Kereső toggle

A riói olimpia kulisszatitkairól

Jó buli lesz?

Továbbítás emailben
Cikk nyomtatása

Kevesebb mint 500 nap van a riói olimpiáig. Ezt ünnepelték nemrég Brazíliában a 2016-os nyári játékok szervezői. A tavalyi futball-világbajnokság nem éppen példaértékű vendéglátását feledtetni vágyó ország most mindent megtesz azért, hogy jövő nyáron az egész világ megtanulja: a brazilok nemcsak bulizni tudnak, de szervezni is. A várva várt esemény aktuális  kulisszatitkairól a napokban a The Economist és a Time magazin is megemlékezett.

Szergej Bubka, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) ukrán elnöke már tavaly decemberben dicsérő szavakkal illette a szervezőket ottani látogatásakor. „Nagy előrelépést lehetett észlelni, mostanra mindenki a 2016-os játékok előkészítése felé fordult” – mondta akkor az újságíróknak. A bátorítás igencsak szükséges volt, hiszen addig csak negatív hírek kerültek a világsajtóba a 2016-os olimpiai játékok előkészületei kapcsán. Egy éve a NOB ausztrál alelnöke, John D. Coates ugyanis az aktuális helyszíni szemléje után megkongatta a vészharangot, mondván, hogy a munkálatok „a legrosszabbul haladnak ahhoz képest, amit eddig látott”.
A NOB azóta, még Szergej Bubka kijelentése ellenére is, sűrűn ránéz a brazilok körmére. Január végén például Thomas Bach német NOB-elnök találkozott ez ügyben Dilma Rousseff köztársasági elnökkel Brazíliavárosban. A NOB ismételten nyomatékosította a helyi vezetőkben: nincs vesztegetni való idejük. Ennek következtében Eduardo Paes, Rio de Janeiro polgármestere is gőzerőre kapcsolt. Paes már a stadionköltségek kétharmadára szerzett magánbefektetőket. A polgármester emellett azt is ígéri, hogy szigorúan a költségvetésen belül maradnak. A riói olimpia egyébként az eddigiekhez képest még viszonylag olcsónak mondható. A kormányzati kiadások úgy 16,4 milliárd reálra becsülhetők, ami messze kevesebb, mint a 2012-es londoni büdzsé – olvasható a brit hetilapban.
De akkor miért aggódnak még mindig ennyire Rió miatt? Igaz, hogy ez lesz az első olimpia, amelynek Dél-Amerika ad otthont, ám ez önmagában még nem lenne igazi rizikófaktor. A Time magazin szerint négy fő probléma keserítheti meg a szervezők és a sportolók életét. Ezek pedig: a helyi vizek szennyezettsége, az akadozó energiaellátás, a társadalmi támogatottság hiánya és a gyenge utcai közbiztonság.
A játékok színteréül szolgáló Guanabara-öböl siralmas állapotáról folyamatosan cikkeznek, és felváltva jósolják a vízi versenyszámok kudarcát is. Az öböl állapota kritikus, mert tele van szennyvízzel és szeméttel, amit azóta sem takarítottak el. Habár korábban azt ígérték, hogy a terület 80 százalékát kitisztítják jövő nyárig, ezt a célt mostanában inkább 49 százalékra módosították. Egy helyi biológus, Mario Moscatelli szerint a kormányzat rendelkezik a megfelelő szaktudással, pénzzel és idővel is, ám ez mégsem prioritás a számukra. A Time-nak nyilatkozó szakember szerint a vezetők „egyszerűen hazudtak”, hogy megkapják a rendezés jogát. „Félő, hogy a kajak-kenusoknak majd döglött kutyák tetemeit kell kerülgetniük” – írta erről a The Economist. Hozzá kell tenni, ez utóbbi kijelentését később visszavonni kényszerült, mert – a hivatalos közlés szerint – a versenyszámok a lagúnában lesznek, ami nem kapcsolódik közvetlenül a kritikus öbölhöz. Moscatelli szerint viszont ez olyan, mint az „orosz rulett”, és az evezősök láthatják kárát, mert egy borulás esetén könnyen összeszedhetnek gombás fertőzéseket, de még hepatitiszt is.
Brazília emellett az elmúlt 40 év legnagyobb aszályával is küzd. Ami pedig még rosszabb, hogy az ország fő energiaforrását a vízerőművek adják, tehát a vízügyi válság itt egyben energiaválság is. Jelenleg 17 százalékon áll az erőművekben a vízszint, ám 10 százalék alatt a működésük leáll. Szakértők szerint Brazília tavaly is 5 milliárd dollárért volt kénytelen energiahordozókat vásárolni, csak hogy  menedzselni tudják a futballvébét. Nem kizárt, hogy az olimpiához is hasonló méretű pluszkiadásokra lesz szükség.
Egy 2014-es tanulmány szerint az olimpiai falu és stadionok építése miatt mintegy nyolcezer családnak kell majd elhagynia az otthonát. Habár a kormányzat szóban megfelelő kompenzálást ígért nekik, a gyakorlatban senki sem tudja, hogy mennyit is kellene fizetniük egy négyzetméterért. A jelentés szerint a hivatalnokok házról házra járnak, és egyéni alkukat próbálnak kötni a zárt ajtók mögött. Ez pedig leginkább csak a korrupciót szolgálja, ami eddig sem vetett jó fényt az országra. Konkrétan: a brazil állami olajcég, a Petrobras körül tavaly kirobbant több milliárd dolláros botrány még mindig nem csitult, lévén hogy a legtöbb olimpiai beruházó cég is érintett volt benne. Noha azóta a kormányzat is nagyobb hangsúlyt fektet a korrupció elleni küzdelemre, nem csoda, hogy mostanában egyik helyi nagyszabású sporteseményt sem fogadja kitörő lelkesedéssel a brazil lakosság. A tavalyi futballvébét is gyakorlatilag a kenőpénzek és a korrupció kaszálta el, valamint az a tény, hogy mindezt a helyi adófizetők 9 milliárd dollárja bánta (helyi pénznemben, brazil reálban 21,4 milliárd).
Habár a brazil közbiztonság folyamatosan javult az elmúlt harminc évben, Rióban az utóbbi hónapokban aggasztóan megnőtt az utcai incidensek száma. Csak márciusban hét alkalommal történt fegyveres rablás fényes nappal. Kétszer a metrón utazókat inzultálták, de volt, hogy barikádokat emeltek és gyanútlan autósokat állítottak meg. A szervezők egyelőre nem tudnak mással védekezni, minthogy emlékeztetnek: a futballvébét és Ferenc pápa látogatását is megúszták incidensek nélkül.

Olvasson tovább: