban ez a szám jelentősen megugorhat, ugyanis az emberek nagy részének nem jut más élelem, mint fűszerekkel kevert tisztítatlan víz, ami egyáltalán nem enyhíti az éhséget.