Kereső toggle

Csatatér Jemenben

Teherán támogatja a síita lázadókat

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

A Szaúd-Arábia vezette szunnita arab országok, valamint a síita Irán és csatlósai közötti csatatérré vált Jemen. A Határozottság Vihara fedőnevű hadműveletet Rijád azért indította, hogy megvédje Abed Rabbo Manszúr Hádi jemeni elnök kormányát a Teherán támogatását élvező síita lázadóktól. A szunnita koalíció a légicsapások mellett állítólag szárazföldi csapatok bevetésére készül. Elemzők szerint azonban ez véres és elhúzódó háborúval járhat, mert a húszik kemény gerillaharcosok.

Szakértők úgy vélik, Szaúd-Arábia az utolsó pillanatban lépett, hogy regionális riválisának terjeszkedését megakadályozza. Rijád mögött szunnita államok sorakoztak fel: az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait, Bahrein, Katar, Jordánia, Marokkó, Egyiptom és Szudán. A koalíció azt követően indította el légicsapásait Jemenben, hogy a húszi lázadók már a déli kikötővárost, Ádent fenyegették, ahonnan Abed Rabbo Manszúr Hádi elnök megint menekülésre kényszerült.
A szunnita országok rendkívüli aggodalommal figyelték a jemeni eseményeket, és egyértelművé vált számukra, hogy Irán áll ezek mögött. A lázadók, akik tavaly szeptemberben foglalták el a fővárost, Szanaát, tagadják, hogy Teherán támogatását élveznék. Ugyanakkor az elmúlt időszakban több húszi vezetőt láttak megfordulni a perzsa állam Kom városában, és beszámolók szerint több esetben előfordult, hogy jemeni harci gépekkel iráni pilóták repültek. Rijád Jászín jemeni külügyminiszter pedig azt állította, hogy mielőtt múlt szerdán lezárták az ország légterét, legalább két iráni repülő érkezett a fővárosba, amelyeken fegyvereket szállítottak a síita iszlám ágához tartozó zaidi húszi lázadóknak.
A felkelők Irán logisztikai támogatása mellett egy fontos jemeni szövetségessel rendelkeznek, aki nem más, mint Ali Abdalláh Száleh volt jemeni elnök. Egyes elemzők szerint az egykori vezető egyértelműen hasznot húz a kialakult helyzetből. Bár ez nem meglepetés, hiszen rendelkezik tapasztalattal ezen a téren, és nagy túlélőnek számít. 1978-tól Észak-Jemen elnöke lett, hatalmát észak és dél 1990-es egyesülése után is meg tudta tartani egészen 2012-ig. Ekkor ugyanis már rendszeresen tömegtüntetéseket tartottak ellene az országban. Egy szaúdi közvetítéssel létrejött politikai megállapodás értelmében Száleh alelnökének, Abed Rabbo Manszúr Hádinak adta át Jemen vezetését, cserébe egész életére mentességet kapott minden felelősségre vonás alól.
Ugyanakkor úgy tűnik, az egykori elnök nem nyugodott bele, hogy elvesztette hatalmát. Titokban megállapodást kötött a húszi lázadókkal, akik ellen 2009 előtt éveken át harcolt, első vezetőjüket pedig meg is ölte. Az összefogásban a közös ellenségek, Hádi és a szaúdiak ösztönözték. A jemeni külügyminiszter állítása szerint Száleh 60 milliárd dolláros vagyonából fegyverezte fel a húszikat. A lázadóknak emellett amiatt is jól jött a megerősítés, hogy a volt elnök komoly hívekkel rendelkezik a hadsereg egyes alakulataiban, illetve a légierőnél. Egyes vélemények szerint Száleh segítsége nélkül a húszik nem tudták volna a fővárost elfoglalni. Az egykori elnök mindeközben fiának útját is egyengeti. A 42 éves Ahmed Ali állítólag minden erőbedobással azon dolgozik, hogy a hadsereget Hádi ellen fordítsa.
Az ENSZ tavaly novemberben utazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtotta Szálehet a húszikkal való együttműködésért, szakértői pedig azzal is vádolják, hogy az
al-Kaida helyi szárnyával is összefogott, hogy Hádi támogatóit meggyilkolják. Ennek ellenére Száleh folytatja a szerepjátékot: a káoszban tapasztalt államférfinak igyekszik magát feltüntetni. Március 28-án a televízióban a barbár légicsapások beszüntetésére, tűzszünetre és választásokra szólított fel. Azt ígérte, hogy a szavazáson sem ő, sem fia, sem pedig Hádi nem indul.
Az öbölmenti arab államokat leginkább Irán térhódítása zavarja Jemenben, és az, hogy az Egyesült Államok nem vállalja többé a térség biztonságának garantálását. Múlt hétvégén ezért az Arab Liga egyiptomi találkozóján egyesült arab katonai erő felállításáról döntöttek. Bár szakértők szerint egy ilyen hadsereg létrehozása hónapokba telhet, a lépés rendkívülinek számít, hiszen eddig három esetben került sor erre: 1948–49-ben, 1967-ben és 1973-ban. Mind a három alkalommal Izrael ellen szövetkeztek össze, sikertelenül. Most azonban a zsidó állam a kockázatok ellenére a Teherán elleni összefogás támogatói közé tartozik, mert az Iszlám Köztársaságot tartja a legnagyobb veszélyforrásnak.
Szaúd-Arábia ugyanakkor nem kis feladatot vállalt magára a jemeni hadműveletekkel. A koalíció szárazföldi offenzívára is készül, ami súlyos következményekkel járhat. A húszi felkelők ugyanis gerillaharcosok, és készek akár Szaúd-Arábiába is betörni. Már azzal fenyegetőznek, hogy öngyilkos merényleteket hajtanak végre a királyságban. A két ország közötti határon egyébként a héten sor került komolyabb fegyveres összetűzésekre. Rijád számára azért is nagy kihívás a helyzet, mert a múltbeli konfliktusokban mindig külső segítségre szorult. 2009–2010-ben, amikor szintén a húszikkal került szembe a határán, az Egyesült Államok műholdfelvételeit használta a harcok során. Az Iszlám Állam elleni akcióban is amerikai irányítás és ellenőrzés alatt végzi feladatait. Most viszont egyedül hajtja végre légicsapásait, sőt a szövetségesek harci gépeinek, hadiflottáinak összehangolása is a kezében van.
A beavatkozás kimenetele évekre meghatározhatja a királyság szerepét a Közel-Keleten. Siker esetén Szaúd-Arábia vezető szerepét biztosítja be a szunnita országok fölött. A kudarc viszont azzal járna a számára, hogy a jövőben nehezen tudna szövetségeseket a maga oldalára állítani. Ezenkívül hátrányos helyzetbe hozná az új uralkodót, Szalmán bin Abdel-Azízt.
A jemeni terepet tovább nehezíti az al-Kaida és az Iszlám Állam jelenléte. Az al-Kaida már jó ideje befészkelte magát Jemenbe, helyi szárnyát a nemzetközi terrorszervezet legaktívabb ágazataként tartják számon. Riválisa, az Iszlám Állam is kiszemelte az országot, ahol az úgynevezett arab tavasz óta tartó káosz uralkodik. A dzsihádista csoport tavaly novemberben jelentette be, hogy megalakította helyi szárnyát, amely számos véres merényletet hajtott már végre azóta. A szunnita terrorcsoport ráadásul Szaúd-Arábiát, akár csak a többi öbölmenti államot is felforgatná, a vezetőiket ugyanis nem tartja legitimnek.

Olvasson tovább: